A Gyatlov-hágó rejtélye
Adva volt a 20. század egyik leghátborzongatóbb rejtélye. Mert akárki akármit mond, az ifjúkoromban elolvasott rejtélygyűjteményekben egyetlen olyan eset sem akadt, amit annyira megmagyarázhatatlannak találok, mint a Gyatlov-hágónál elpusztult orosz egyetemisták esetét. (Oké, a szibériai meteorit is izgat, de ezt szerintem nehezebb megfejteni. Mondom én, a téma egyáltalán nem avatott szakértője...)
Aki esetleg nem hallott még róla: 1959-ben kilenc tapasztalt orosz túrázó indult neki az Urál-hegységnek. Utolsó estéjükön a baljós nevű Halálhegy oldalában vertek sátrat. Holttestüket hetekkel később találták meg. A különböző nyomok alapján azonban egyszerűen nem állt össze egy logikus eseménysor: ugyanis úgy tűnt, a srácok először is késsel vágták ki magukat a sátorból éjszakának idején, annyira siettek - nem tudni, miért -, annyira megijedtek - nem tudni, mitől - majd alvóöltözékükben a táborhelytől távolabb húzódtak meg, ezután viszont néhányuk megpróbált visszatérni oda... Volt, aki halálra fagyott, de olyan is, aki koponyaalapi vagy bordatörést szenvedett, azonban külsérelmi nyomok nem látszottak rajtuk... Az pedig, hogy némelyikük ruházata radioaktív volt, még furcsább. Sokatmondó részlet az is, hogy a szovjet vezetés titkosította a feltárt adatokat a kutatás végeztével. Enyhén szólva bűzlött valami az eset körül. Aki jobban el akar merülni a történtekben, az megteheti az internet segítségével, és bár nem akarok feltétlenül az összeesküvés-elméletek gyártói közé beállni, a vonatkozó konteós posztot mindenképp ajánlom az érdeklődők figyelmébe.
Renny Harlin (Ford Fairlane kalandjai, Háborgó mélység, Die Hard 2) ehhez az alapanyaghoz nyúlt hát, és a potenciál tagadhatatlanul benne volt a témában. Nem az eredeti eseményekig ment vissza, hanem néhány lelkes amerikai egyetemistát penderített a középpontba, akik dokumentumfilmet akarnak forgatni a Gyatlov-hágónál. Innen már ki is található, hogy kézikamerás felvételek segítenek majd abban, hogy ott érezhessük magunkat velük, ami nem mindig hátrány, de igaz, ami igaz, nem minden esetben (lásd: menekülős életveszély) hittem el, hogy a szerencsétlen operatőr gyerek a valóságban még mindig ennyire ragaszkodna a műszerhez (hiába mondja el többször, hogy szerelmes a kamerájába). Harlin ráadásul elég álmoskásan indítja be a cselekményt, ami megint csak nem volna tragédia, de mire felpörögtek az események, túl vagyunk a film kétharmadán és mikor már azt vártam, hogy megismerem a készítők saját elméletét, akkor megint cserbenhagyatva éreztem magam: mindazok után, amit olvastam, pont ez a "megoldás", vagy mi, talán az egyik legvérszegényebb, legalábbis szerintem. Oké, spekulálni végül is nekik is szabad, de személy szerint elég csalódáskeltő volt ez nekem. Viszont simám el tudom képzelni, hogy a témát mások még kapargatni fogják a jövőben...
Utánanéztem a színészeknek is, de többségük még pályakezdő. Az egyetlen ismerős arc Gemma Atkinsoné, aki jelenleg az egyik legismertebb brit topmodell és a férfi nézők bizonyára értékelik, hogy legalább a csinos arca kilóg a vastag téli ruházatból (illetve, hogy egy rövid, ölelős jelenet jutott neki) - én legalább neki tudtam örülni.
A film DVD-n is kapható nálunk. 5.1-es magyar és angol hangsáv mellé magyar feliratot kapunk, extrákat viszont nem. A forgalmazó figyelmét mondjuk szívesen felhívnám utólag is arra a tényre, hogy az orosz nyelv jellegzetes neveit magyar fonetikával szokás leírni a magyar nyelvben. Tehát az alcímben vagy a "Gyatlov" vagy a "Djatlov" lenne a helyes változat (nem tudom, melyik hasonlít jobban az eredetire), de semmiképp sem az angol "Dyatlov". Ezt azért is merem hangoztatni, mert főleg filmek és játékprogramok kapcsán egyre-másra találkozom a fenti problémával. Így lesz például Jurijból Yuri, Szásából meg Sasha...
Komoly potenciál, kevés puskapor.
Értékelés: 4/10
Halálhegy (The Dyatlov Pass Incident)
Aldamisa Entertainment 2013
Thriller, horror (100 perc)
Rendező: Renny Harlin
Főszereplők: Holly Goss, Matt Stokoe
Zene: Jurij Potejenko