Jeruzsálem lovagjai

Ridley Scottnál szinte törvényszerű, hogy a potenciálisan érdekes témák feldolgozásánál időnként becsúszik neki egy-egy kisebb-nagyobb gikszer. Ilyen volt anno a G.I. Jane, és ilyen volt a Mennyei királyság is, mely mozis premierje idején, 2005-ben egyáltalán nem ütött akkorát, amekkorát a Gladiátor rendezőjétől várhattunk volna. Pedig a lehetőség megvolt rá…

Balian nemrég még egyszerű kovács volt odahaza, Franciaországban, akit gyermeke és felesége halála kötött gúzsba. A nála megjelenő lovagtól kell megtudnia, hogy ő az apja, és lehetőséget kap, hogy vele tartson a Szentföldre. Az ifjú teljesen elveszítette istenhitét és reméli, Jeruzsálemben talán visszanyerheti...

A keresztes hadjáratok nem először szolgáltak témájául egy monumentális történelmi filmnek. Az európai középkor meghatározói eseményeiként kiválóan példázzák, mire volt akkoriban képes a vallás ereje, illetve, hogy hogyan használták ezt ki a hittel cseppet sem törődő gazemberek. Mindaz, ami a Közel-Keleten történt akkoriban, egyszerre szolgált példaként és elrettentésül a kereszténység számára. A történet kezdetén, a 12. század végén Jeruzsálem éppen európai kezekben volt, és béke állt fent Szaladin és Balduin királyok között. Muszlimok, zsidók és keresztények zarándokoltak a szent városba, a kereskedelem pedig virágzott. De békességrontók mindig akadnak, és ekkor is akadtak…

"Nem izgat a vallás. Láttam már, milyen beteg dolgokat műveltek egyes fanatikusok vallás címszóval - mindenféle felekezet tagjai, akik úgymond Isten akaratából cselekedtek. Túl sok vallást láttam túl sok gyilkos szemében. A szentség az igazságos tettekben rejlik, és a bátorságban, azok érdekében, akik nem tudják megvédeni magukat. És az a jóság, amit Isten kíván, itt (a homlokára mutat) és itt (a szívére mutat) van. Azáltal leszel jó ember, amit nap, mint nap cselekszel.”

A moziváltozat a maga 144 percével Ridleyhez méltó hosszúságú volt, az igazi problémát az jelentette, hogy a 20th Century Fox számos jelenetet kivágatott az eredeti verzióból. Sokak szerint ez adta meg a kegyelemdöfést a produkciónak, mert ezek nélkül a történet nem alkotott teljes egészet. A vászon előtt ülve én is éreztem, hogy az egyensúllyal gond van, és hogy ennél jóval több rejtőzik a filmben. Mivel azonban Ridley más műveivel is megtette, hogy a DVD-technológiának hála közzétette a bővített változatokat (lásd például a Szárnyas fejvadászt vagy A nyolcadik utas: a halált), eljött az igazság pillanata, amikor megjelent a Mennyei királyság bővített, rendezői változata (kár, hogy nálunk azóta sem).

A bő 190 perces verzió valóban más érzéseket keltett bennem. Először is érdekes, hogy a fél évszázaddal ezelőtti szellemben van egy instrumentális bevezető rész, vagyis néhány perces nyitány, méghozzá mindkét rész elején – ugyanis a hosszúság miatt két darabra szedték a filmet. Az immár betoldott részek pedig több dolgot is megmagyaráznak: Balduin húgának viselkedése például nem volt mindig érthető a moziváltozatban, mivel kisfia ott nem is volt megemlítve. Itt viszont, a jeruzsálemi trón örököseként fontos szerep jut neki, és ennek fényében már édesanyja egyes cselekedetei is világosabbak. Mindezekkel együtt azonban megmarad a kissé suta alaptörténet, mely a naív, de akkor is felemelkedő kovácslegény népmeséje is lehetne, aki a legdurvább kísértések közepette sem felejti el, mit képvisel – márpedig ez néhol már-már bántó. Ami igazán megmarad a filmből, az az emberi természet és az ellene folytatott kilátástalan küzdelem, ami klasszikus téma, de itt valahogy többet is el tudtam volna képzelni. (Akit érdekel, hogy pontosan mi minden került pluszban bele, kattintson ide.)

