FILM: A sólyom végveszélyben
2013. október 03. írta: Monty H.

FILM: A sólyom végveszélyben

Mindenkit hozz haza!

Egy szomorú évforduló kapcsán mindenképp meg akartam emlékezni erről a filmről. Ridley Scott 2001-es rendezése ugyanis egy olyan balul sikerült akciót mutat be, amely éppen húsz évvel ezelőtt történt, és a modern hadtörténet sokat emlegetett, már-már legendás eseményévé lépett elő. 
bhd 02.jpgSzomáliát a kilencvenes évek elején polgárháborús állapotok uralták. A törzsek véres harcot folytattak egymással, miközben az ország infrastruktúrája szétzilálódott. Az ENSZ békefenntartói és a beérkező segélyek sem jelentettek megoldást ebben a helyzetben, mert a hadurak a legkegyetlenebb módszerektől sem riadtak vissza a hatalom megszerzése érdekében. Az Egyesült Államok ekkor a Biztonsági Tanáccsal egyetértésben saját különleges alakulatait küldte a térségbe, hogy ha kell, erőszakkal oldják meg a kérdést. 1993. október 3-án ezért Mogadisu központjában csaptak le az amerikaiak, hogy a legfőbb hadúr, Aidid vezérkarát lefejezzék... 

A mogadisui csata akkoriban nem kapott jelentős publicitást - a hadseregen belül viszont értelemszerűen hamar híre ment a történteknek. Mark Bowden újságíró többet akart tudni a hivatalos jelentésekben foglaltaknál, ezért elbeszélgetett néhány résztvevővel, akik további résztvevők neveit is megadták neki, így lassan kialakult előtte a csata képe, melyet számos túlélő szemszögét felvillantva vetett papírra. Ebből cikksorozat, később könyv született, melynek alcíme nagyon is találó: Történet a modern hadviselésről. Mielőtt még a kötet kiadásra került volna, Jerry Bruckheimer producer már le is csapott a vonatkozó jogokra.
bhd 04.jpg

Egy ilyen akcióorientált, de hitelességre törekvő alkotáshoz persze megint csak dukált a főszereplők felkészítése, illetve a hadsereg asszisztálása. A színészek egy része ezért egy gyorstalpaló kurzuson vett részt - ki a rangereknél, ki a deltásoknál, ki a helikopterpilóták oldalán -, melynek eredménye meg is látszik a fiúkon. A filmben látható helikoptereket egyébként a 160. különleges műveleti csapatrepülő-ezred pilótái - köztük a mogadisui csata veteránjai - vezették, és az összecsapás túlélői természetesen el is beszélgettek a színészekkel saját élményeikről. Maga a forgatás Marokkóban zajlott, ahogy a Gladiátor, illetve a Mennyei királyság egyes jeleneteinek rögzítése esetén is történt. A szomáliai harcosokat a helyi hadsereg tagjai játszották, de jutott bőven szerep a helyben toborzott statisztáknak is. 

bhd 09.jpg

Scott filmje témájából adódóan sem nagyon pályázhatott olyan tömegfilmes babérokra, mint mondjuk a Gladiátor. Ez nem is jött össze, viszont korrekt, valós alapú háborús dráma született, melynek nézői oldalról elkerülhetetlen negatívuma, hogy elsőre lényegében követhetetlen, hogy mi folyik a földön, a forgatókönyv ugyanis hűen követi a mogadisui utcákon bevetett rangerek és deltások manővereit. Ez persze bizonyos szinten erény, hiszen jól megmutatja, mire képes "a háború köde" és hogyan hullik porba a haditerv onnantól kezdve, hogy az első lövés eldördül... Mindennek megfelelően a rövid felvezetés után az egyik helyszínről a másikra ugráló csatajelenetek dominálnak, realisztikus kameramozgással, hatásos vágásokkal és lassításokkal. 
bhd 06.jpgA szereplőgárda több olyan nevet is tartalmaz, akik már akkor híresnek számítottak - ilyen például Josh Hartnett, Sam Shepard, Ewan McGregor, esetleg Tom Sizemore -, de némelyikük csak ezután lett igazán ismert, köztük Eric Bana (München, Trója), Nikolaj Coster-Waldau (Trónok harca) vagy Tom Hardy (Eredet, A sötét lovag - Felemelkedés).
bhd 12.jpgA film csaknem dupláját hozta vissza a 92 millió dolláros költségvetésnek, több díjat is elnyert, és túlnyomórészt elismerő kritikákat kapott, bár megkerülhetetlen az a tény is, hogy értelmezéstől függően legalább annyira lehet háborúpárti, mint amennyire háborúellenes alkotás. Ráadásul nem sokkal a szeptember 11-i terrortámadás után az amerikai közönség egy része számára úgy tűnhetett, mint valami harcias példázat. Én is vegyes érzésekkel álltam fel utána, mivel a bajtársiasság magasztalása mellett olyan heroikusnak ható (bár megtörtént) jeleneteket is tartalmaz, amelyek óhatatlanul a hollywoodi ízt erősítik, amellett, hogy a film lényegében celluloid-emlékműve is lehetne a modern amerikai harcosnak, aki a politikai megkötések közepette is jó katona marad és a végsőkig küzd... Úgyhogy túlzás nélkül hozzátehetnénk, hogy toborzófilmként is simán elmegy, benne a ma már igencsak közhelyesnek érződő felkiáltásokkal ("Embert hátra nem hagyunk!"; "Amit most teszel, azon múlhat az egész..."; "Senki nem kéri, hogy hősök legyünk, csak néha úgy alakul..."). 

