A háború vége
Az előtrilógiát lezáró III. epizód egyik döntő jelentőségű jelenetsorát képezte a 66-os parancs és annak végrehajtása, mely a klónháború utolsó óráit fémjelezte. És hogyan is zárulhatna másképpen az elit klónok harcait bemutató széria, mint ezt az eseményt, illetve az ezt közvetlenül megelőző időszakot bemutató kötettel.
Csaknem három év háborúskodás után a klónkommandósok egy része nemhogy nem hisz már a Köztársaság céljaiban, hanem egyenesen szembemegy a rendszerrel, mely láthatóan fikarcnyit sem törődik hatalmas hadseregének egyes tagjaival. Skirata őrmester arra készül, hogy minél több fiát megmentse, lehetőség szerint más klónkatonákkal együtt, illetve, hogy a mesterségesen felgyorsított öregedési folyamatot is lelassítsa egy szakember segítségével… Nem sejtik, hogy a háborúnak nemsokára vége, de korántsem úgy, ahogy ők elképzelték.
Az első három kötet elolvasása után még mindig reménykedtem abban, hogy Traviss legalább a fináléra összehoz egy olyan olvasmányt, amiért igazán lehet lelkesedni. De látható, hogy stílusa semmit nem változott, és akinek eddig nem jött be, most sem fog… Én is közéjük tartozom, sajnos.
Lássuk csak: megint csak dominál a terjengős cselekményleírás. Bő 550 oldal valamiről, ami meglátásom szerint 350 oldalba is belefért volna. Egyszerűen feleslegesen hosszú, pláne ilyen döcögős stílusban. Tisztázzuk: Star Wars-könyvrajongóként és a téma szerelmeseként általában néhány nap, vagy maximum egy-két hét kell ahhoz, hogy a végére érjek egy ilyen regénynek. A 66-os parancs esetében ez több mint három hétig tartott, és csak azért sikerült ilyen gyorsan, mert semmi mást nem olvastam munkába menet és onnan jövet. Eközben viszont két vagy három másik kötetet is kivégeztem otthon, szóval ennyire kötött le…
A karaktervezetés a már megszokott: számos szereplőnk van, de csak némelyiknél kap igazi jelentőséget a karakterfejlődés, ugyanakkor értük sem tudtam igazán szorítani. Traviss véleményem szerint ugyanis nem ért a feszültségkeltéshez és az érzelmek felkorbácsolásához. Talán egyedül a 66-os parancs kiadása utáni káosznál éreztem valami enyhe — nagyon enyhe — izgalmat, amit aztán a szerző megint nem tudott feljebb tornászni és kihasználni. Egy közelebbről meg nem nevezett főszereplő halálának mikéntjét például a mai napig nem értem: ha már el kellett őt veszejteni, biztos, hogy így kellett megoldani? Oké, távolodjunk el a sablonoktól, de mégis… Pont így? Hogy jót is mondjak, a Mandalore bolygó bemutatása valóban üde színfoltnak bizonyult, és Skirata őrmester is közelebb került egy picit hozzám, a háttérben zajló események (például az újfajta klónok gyártásnak megkezdése körüli találgatások, a coruscanti és a kashyyyki csata) pedig ezúttal nagyon szépen belesimultak a cselekménybe, de a pozitívumok sorát ezzel lényegében le is zárhatom.
Ezek után már csak zárójelben szólnék hozzá a borítófestményhez is, mely láthatóan számos olvasónál kicsapta a biztosítékot. A második kötetnél is szóvá tették a rajzstílust, de itt aztán tényleg fura, hogy inkább a gyerekkönyveket idéző, egyszerre heroikus, egyszerre elnagyolt képet láthatunk: és nemcsak a Színvalláshoz képest elnagyolt, hiszen a katona jobb karjánál olybá tűnik, mintha az eredeti skiccből ott maradt volna egy pár felesleges vonal. Láttam már rengeteg Star Wars-borítót, és ez egyszerűen kilóg a sorból… A címsort már ne is említsük: mind a borítón, mind a gerincen eltérnek a betűtípusok az eddigiektől, ami azért kínos, mert ez elvileg egy sorozathoz tartozik, és ezek a könyvek nyilván egymás mellett kapnak majd helyet a polcon. És itt nem a magyar kiadót kritizálom, akiknek megint hálás vagyok a termelékenységükért, mert állítólag már az eredeti angol nyelvű kiadáson ilyen volt… Érthetetlen, de leginkább idegesítő.
A Republic Commando-sorozat hivatalosan ezzel a könyvvel zárul, de már kapható az 501 Imperial Commando, mely természetesen ugyanezen karakterek további sorsát boncolgatja egy enyhén eltérő cím alatt. Nemsokára erről is beszámolok, de az a gyanúm, elkapkodni nem fogom…
Star Wars: Republic Commando – A 66-os parancs
(Star Wars: Republic Commando – Order 66)
Írta: Karen Traviss
Fordította: Habony Gábor
Szukits 2014
556 oldal