A Mennyei királyság nagy részét Marokkóban forgatták – ahol a Gladiátor és A sólyom végveszélyben egyes jeleneteit is –, s ennek részben az az oka, hogy VI. Muhamed király a rendező barátja, és 1500 katonát biztosított neki a felvételekhez. Összesen körülbelül 12-15 ezer jelmez készült a filmhez, melyek egyenként legalább tucatnyi ruhadarabból álltak. A filmbéli Jeruzsálemet a sivatagban húzták fel, összesen 28 ezer négyzetméternyi falat, 6000 tonna gipsz segítségével – vagyis a durván 130 millió dolláros költségvetés minden centjének megvolt a helye... A húsz méter magas ostromtornyok nem digitális trükk eredményei, ezeket a középkori technikák segítségével valóban felépítették, és az egyik ledőlését élesben vették fel. Mindebből látható, milyen komolyan vették a csatajeleneteket. Orlando Bloom sem úszta meg sérülések nélkül, melyeket vívás közben szerzett a karjára. Nem mellékesen egy hónapig küszködött az influenzával is…

Történelmi tabló lévén pedig megint csak szembekerülünk a hitelesség kérdésével, mely nem központi jelentőségű egy kalandfilm esetében, de ha már így alakult, vessünk erre is egy pillantást.
A korszak két uralkodóját például sikerült jól megragadni.
IV. Balduin, akkori jeruzsálemi király (1161-1185) valóban ilyen felvilágosult, határozott, lovagias és kitartó koronás fő volt. Saját szenvedése folytán (leprában szenvedett) tényleg tudott azonosulni a keresztény tanításokkal, de sohasem elvakult módon. Huszonnégy éves korában halt bele betegségébe, de rövid élete alatt így is többet vitt véghez, mint sok más kortársa.
Szaladin (1138-1193) muszlim szultán, aki egy időben többek között Egyiptom, Szíria, Mezopotámia ura volt, jelentős szerepet játszott a keresztes hadjáratok történetében. Méltó ellenfélre akadtak benne az ide érkező keresztény seregek, hiszen végül Palesztinát is ő foglalta vissza. El is nyerte ellenfelei tiszteletét, és érdekes, hogy még Európában sem gyűlölködéssel, hanem elismeréssel emlegették, lovagiassága és diadalai folytán.
És hogy a főszereplő, Balian mennyire valósághű? Nos, itt már nagyobb szerep jutott a fantáziának…
Az igazi Balian (kb.1140-1193) a 12. századi keresztes államok egyik legjelentősebb alakja. 1174-ben házasodott meg, felesége egy bizánci hercegnő volt, aki négy gyermekkel ajándékozta meg. Balian ott volt 1187-ben a hattini csatában, ahol Szaladin súlyos csapást mért a keresztény seregekre. Mivel családja Jeruzsálemben ragadt, magához Szaladinhoz fordult és kérte, hadd hozhassa ki szeretteit a városból. Szaladin azzal a feltétellel adott neki engedélyt, hogy a lovag elhagyja a Szentföldet és soha nem tér vissza. Jeruzsálembe érve azonban a védelem megszervezésére kérték fel, s az ottani pátriárka feloldozta őt az előbbi eskü alól. A város alá érkező Szaladin nem vette zokon ezt a fordulatot, sőt, megengedte, hogy Balian családja Tripoli kikötőjébe távozzon a támadás megkezdése előtt. A hetekig húzódó ostromban a védők makacsul kitartottak, de végül a muszlim seregek bevették Jeruzsálemet. Váltságdíj ellenében a keresztények többsége távozhatott. Balian Tripoliban látta viszont családját… Ahogy látható, Sibyllához nem volt sok köze.

Technikai oldalról a film hozza az elvárható szintet. A Gladiátorból is ismerős színhasználat, a hangulatnak megfelelő kamerakezelés, vagy a zene jól működnek. A csatajelenetekről csak annyit mondanék, hogy az utóbbi évek színvonalát hozzák, de – pláne a bővített változatban – nem ebben láttam a történet kulcsát. 

A főszereplő, Orlando Bloom megint nem hagyott bennem mély nyomott. Talán túlzottan is idealista ez a figura, ennek folytán pedig kevésbé hiteles. Szinte mindenki másról elmondható viszont, hogy emberi, akár negatív, akár pozitív oldalon – épp ezért hihető. Jeremy Irons (A velencei kalmár, Lolita, Die Hard 3), Liam Neeson (Elrabolva, Az ismeretlen férfi) vagy Brendan Gleeson (Hideghegy, Zöld zóna, Trója) karaktere ezért sokkal mélyebb nyomokat hagyhat a nézőben. A beteg Balduint egyébként Edward Norton keltette életre.

Nincs könnyű dolga annak, aki a bővített változatot szeretné beszerezni, mivel nálunk nem adták ki, és valószínűleg már csak Blue Ray-en kerül forgalmazásra – jó esetben. A moziváltozat DVD-n persze már évek óta kapható, egy- és kétlemezes kiadásban is. Utóbbira jutott elég extra is…

Így már más, bár Ridleytől láttunk jobbat is.
Értékelés: 7/10

Mennyei királyság – Bővített rendezői változat (Kingdom of Heaven – Special Extended Director’s Cut)
20. Century Fox 2005
Történelmi kalandfilm (190 perc)
Rendező: Ridley Scott
Szereplők: Orlando Bloom, Eva Green, Liam Neeson, Jeremy Irons
Zene: Harry Gregson-Williams