bhd 11.jpgA filmzene Hans Zimmer munkája. A mester nagyon atmoszférikus, a törzsi zene hangulatát is felelevenítő, de modern hangzást is felhasználó dallamokat alkotott, melyek összességében azonban kétségtelenül és sokkal kevésbé élvezetesek önmagukban hallgatva, mint a Gladiátornál volt. Érdekes darabja a soundtracknek a Gortoz a Ran - J'attends című dal Denez Prigent és Lisa Gerrard előadásában, melyet - ez elsőre talán nehéz elhinni, de - nem arab, hanem breton nyelven énekeltek fel, és a végefőcímben kapott helyett. Hallgassuk csak: 

A film persze engem is megihletett, ezért a Sabaton együttes Purple Heart című számának felhasználásával egy videóklipet vágtam össze, lásd alább.

bhd book.JPGA forgatókönyv alapjául szolgáló könyvet nálunk A Mogadisu-ügy címmel adta ki annak idején az Atheneum. Bár örömteli, hogy ez már jóval a mozipremier előtt is kapható volt, sajnos a fordítás itt-ott nagyon pongyola (pl. a rangerek "kommandósként" szerepelnek benne, a lövedékek egy helyen "lövegek" és hát a helikopterekre szerelt gépágyúkat sem kellett volna "géppisztolynak" titulálni). A térképek és a képmelléklet viszont hasznosak. A témát érintő szűkös magyar nyelvű irodalomhoz tartozik még Howard Wasdin, egykori haditengerészeti kommandós visszaemlékezése, A 6. számú SEAL-csoport, melyben a szomáliai élmények és maga a mogadisui csata is szóba kerül. 

Az FPS-ek első generációjához tartozó Delta Force című számítógépes játék külön kiegészítőben foglalkozott a szomáliai eseményekkel, melynek címe természetesen Black Hawk Down. A kor színvonalának megfelelő grafika mellett hitelesen adták vissza a különleges műveleti erők bevetéseinek hangulatát, és a bemelegítő akciók után végül eljutottunk az október 3-i eseményekhez is. 

A magyar DVD-kiadás angol, magyar és orosz hangsávval magyar, angol és több más felirattal kapható volt egy- és kétlemezes változatban. Utóbbit felvértezték mindenféle földi jóval, vagyis extrával (sajnos ezt már angol vagy magyar felirat nélkül): háromféle audiokommentár, kimaradt és alternatív jelenetek, werkfilmek, és így tovább. Sajnos a borító szerkesztőivel nem egyeztettek, és az így olyan extrákat is beígér, amik csak a háromlemezes verzión vannak rajta (például a videóklipek). Ezeket a francia kiadású extra változaton láttam csak viszont, melyet pár euróért volt szerencsém beszerezni pár éve. 

bhd poster.jpgModern klasszikus a háborús alkotások közt.
Értékelés: 9/10

A sólyom végveszélyben (Black Hawk Down)
Columbia 2001
Háborús (139 perc)
Rendező: Ridley Scott
Főszereplők: Josh Hartnett, Eric Bana, Sam Shepard
Zene: Hans Zimmer

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr35532181

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pötty1 2013.10.04. 20:23:41

Sőt a magyarul szintén megjelent tengerészgyalogos mesterlövész könyvében is több fejezet szól a szomáliai "kalandról".

Nekem az egyik kedvenc filmem, talán ez az első alkalom, hogy az USA kormánya tevőlegesen is segített egy filmet, amiben megjelenik a Delta Force. Ez kb. egy hallgatólagos elismerése az alakulatnak. Tudtommal ugyanis hivatalosan azóta is tagadják még a létüket is.

Abban nem értek egyet, hogy a zene önállóan nem állja meg a helyét, én ritkán teszek ilyet, de anno kiírtam cd-re.

Ami engem legjobban zavart, az az AC-130-as "csatahajónak" fordítása volt. De ez pont nem az a film amit szinkronnal lenne érdemes nézni, íz eredetiben pedig nincs ilyen baki.

