Dicsőséges vereség
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulójára végre elővettem az épp öt évvel ezelőtt moziba került filmet. A Szabadság, szerelem a modern magyar filmgyártás egyik legsikeresebb és legnépszerűbb darabja – nem véletlenül.
1956 októbere. A magyar vízilabdacsapat éppen az olimpiára készül, miközben kitör a forradalom. A két pólós, Karcsi és Tibi is belekeveredik az eseményekbe, elsősorban egy szemrevaló forradalmár lány, Falk Viki jóvoltából – ezzel azonban saját olimpiai részvételüket teszik kockára...
Nagy szükség volt már egy ilyen ötvenhatos filmre. Egy olyan filmre, amely nemcsak méltó és hiteles, hanem szórakoztató, mi több, nemzetközi szinten is terjeszthető, de ami a legfontosabb, végre képes dicsőségteljesen bemutatni egy kudarcba fulladt forradalmat és ilyen módon emléket állítani mindazoknak, akik részt vettek benne. Szomorú, hogy külföldi segítség nélkül a Szabadság, szerelem – vagy valami hasonló – nem jöhetett létre azelőtt. Ez persze azt is jelenti, hogy akad benne némi hollywoodi mellékíz is, de őszintén szólva ez már nem zavar, mert akárki akármit mond, hatásosabb lett tőle a végeredmény. Az időzítés, vagyis az ötvenedik évfordulóra tett premier külön jó pont.
A műfaji sajátosságok is szót érdemelnek. A forgatókönyv ugyanis egyesíti a történelmi, a családi és a sportfilmek jellegét, némi humorral és erős drámával fűszerezve. Egy-két gyengébb párbeszédet leszámítva a dialógusok meggyőzők és van pár nagyon emlékezetes is. A színészgárda kiválóan válogatott. A főszereplők közül leginkább Csányi Sándor játéka tetszett, aki Fenyő Iván idealistává érett karakterét igyekszik ellensúlyozni. A mellékszerepekben is feltűnnek nagy nevek, a nagypapát például Jordán Tamás alakítja, de előkerül Haumann Péter is, továbbá érdekes volt felfedezni Szabados Misit mint orosz harckocsizót. Az egyetlen gyenge láncszem – és nemcsak az én szememben, ezt hangsúlyozom – Dobó Kata. Rossznyelvek szerint az Andy Vajnához fűződő viszonya miatt kapta ezt a szerepet – ez engem őszintén szólva nem izgatna, de a filmet sajnos tényleg gyengíti az ő játéka. Amikor egy közönségtalálkozón szóvá tettem ezt Vajnának, azzal védekezett, hogy látta Katát a színpadon és nagyon tetszett neki. Ezzel nem szállnék vitába, csak annyit mondanék, itt, ebben az alkotásban valahogy mégsem jött össze neki.
A sportjelenetek különösen figyelemre méltók. Egy-egy meccs eseményeit ugyanis sokszor nagyon nehéz élvezhető módon visszaadni egy filmen. Itt ez is sikerült, részben az érzelmi töltetnek, részben a vágásnak és a (részben víz alatti) fényképezésnek köszönhetően.
A film címének is külön története van. Vajna ugyanis nagyon sokáig nem talált megfelelőt, míg egy baráti beszélgetés során Geszti Péter teljesen váratlanul benyögte egy közismert Petőfi-vers klasszikus sorát, mondván, ez talán megfelel. Viszont a nemzetközi változatnál a sajnos eléggé közhelyes Children of Glory (A dicsőség gyermekei) szerepel, aminél véleményem szerint még a Children of Freedom (A szabadság gyermekei) is jobb lett volna. Londoni lemezboltokban egyébként érdekes érzés volt megtalálni a filmet angol borítóval.
A zenét Nick Glennie-Smith szerezte, akinek a Katonák voltunkhoz készített anyaga győzte meg Vajnát. A magyar filmekhez sajnos ritkán készül ilyen jellegű instrumentális muzsika, de koprodukciós alkotás lévén itt belefért a költségvetésbe. Nagyon hangulatos az összhatás, s a dallamokban egyszerre kap szerepet egy korabeli orosz mozgalmi dal, illetve a magyar Himnusz akkordjai. Számomra a vége-főcím a legmeggyőzőbb, mely a Mennyből az angyal című Márai-vers vonatkozó részletével együtt valóban nagyot üt.
A film nem sokkal a premier után, már 2007 márciusától kapható volt DVD-n, szimpla- vagy duplalemezes extra változatban is, mely utóbbi igen meggyőző kivitelben érkezett. A bónusz anyagok: audiokommentárok, werkfilmek, dokumentumfilm, kihagyott jelenetek, képgaléria és DVD-ROM tartalom, illetve a filmhez angol felirat. A filmzenét is meg lehetett vásárolni idehaza, igaz, csak papírtokos kivitelben.
A Melbourne-ben aranyat szerző magyar vízilabdacsapat eredeti történetéről készült dokumentumfilm, A szabadság vihara képezte a fenti alkotás alapját. Számos akkori játékost megszólaltatnak, nemcsak magyar, hanem orosz oldalról is. A filmet nemcsak a mozikban vetítették, hanem DVD-n is kiadásra került. Annak ellenére, hogy producerei között üdvözölhetjük Quentin Tarantinót és Lucy Liut, nem mondhatok el róla túl sok érdekességet: egy tisztességes, de stílusában semmi újat nem hozó dokumentumfilmről van szó.
Méltó és élvezetes.
Értékelés: 9/10
Szabadság, szerelem
Intercom 2006
Történelmi, sport, romantikus, dráma (115 perc)
Rendező: Goda Krisztina
Szereplők: Fenyő Iván, Dobó Kata, Csányi Sándor
Zene: Nick Glennie-Smith
