Aki nem akart hős lenni...
A második világháború kényes téma a franciák számára, hiszen a megalázóan gyors vereség, a négy év megszállás, a szövetségesekkel szemben eleinte táplált ellenérzések és a németekkel való kollaborálás (nem kizárólag a Vichy-kormány részéről) nem vetett épp jó fényt az országra. A filmművészetben mindenesetre többféle műfajban is érintették már a konfliktus történetét, például romantikus drámában (A kék bicikli), realista háborús alkotásokban (Kémnők, Harc a sínekért) és könnyed vígjátékokban (Élet a kastélyban). A Léon és az Atlanti fal ez utóbbi kategóriába tartozik.
Léon Duchemin egyszerű normandiai kocsmáros, akit egy nap csúnya meglepetés ér: a közelben lelőtt angol pilóta történetesen az ő házában, pontosabban az ő lánya ágyában keres menedéket. A németek persze halálra keresik mindenütt, de Léonnak hamarosan újabb aggódnivalója támad, mikor merő véletlenségből a kezébe kerül a német védelmi rendszer, az Atlanti fal tervrajza, amire nemkívánatos vendége persze ugrik. Így kerül a jámbor lelkű csapos Angliába, ahol érdemei elismeréseképpen különleges kiképzést kap és visszaküldik a majdani inváziós területre...
A francia színészlegenda, Bourvil nem először játszik a háborús események közepébe cseppenő kisembert, hiszen Louis de Funes oldalán az Egy kis kiruccanásban, illetve A leghosszabb napban is láthattuk már ilyen szerepben. A forgatókönyv persze komédiához méltó módon keveri a tényeket a fikcióval: az Atlanti fal tervrajza valóban ilyen valószínűtlen módon került az ellenállás kezébe, és Rommel felesége június 6-i születésnapjára valóban egy pár antilopbőr cipőt vitt, de a tábornagy elleni merénylet terve már csak kitaláció... A filmet természetesen végig uralja a könnyed franciás komikum, mely eleve kizárja, hogy komoly baja essék bárkinek is, de eközben persze mindegyik szóba kerülő nemzet megkapja a magáét, vagyis újfent sikerült karikatúraszerűen ábrázolni mind a briteket, mind a németeket, sőt, valamelyest a franciákat is. Aki szereti az ilyesféle régimódi vígjátékokat, bizonyára jól szórakozik majd rajta – személy szerint azonban úgy vélem, a műfaj másik, már említett klasszikusa, az Egy kis kiruccanás ennél azért szórakoztatóbb, ráadásul az magyarul is beszerezhető, ami nem mondható el a fenti műről. Gyanítom ugyan, hogy a filmet annak idején a magyar csatornákon is leadták, de ennek legfeljebb egy-egy filmrajongó VHS-gyűjteményében lehet nyoma. A YouTube-on franciául mindenesetre megtekinthető.
Ha érdekelnek a D-nappal kapcsolatos egyéb posztjaim – könyvekről, filmekről, makettekről, videójátékokról és képregényekről –, akkor
IDE KATTINTS.
Francia vígjátékból láttunk már jobbat is.
Értékelés: 5/10
Léon és az Atlanti fal
(Le Mur de l'Atlantique)
SNC 1970
Háborús, kaland, vígjáték (101 perc)
Rendező: Marcel Camus
Főszereplők: Bourvil, Peter McEnery
Zene: Claude Bolling