A könyv jó pár helyen eltér a filmtől, ha valaki azt is olvassa, nehéz néha beazonosítani a jeleneteket.

symor 2013.10.04. 22:59:08

Nekem is tetszik a film, bár a forgatókönyv nagyjából annyi, hogy jeleneteket pakoltak egymásra bátor és kötelességtudó tettekből az események hatására, amiben az amerikaiak egyéni helytállása vitathatatlan.

Dokumentarista filmnek ezért sem merném nevezni. Egyrészt mert túl stilizált, másrészt mert a szomáliaiak megjelenítése egyoldalú, már-már ostoba. Olyanok mint egy fekete, gonosz zombihadsereg a filmben, ami több mint képmutató.

Szemkápráztató akciófilmként, akár egy obeliszk emlékmű annak, ami nem úgy történt, de így szeretnénk gondolni rá, remek.

A könyv nagy előnye, hogy a szomáliai résztvevők szemszögéből is bemutatja némileg az eseményeket. Teszem azt annak a szereplőjéből, aki ki kívánt maradni a dologból amíg egy golyó meg nem ölte egy szerettét otthon. Vagy az, hogy az amerikaiak 18 áldozatához képest a környékbeli civilek közül több százan haltak meg és még annál is többen sérültek meg ennél a lehető legtöketlenebbül a város közepére szervezett elfogásnál.

Mogadisu pátoszba csomagolása a hátteret jobban ismerők számára ma már legalább akkora hazugság, mint a falludzsai eseményeket hősiesnek beállítani.

symor 2013.10.04. 23:04:52

Bocsánat elírtam.

18 amerikai és 1 malájziai áldozat a beavatkozók oldaláról.

A szomáliai áldozatok számát 1000-3000 közé becsülik.

Ez másfél nap krónikája.

Pötty1 2013.10.06. 18:43:18

Ez a "zombi" hadsereg ábrázolás szerintem szándékos volt, mert a valóságban is kb. ez történt. Valami helyben termő levelet rágcsálnak egész nap, amitől estére teljesen bódultak lesznek. Már a túlélő katonák sztorijaiban is úgy utaltak rájuk, mint akik teljesen ki voltak ütve. Simán belesétáltak a golyózáporba is.

g.d 2013.10.06. 21:37:00

Meg gondolom a "remek" táplálkozásnak és a még komolyabb iskolázottságnak "köszönhetően" némelyiknek "lassító" nélkül is annyi esze lehet mint egy marék lepkének...

Monty H. 2013.10.06. 22:42:34

@Pötty1: Hát, ja, szinkronosan - azt mondanám - ne is nézz ilyeneket, mert szakmailag limonádé, amit ilyenkor csinálnak. Az internet korában! Annyit kellett volna csinálnia, hogy bepötyögi a gugliba, hogy "AC-130" és akkor máris látta volna, miről van szó... Hervasztó, de így megy.

A zene: bár én is hallgatom néha csak úgy, de ha megnézed mondjuk a Gladiátor zenéjét, ott egyetlen soundtrackben annyiféle, annyival több érzést és hangulatot közvetítenek. Itt a témából adódóan egy picit egysíkúbb a kínálat.

Monty H. 2013.10.06. 22:47:49

@symor: Igazad van a pátosszal kapcsolatban. Kicsit talán A híd túl messze van, ami ehhez hasonlítható. Hogy alapvetően egy vereségről szól, aminek a dicsőségesebb oldalát még mindig fel lehet villantani. És ha lesz valaha film Falludzsáról, hát nagy a valószínűsége, hogy ilyesmi lesz...

És az egyoldalúság valóban adott, míg a könyvváltozat néhány ember szemszögét azért megragadta a másik oldalról. Tagadhatatlan, hogy Scott a nyugati világnézethez igazította a látásmódot.

symor 2013.10.07. 00:04:19

@Pötty1:

A zombi hadsereg ábrázolás szándékos volt, de nem azzal az autentikus szándékkal, hogy a helyiek drogfogyasztását szemléltessék vele.

A szomáliaiak így váltak arctalan fekete tömeggé a filmben és próbálták igazolni az amerikai jelenlét felsőbbrendűségét, kétségbeesett barbár szituációba keveredését. Például az a jelenet, amikor egy asszony felveszi az elesett gerilla mellől a karabélyt, a ranger meg magában beszélve zsolozsmázza, hogy "ne csináld" és csak kivárva lő már-már betegesen átlátszó szcéna.

Önigazoló képmutatás az egész, míg a könyvben nem egy katona egyenesen bevallja, hogyha egy fegyvertelen nő volt az áldozata, mert tűzharcban ez épp elé került az utcán, addig a film ezt inkább elfedi, sőt...

