Egy igazi taktikai FPS
Beirút neve hallatán vajon mi ugrik be nekünk? A Közel-Kelet egykori gyöngyszeme sajnos keservesen megszenvedte az utóbbi évtizedek összecsapásait, miközben a helyiek mellett idegen megszállók és békefenntartók vére is folyt… Az amerikai tengerészgyalogság az utóbbi fél évszázadban kétszer is ellátogatott ide, 1958-ban, majd 1982-ben. Ez a játék a harmadik ilyen (fiktív) alkalmat vetíti elénk. A bőrnyakúaknak pedig ismét akad dolguk elég…
Az eleinte stratégiai vonalon nyomuló Close Combat-sorozat ezzel a 2005-ös játékkal átlépett az FPS-ek világába. Szerencsére többre pályáztak, mint egyes kollégáik, így hát a hadvezetési jelleg – ha csak taktikai szinten is, de – megmaradt, illetve nemrég hazatért, valódi tengerészgyalogosok élményei és útmutatásai alapján készítették el a szoftvert. Szerencsére ennek meg is lett az eredménye.
A történet szerint tehát konfliktus dúl Beirútban (ennek alakulásáról a küldetések közti híradófelvételek tudósítanak), s négyfős alakulatunk is azok közé a szerencsés bakák közé tartozik, akik elsőkézből tapasztalhatják meg a városi harcot. A négyfős járőr parancsnokát alakítjuk, és mint ilyen, lehetőségünk van embereinket kommandírozni. Ez pedig olyan elem, amit a konkurencia hajlamos hanyagolni. Adhatunk tehát utasításokat három emberünknek, külön-külön vagy együtt is. Ehhez elő kell hívnunk az utasításokat tartalmazó mezőt (alapbeállításban a jobb egérgombbal). Itt mindig az adott helyzetnek megfelelő parancslehetőségek tűnnek fel.
A parancsok a következők:
*Tartsd a helyzetet (Hold position)
*Alakzatba és utánam (Form up)
*Ne tüzelj (Hold fire)
*Össztűz (Free fire)
*Mozgás (Go to) – ez utóbbinál az irányzékkal jelölhetjük ki adott emberünknek, hogy hova kell mennie
*Fedezz (Cover) – a katona helyben marad és tüzet nyit a kijelölt körzetben megjelenő ellenfelekre
*Lefogótűz (Supress fire) – hogy az ellenség ne dugja ki a fejét
*Használd (Use) – valamilyen eszköz, pl. géppuska esetén
*Engedelmeskedj (Comply) – ezt nem bakáinknak, hanem a foglyul ejtendő ellenfélnek szól, megadásának kikényszerítésére; hatékonysága kétséges
Helyiségbe való behatolásnál is választhatunk:
*Egyszerű lerohanás (Takedown)
*Gránátos lerohanás (Frag takedown) – gránát bedobása behatolás előtt
*Fedezd (Cover) – katonánk az ajtón átlépő ellenfélre tüzet nyit
*Tartsd tűz alatt (Suppress) – tűz alatt tartják, míg mi odasettenkedünk
Látni fogjuk, hogy egyes helyszíneken, illetve harchelyzetekben nagy segítség, hogy nemcsak követjük az eseményeket, hanem mi magunk irányítjuk az osztagot. Azok számára, akik gondolkodva szeretnének végre egy harcszimulációt lejátszani, ez bizony komoly előny. Ha viszont nem tartozunk a taktikus elmék közé, akkor mellőzhetjük is a fenti dolgokat – katonáink ugyanis meglepően jó harcászati érzékkel vannak beprogramozva, és kiválóan boldogulnak a mi parancsaink nélkül is. Én azért javaslom, próbáljuk csak ki a parancsnok szerepét is.
Mivel azonban a tengerészgyalogság nem ebből a négy főből áll, mi több, rendkívül büszkék saját, egyes fegyvernemeken is átnyúló testvériségükre, sokszor lesz szerencsénk kiélvezni mesterlövészeink, tüzéreink és pilótáink támogatását is. Egy-egy küldetésben adott számú lehetőségünk lesz őket segítségül hívni (a képernyőn ezt is látjuk), és bizony néha nem is boldogulunk nélkülük. Csak nézzünk a fenyegetés forrása felé, hívjuk elő a parancsmenüt és válasszunk.
Csapatunk harckészségének fenntartása érdekében figyelnünk kell embereink állapotára. A képernyő alján követhetjük figyelemmel életerejüket, s ha valaki már készül bedobni a törölközőt, a mi dolgunk, hogy egy EÜ-csomaggal segítsünk rajta – ha ehhez már késő van, hívjuk a szanitéceket. Egy ember halála esetén még folytathatjuk a küldetést, de ha két bakánk fűbe harapott, vége a dalnak. Ugyanez történik, ha ártatlan civilt ölünk meg, esetleg egy olyan ellenséget, aki megadta magát.
