KÖNYV: Star Wars: Elveszett csillagok, Utóhatás, Sith nagyurak
2016. január 27. írta: Monty H.

KÖNYV: Star Wars: Elveszett csillagok, Utóhatás, Sith nagyurak

Egy háború pillanatképei

Az ébredő Erő bemutatásával párhuzamosan a Star Wars-regények történetében is fordulóponthoz, de legalábbis fontos mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen magyarul is megkezdődött az immár disneys kánonhoz illeszkedők kötetek kiadása — és nem egy, de három ilyen könyv is megjelent még karácsony előtt.

elveszett_csillagok.jpgKezdjük az Elveszett csillagokkal, melynek borítófestménye kicsit kilóg a nagy átlagból és valahogy a hetvenes években készült, korai Star Wars-plakátterveket juttathatja eszünkbe. Ez a történet nyolc évvel a Köztársaság bukása után kezdődik a Külső Gyűrű Jelucan nevű bolygóján, ahol is az új rend jelenléte egyesek számára nem az elnyomás, hanem a szebb jövő és a felemelkedés ígéretét hordozza. Közéjük tartozik a jómódú családból származó fiúcska, Thane Kyrell és a szegényebb sorból érkező kislány, Ciena Reet. Bennük egyvalami közös: mindenáron pilóták akarnak lenni a birodalmi flottában. Össze is barátkoznak és kitartásuk meghozza gyümölcsét, így nemsokára a coruscanti akadémián kötnek ki. Kibontakozó karrierjük azonban kellemetlen meglepetéseket is tartogat, melyek nyomán hosszú távon saját hűségüket is kénytelenek megkérdőjelezni…

A cselekmény tulajdonképpen a klasszikus trilógia eseményeit követi, picit más szemszögből felvillantva nemcsak a két főhős, hanem több bajtársuk és családtagjuk világnézetének fokozatos megváltozását. A történések sorsfordító alakulása, a felnőtté válás, a kötelességvállalás, illetve maga a szolgálat és a hűség áll a középpontban, élvezetes fűszerezést nyújtva egy sok más helyen már elmesélt alaptörténethez. Claudia Grey képes volt lelket önteni karaktereibe, érezhető atmoszférával ellátni a többségében már ismerős helyszíneket, egy-két új elemet belecsempészni a cselekménybe és mindezt elvinni egy drámai végkifejletig mely utóbbi nemcsak Az ébredő Erő háttértörténetének fogható fel, de az új Battlefront játékkal is összefüggésbe hozható. Olvasmányos és komoly hangvételű lett a végeredmény.

utohatas.jpgAz Utóhatás cselekménye nem sokkal az endori csata után veszi kezdetét. Ezt az átmeneti időszakot eddig nagyon kevés történet boncolgatta (a legismertebb talán a Kathy Tyers-féle Különbéke): az Új Köztársaság éppen csak megalakult, de nemcsak a birodalom maradéka, hanem egyes bolygók lakosai is ferde szemmel néznek rá: sokak szerint az új rendszer sem lesz jobb, mint a régi. Palpatine utódai ezalatt az Akiván gyűlnek össze és egymással marakodva próbálnak megegyezni a következő lépésekben… Találkozójuk azonban nem marad titokban, és több lázadó, illetve kétes lojalitású egyén is beleköp a levesükbe.

Chuck Wendig regényét találtam a legkevésbé meggyőzőnek a három kötet közül. Tulajdonképpen kellemes sci-fi kalandregény, de nem sokkal több. A birodalmi oldal belső ellentéteit hitelesen tálalja, de szinte minden más rutinszerűen pereg. A Star Wars-univerzum jellegzetes karaktereihez talán csak egy droid, Csont uraság tud valamicskét hozzátenni. Ahol pedig előkerül egy jó (bár nem újszerű) ötlet (a földalatti járatok lakóira gondolok, de nem akarom lelőni a poént), ott sem használta ki a ziccer lehetőségét, mert hőseinknek épp sietni kellett máshová. Nagy kár, bár érthető.

A karakterek számának ismeretében megint csak hiányoltam a magyar kiadásból a szereplők listáját. Ezenkívül a fő cselekményszálat időről időre megszakító közjátékok sem mindig működnek, bár kitekintésként némi kikapcsolódást jelentettek: elképzelhetőnek tartom viszont, hogy az itt felsorolt személyek a később érkező regényekben (esetleg filmekben) még visszatérnek. És végezetül, erős túlzásnak tartom a kötet hátulján szereplő ígéretet, mely szerint „A regény olyan kulcsinformációkat tartalmaz, melyek felvezetőként szolgálnak a hamarosan mozikba kerülő új Star Wars filmhez, Az ébredő Erőhöz.” Ahogy a fórumos hozzászólásokat elnézem, más is hiába keresett a könyvben ilyesmit…

sith_nagyurak.jpgA Sith nagyurak az utolsó a sorban, melyet Paul S. Kemp követett el, s az ő nevét már ismerhetjük az Áramlatok, a Hullámtörés, vagy az Árulás kapcsán a három szerző közül egyedül ő tekinthető veterán Star Wars-írónak.