Ebből a szempontból a mozi olyan, mint A zöldsapkások volt anno John Wayne-el a vietnami konfliktus egy hasonlóan megtörtént eseményéről.

A szomáliaiak droghasználattal erősített fatalizmusa amúgy minden bizonnyal igaz, de ez sem általános az összes áldozatra, ahogy azzal sem függ össze, hogy mi volt a filmesek szándéka.

A gyönyörűen filmezett helikopterlezuhanásnál például eszébe sem jutott megmutatni a rendezőnek azt a családot, amelyiknek a házára és szeretteire esett a roncs, pedig a könyv erről is ír.

Mint írtam nekem

@g.d:

Nem gondolom, hogy az iskolázatlanság és a gyenge táplálkozás önmagában fanatikus ostobaságot szül. Ez egy előítélet csupán.

A kilátástalanság viszont megalapozhat szélsőséges viselkedést, így az éhínség, jövőtlenség, ellenségkép keresés (avagy Afrika átkai közül a három legnagyobb).

symor 2013.10.07. 00:07:18

Kimaradt:

Mint írtam nekem mindennek ellenére, ami miatt megkérdőjelezhető ez a produkció valamilyen szinten tetszett is.

Például filmtechnikai szempontból iskolapéldája lehet az operatőri munkának és az akciórendezésnek.

symor 2013.10.07. 06:08:06

Egy érdekes cikk a szomáliai eseményekről:

katpol.blog.hu/2013/10/04/day_of_the_rangers

Combat Gear Admin · http://combatgear.blog.hu 2013.10.07. 15:37:10

Szerintem szórakoztató film volt, a hibák ellenére is.

A könyvel összevetve sok volt a pontatlanság. Jó párat észre vettem, de tán ami nagyon szembeötlő volt, hogy az adott rajok összeállítása nem az volt mint a filmben. Illetve nem használtak "strobe"-ot, hanem helyette lightstickel jelölték meg a saját állásaikat.

De jó pár eredeti felvétel és rádió forgalmazást bevágtak a jelenetek alá. Ezt utólag vettem észre.

A ruhák-felszerelések nagyon jóra sikeredtek, az embereken látszott, tudják mit viselnek és azt hogy kell viselni. Ráadásul próbálták az eredeti tárgyakat összeválogatni. Ez javarészt sikerült, természetesen van 1-2 eltérés és pontatlanság.

Pötty1 2013.10.07. 19:16:41

Ez az amerikai hazafiasság valóban megjelenik a filmben, de egyrészt gondolom ez volt az "ára" hogy az usa hadserege támogasson egy valljuk be kínos akciójukról szóló filmet, másrészt ez a fajta csöpögős hazafiasság nem megjátszott, az amikat tényleg jellemzi. Ezt nem lehet negatívumként felróni a filmnek.

Próbálkoztak árnyalni az ellenséget is, a halott csecsemőt cipelő férfitól kezdve az elején elfogott emberig, aki mond igazságokat, arról, hogy az usa azt hiszi ő valamilyen világ csendőre.
De szerintem is talán az ellenség ábrázolása a leggyengébb pontja a filmnek.

Nekem is a mániám a részletek (fegyverek, ruhák stb) figyelése, és e téren messze a többi hasonló film fölé nő.

Monty H. 2013.10.07. 21:38:46

Symor, köszi a linket, elolvastam, tényleg érdekes.

A könyvet én a film bemutatója után olvastam, így sok részletre nem emlékszem, lehet, hogy majd újraolvasom. Tény, hogy ott legalább benne voltak a szomáliai oldal képviselői is, de azt hiszem, sem idő, sem igény nem lett volna rájuk a filmnél. :-( Azt gondolom - folytatva a kulturális eszmefuttatásodat - hogy nem is akartak volna belebonyolódni abba, hogy az afrikai viszonyok egyáltalán miért olyanok, mit érezhettek az ott lakók, stb. Scott nyilván egy háborús filmet akart és nem mert lejjebb ásni. Ahogy én azt elképzelem...

Monty H. 2013.10.07. 21:39:56

@Pötty1: És igen, a felszerelések ütnek, ha picit is érdekel a téma. A deltások speckó málhája nagyon tetszett, főleg Shugart M-14-esével együtt.

Combat Gear Admin · http://combatgear.blog.hu 2013.10.09. 09:40:47

Én egyébként olyan részletekre gondolok még, hogy pl. 93-ban annyira nem volt elterjedt a sivatagi felvarrók viselése, konkrétan még nem voltak, emiatt a sivatagi zubbonyra is zöld színű vászonból készültek a név és rendfokozati felvarrók. Na ezt is átültették a filmbe.

Monty H. 2013.10.09. 23:33:03

@Combat Gear Admin: Bezonyám. Bár, gondolom, ez volt a legkisebb tétel a felszereléseknél :-)
süti beállítások módosítása