FILM: A veréb is madár
2014. július 01. írta: Monty H.

FILM: A veréb is madár

"Merthogy a Hellót Hollónak hívták..."


Soha nem értettem, hogy készülhettek nálunk a szocializmus éveiben olyan filmek, mint A tanú vagy A veréb is madár, hiszen a cenzorok, illetve maga a rendszer nemcsak a premier előtt álló, már kész filmeket vizsgálta, hanem mindent és bármit, ami a stúdiók környékén (vagy azokon kívül) történt… Mindenesetre ez utóbbi darabnak nem kellett olyan hosszú ideig a raktárban porosodnia, mint Bacsó Péter klasszikusának, a közönség pedig már jó előre értesült erről a vígjátékról, és nem meglepő módon már a moziban hatalmas sikert arattak vele. 

a vereb is madar 1.jpg

Holló Sándor 1953-ban ravasz trükk segítségével egy sportbicaj nyergében csusszant át az osztrák határon, hogy aztán másfél évtized elteltével egy dögnagy Ford vezetőülésében, amerikai állampolgárságú üzletemberként látogasson vissza hazájába. Ikertestvére, a feltalálóként vegetáló Zoltán ugyanezen idő alatt semmi érdemlegeset nem ért el egy olyan rendszerben, mely ideológiai szempontok figyelembe vételével száll szembe a piacgazdaság legelemibb elveivel. Sanyi persze fivére kedvesének fejét is rögtön elcsavarja, mire Zoli gondol egyet és bátyja irataival és kocsijával - meg persze a nővel az oldalán - olajra lép…

a vereb is madar 4.jpg

Bár az ikertestvérek összekeveréséből adódó poénlehetőségek adják magukat, nagy jelentőséget kap még a két fivér hátterén át a keleti és nyugati világszemlélet különbségeinek felhánytorgatása, az ezzel kapcsolatosan elkerülhetetlenül jelentkező irónia (mely - sajnos - ennyi év után sem szorul magyarázatra), ugyanakkor pedig az - itt-ott eléggé pajzán - humor. (Az amerikai üzletember látogatása során az egyik elvtárs például diszkréten átfordítja a propagandaplakátok kereteit: a "Vesszenek a dollár urai!"-jellegű feliratokat így váltják fel egy szempillantás alatt a "Hol valuta, ott megértés, hol megértés, ott béke"-stílusú poszterek.)

a vereb is madar 3.jpg

Legjobb színészeink tűnnek fel itt. Kabos László mindkét ikertestvért játszotta, míg a begyepesedett agyú vállalati vezetők szerepében Kállai Ferenc, Szirtes Ádám vagy Kautzky József magyarázza túl a szocialista gazdaság szabályait. A női főszerepeket két ragyogó (és mondhatjuk: ma is kortalan) szépség, Piros Ildikó és Medveczky Ilona játszotta. Csurka László, Suka Sándor, Basilides Zoltán vagy Verebély Iván mellett egyébként még az énekes Szécsi Pál is felbukkant egy apró szerepben.

a vereb is madar 2.jpg

Kiemelendő még a Hildebrand István-féle fényképezés, mely maximálisan kihasználja a színes nyersanyag előnyeit (ez a hatvanas évek végén sem volt még annyira természetes minálunk), és nem kizárólag a balatoni jeleneteknél, de erről a fenti kép például többet tudna elárulni... A filmzene pedig friss és sokszínű, itt-ott szándékosan a hanyatló nyugatot, pontosabban a hozzánk is begyűrűzött könnyűzenei stílusokat idézi. A főcímdal - mely Mary Zsuzsa és Dobos Attila szerzeménye - egyébként szövege révén is kiemelkedő, kitűnő bevezetője a történetnek, lásd alább. 

A veréb is madár egy máig élvezetes, többször is újranézhető magyar vígjáték, műfajában simán az első közé sorolható (nálam egészen biztosan), melyet nem véletlenül tűz műsorára újra és újra a televízió.

 

A veréb is madár
Mafilm 1969
Rendező: Hintsch György
Főszereplők: Kabos László, Piros Ildikó, Medveczky Ilona
Zene: Dobos Attila

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr586417995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ledo76 2014.07.01. 14:30:03

Az első mondatban feltett kérdésre (polemizálásra) az a válasz, hogy Kádárék, legalább is 1968 után, részben félve egy újabb felgyülemlő feszültségtől, részben generációs nyomásra (beatnemzedék) tudatosan engedték a kibeszélést, kritikát. Persze bizonyos keretek között, néha logika nélkül, ment ez.

ekkerjoz 2014.07.01. 15:11:56

Ezért érdemes cvkl-t olvasni

Jancsiszeg1980 2014.07.01. 16:05:44

A film zseniális, imádom. Viszont a "dögnagy Cadillac" az egy 1963-as Ford Thunderbird Sports Roadster...

Jancsiszeg1980 2014.07.01. 16:11:20

... és Medveczky Ilona saját tulajdona volt...

VideoDream 2014.07.01. 17:48:36

"Kiemelendő még a fényképezés, mely maximálisan kihasználja a színes nyersanyag előnyeit (ez a hatvanas évek végén sem volt még annyira természetes minálunk)"

Úgy látszik, hogy a rendező, a főbb szerepet játszó színművészek és a neves zeneszerző neve említése mellett a cikk szerzője számára részletkérdés az operatőr személye. Ő Hildebrand István volt, aki olyan, feledhetőnek nem éppen nevezhető magyar filmekben állt a felvevőgép mögött, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, Bódy Gábor Psyché-trilógiája vagy Bujtor István első Ötvös Csöpi-filmje, A pogány Madonna stb.)

Monty H. 2014.07.01. 18:30:58

Köszönöm a kiigazításokat.

czjanos 2014.07.01. 20:47:08

A maga idejében szenzációs film volt!
süti beállítások módosítása