Az EÜ-csomagokat a pályákon található szekrénykékből frissíthetjük, csakúgy, mint lőszerkészletünket. A helyszínek alapos átkutatása tehát nem árt. Ami a fegyvereket illeti, nem leszünk annyira elkényeztetve… Parancsnokként egy M-16/203 (vagyis egy gránátvetővel és egy optikai irányzékkal megbolondított 5,56-os gépkarabély) boldog tulajdonosai vagyunk, mely fegyver mellé felvehetünk még egy ellenséges fegyvert is (általában AK, RPK vagy RPG kerül elénk), illetve ha egy bakánk elhalálozik, felvehetjük az ő vasát (M-16 vagy Minimi). De olyan fegyverorgiákra ne számítsunk, mint mondjuk a COD4-ben… Akad még repesz- és füstgránát is, utóbbi nagyon hasznos nyílt téren való átkelésnél. Sötétben pedig nyugodtan használjuk az éjjellátónkat.
Járásunk nem olyan gyors, mint más játékokban, de pont ez a lényeg, hiszen nem agyatlan „üsd-vág-nem-apád” kommandósokat alakítunk, hanem csapatmunkára szoktatott profi tengerészgyalogosokat, akiknek óvatos, taktikai mozgása a siker egyik kulcsa. („Lassan és finoman, finoman és gyorsan” – ahogy ők mondanák.) A négy fő körkörös védelme is külön említést érdemel: ez az úgynevezett RTFA-rendszer.
A városi környezetet a katonai szakértők gyakran nevezik négydimenziós környezetnek, mivel az ellenség bármilyen irányból támadhat, sőt, még felülről, az ablakokból, a tetőkről, fákról, de akár alulról, a szennyvízcsatornából is. A tengerészgyalogság kidolgozta tehát a rendszert, amely az alakzat, a mozgás és a taktika összhangjára épül, ezt hívják Ready-Team-Fire-Assistnek (RTFA), s ennek célja, hogy 360 fokos védelmet nyújtson a négyfős rajnak. Az elnevezés abból ered, hogy a négyfős csoportban mindenkinek megvan a szerepe:
- Ready: az elővéd, aki az osztagvezető mellett halad, fegyvere az M-16 gépkarabély
- Team: (team leader) az osztagparancsnok, fegyvere egy M-16/203
- Fire: (fire support - tűztámogatás) az M-249-es golyószórót viselő katona
- Assist: (assistant - segéd) a golyószórós segédje, aki a Minimi tartalék lőszerért hordozza; fegyvere az M-16 gépkarabély
Minden egyes katona egy adott irányt, tűzkörletet véd. Egy utcán végighaladva kettes oszlopban haladnak. Az elővéd automatikusan az utca egyik oldalát ellenőrzi, a tűztámogató az utca másik oldalát nézi, valamint felfelé is figyel. A segéd az utóvéd, az osztagparancsnok pedig előrefelé figyel.
A képeket elnézve nyilván az jut először eszünkbe, hogy ennél szebb grafikával megáldott játékokat is láttunk már… Nos, kétségtelen, hogy a programnak nem ez az erőssége, bár megjegyezném, hogy az összhatás ettől függetlenül még több mint megfelelő. Nagyobb gond, hogy a játék lineáris, és a vége felé kissé egyhangúvá válik. Viszont a környezet eléggé változatos: éjjel és nappal, épületeken belül és kívül, talajszinten és emeleten, sőt, időnként a csatornában is harcolunk majd.
Többféle feladatot kapunk. Előfordul, hogy át kell fésülnünk egy körzetet, vagy el kell foglalnunk egy raktárt, esetleg levadásznunk egy magas rangú célpontot. A hangulatot a rádión át érkező utasítások fokozzák. Tengerészgyalogosaink sem tartoznak a néma harcosok közé: időnként oda-odaszólnak (pl. „Túl nagy itt a csend…”), illetve harc közben is reagálnak (az újratöltést „Vörös!” felkiáltással jelzik, ha pedig végeztek ezzel, „Zöld!” jelzéssel adják tudtunkra). A program további pozitívuma, hogy átmenetet képez a gyorsan pörgő akciójátékok (pl. COD4) és a hiperrealisztikus, de lassabb játékmenetű művek (pl. Vietcong) között úgy, hogy mégiscsak megmarad a valószerűség. Vagyis megfontoltan kell harcolnunk, de unatkozni nem fogunk, ráadásul nem egyedül, magányos hősként, hanem felelős parancsnokként kell helytállnunk. Ha másért nem, már ezért megér egy próbát.
Értékelés: 8/10
Ha nemcsak lövöldözni akarsz.
Negatívumok:
*Lineáris játékmenet
*Nem csúcskategóriás grafika
*A végén már kissé unalmas
Pozitívumok:
*Csapatvezetési lehetőség
*Átvezető híradós képsorok
*Valósághű harchelyzetek
Néhány hasznos link:
A játék intrója
A játék egyik oktatóvideója, az oldalazó manőverről
Egy másik oktatóvideó