A galaktikus polgárháború korai éveiben járunk: a twi’ilek szabadságharcos, Cham Syndulla a Ryloth függetlenségéért küzd. A császár azonban nem óhajtja a fűszereiről híres planétát kiengedni a markából, ezért Orn Free Taa szenátort szülőbolygójára küldi hivatalos látogatásra. Az érkező csillagrombolón azonban ő maga és hű szolgája, Darth Vader is ott tartózkodik, s az erődemonstráció célja nem lehet kétséges. Arra azonban egyikük sem számít, hogy az ellenállók kivételesen jól értesültek és olyan merész akciót hajtanak végre, ami még két sith nagyúr számára is komoly kihívást jelent…

Két szempontból is érdekes ez a kötet: egyrészt olyan potenciállal és kezdeményezőkészséggel ruházza fel a lázadás korai időszakának hőseit, amelyre eddig kevés példát láthattunk a regényekben. Ráadásul mindezt jól kidolgozott, alaposan megtervezett akció keretében nézhetjük végig nem túlzás azt mondani, hogy igazi élvezet egy profi módon kivitelezett és részletesen illusztrált rajtaütést látni. Másfelől pedig Palpatine és Vader együttműködésének egy érdekfeszítő példáját tárják elénk, amikor igenis vállvetve kellett küzdeniük és kimászniuk a csávából, méghozzá egy különösen emlékezetes csávából. A császárt talán A sithek bosszúját leszámítva — nemigen láthattuk eddig akcióban: most azonban Palpatine újra kardot ránt és bizony használja is, méghozzá gyilkosan hatékony módon. Ezzel szemben a két sötét főhős kapcsolatáról megint csak nem sok újat tudhatunk meg. Párbeszédeik kevés újdonságot vonultatnak fel, bár tény, hogy legalább hűek maradnak a már lefektetett alapokhoz. A Ryloth világa viszont valósággal kitárul előttünk, a városoktól a veszélytől hemzsegő erdők mélyéig: Kemp ugyan nem alkotott mindehhez gyökeresen új dolgokat, de amit felhasznált, az kiválóan működik. Én nem esem könnyen szerelembe egyik planétával sem, de ez a bolygó most nagyon megfogott.

Sajnos mindhárom kötetre jellemző, hogy a fülszövegek túl sok információt árulnak el a történet alakulásáról. Én már rutinszerűen csak az első bekezdésükre hagyatkozom, aztán belekezdek magába a regénybe, de nagyon örülnék, ha a kiadó jobban ügyelne erre a részletre. Ezt a negatívumot leszámítva újra csak köszönetet mondhatok, amiért példás gyorsasággal prezentálták a magyar változatokat már az ünnepeket előtt. A dömpingnek pedig továbbra sincs vége, hiszen a következő hetekben érkezik majd a Battlefront-játék kísérőkötete, az Alkony század, illetve az Új hajnal című könyv is. Csak győzzük végigolvasni…

 

Star Wars: Elveszett csillagok
(Star Wars: Lost Stars)
Írta: Claudia Grey
Fordította: Oszlánszky Zsolt, Szente Mihály
Szukits 2015
388 oldal

Star Wars: Utóhatás
(Star Wars: Aftermath)
Írta: Chuck Wendig
Fordította: Oszlánszky Zsolt, Szente Mihály
Szukits 2015
380 oldal


Star Wars: Sith nagyurak
(Star Wars: Sith Lords)
Írta: Paul S. Kemp
Fordította: Szente Mihály
Szukits 2015
332 oldal

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr178310294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LtPetya 2016.02.03. 10:01:44

Eddig csak a Sith nagyurakat olvastam, de elég vegyes érzésekkel tettem vissza a polcra. A Ryloth, illetve a "szabadságharcosok" remekül ki vannak dolgozva, az akciók élvezetesek, főleg az ISD haldoklása rész tetszett. Viszont a két címszereplő valahogy súlytalan volt számomra. Vader és az Uralkodó akcióit öröm volt olvasni, de többet vártam tőlük dialógus, illetve háttér terén. Palpi bölcseletei jók, de a karaktere kimerül abban, hogy "Ani, mikor próbálsz már megölni, naa, próbáld már meg". A hűség és az egymásrautaltság a lényeg, de szerintem az írónak ezt nem sikerült valahogy jól ábrázolnia. Ettől függetlenül kellemesen csalódtam Kemp-ben, mert bevallom a két Jaden-es könyvét elég nyögvenyelősen olvastam az elmeroggyant sztori miatt, aminek semmi értelmét nem láttam.

Monty H. 2016.02.07. 09:56:52

@LtPetya: Igen, Vader és Palpatine kapcsolatát szinte mindegyik műben csak karcolgatják. Kivétel talán a Sötét nagyúr c. regény.

LtPetya 2016.02.07. 11:02:23

@Monty H.: Igazad van, a Sötét Nagyúr üdítő kivétel. A két rosszfiú ésRoan Shryne miatt az egész könyv mennyország lett. Egyedül a Starstone padawan idegelt fel nagyon. Még ha Jedi lettem volna, akkor is rég levágtam volna a csajt :D
süti beállítások módosítása