2012. nov 06.

KÉPREGÉNY & FILM: 300

írta: Monty H.
KÉPREGÉNY & FILM: 300

„Emlékezzetek erre a napra. Mert a tiétek marad – mindörökre!” – Leonidász

Valószínűleg nincs – és most már nem is lesz – ehhez hasonlóan híres csata a világtörténelemben. És olyan harcosok sem nagyon lesznek, mint az ókori spártaiak… A thermopülai csatát persze már többször is elmesélték és feldolgozták, de a 21. század legelején Zack Snyder rendező úgy gondolta, ma is lehet üzenete ennek a hőstettnek – de ha nem, akkor is látványos filmet lehetne belőle csinálni.
300 01 .jpg

I.e. 480-ban a perzsa Xerxész király serege megindult nyugat felé. A milliós haderőt a birodalom megannyi leigázott népe táplálta. Velük szemben álltak a korántsem egységes görög államok hadai, köztük Spártáé. Legendás királyuk, Leonidász hallani sem akart megadásról vagy megalkuvásról. Katonái és a többi hellén kontingens Thermopülai mellett, a tengerparton található szorosnál vette hát fel a harcot a betolakodókkal… 

300 02.jpg

Azt hiszem, ez tipikusan az a film, amit az ember vagy utál, vagy a szívébe zár. A Thermopülainál tanúsított spártai hősiesség – illetve maga a spártai szellemiség – ugyanis a modern ember szemében már nem feltétlenül pozitív dolog – sokkal inkább tűnhet felesleges hősködésnek, melyet megfelelő diplomáciai érzékkel könnyedén és fájdalommentesen el lehetett volna kerülni. Én viszont hiszem, hogy az elszánt, hajlíthatatlan kiállás még a mai, kompromisszumokkal teli világban is lehet elismerést keltő. A történelemben pedig jó pár ilyen esetet találhatunk, s nem is kell messzire mennünk: saját vérzivataros századainkból Nándorfehérvár, Drégely, Eger vagy Szigetvár példája lehetne a legkézenfekvőbb. Ennyiből már kitalálható, hogy jómagam a film rajongói táborát erősítem.

300 03.jpg

A film alapjául a rendező Frank Miller (Sin City, Spirit) azonos című – nálunk is megjelent – képregényét választotta, amelyet természetesen a látványvilág gondos lemásolásával szeretett volna megvalósítani. Ennek megfelelően a film látványtervei lényegében a képregénykockák átemelésével készültek, ahogy a Miller-féle művek adaptációinál az megszokott. Ezeket, illetve egy másfél perces csatajelenetet használták fel ahhoz is, hogy a Warner döntéshozóit meggyőzzék arról, képesek hatásos filmet készíteni ebből az alapanyagból.

300 04.jpg

Miller kötődése a spártaiakhoz gyerekkorára nyúlik vissza. Nagy hatással volt rá Máté Rudolf 1962-es filmje, A háromszáz spártai. Saját elmondása szerint ez az alkotás változtatta meg saját elképzeléseit a hős fogalmáról, ekkor döbbent rá, hogy a hős nem feltétlenül győz mindig, hiszen olykor fel kell magát áldoznia. (A thermopülai csata egyébként nem kizárólag a fenti képregényében jelenik meg nála, hiszen a Sin City filmváltozatában is feldolgozott A nagy mészárlás című történet végén is említi az ütközetet, amolyan párhuzamként.)

300 08.jpg

Ebben az interpretációban persze számos eltérés és kitalált elem megtalálható. Ott van rögtön a perzsa követ kútba rúgása. A szerző szerint ez egy másik idegen király küldöttével történt, de megtörtént, úgy tíz évvel a thermopülai csata előtt. Ephialtes állítólag létezett, helyi paraszt lehetett, aki tényleg elárulta a spártaikat – az viszont, hogy deformált figuraként jelenik meg, már vitatható, Miller talán azért alakította így, hogy alátámassza az árulás legfőbb okát, a kitaszítottság érzését. És hát előkerülnek ezek a mítoszokból szalajtott – és az eredeti képregényben nem szereplő – szörnyek is, akik sokaknál kiborították a bilit, mondván, ez így már nagyon nem hiteles. Az sem meglepő, hogy a bemutató után több támadás is érte a filmet iráni részről, mondván, burkolt hadüzenetről van szó, amikor az ókori perzsákat – a modern kori irániak elődjeit – ilyen színben tüntetik fel. Nos, a filmkészítők sem tagadják le, de aki jól figyel, az is láthatja, hogy a film tulajdonképpen a történetmesélő Dilios olvasatát követi, aki az öregkatonákra jellemző módon – nyilván – kicsit kiszínezi saját – vagyis mindenképp szubjektív – élményeit. Snyder egyébként sem a történelmi hűségre törekedett, hanem a hatáskeltésre.

300 07.jpg

A szereplőgárda soraiban – ma már – jól ismert színészeket is találunk: Gerald Butler (Törvénytisztelő állampolgár, Az operaház fantomja), Michael Fassbender (Prometheus, X-Men: az elsők), Vincent Regan (Trója, Válaszcsapás), Peter Mensah (Avatar, Spartacus – Vér és homok) Lena Headey (A Vörös Báró, A terminátor – Sarah Connor krónikái, Trónok harca). Mivel a spártai harcosok testalkatát is hűen kellett visszaadni, a szereplők jelentős része nyolc héten át egy szigorú edzésprogramon vett részt, melyet Marc Twight hegymászó vezetett. A Leonidászt alakító Butler bevallotta, hogy ilyen nehéz dolga még soha nem volt az életben. Maga a forgatás két hónapot vett igénybe, az utómunkálatok viszont majdnem egy évet. A 99%-ban stúdióban rögzített jelenetekhez természetesen kék és zöld hátteret használtak, melyekhez durván 1300 vizuális effekt készült. A vizuális megjelenítés nagyon erőteljes – a túlhúzott kontrasztok, a lassítások, és az ezáltal éreztetett hangsúlyok –, illetve ehhez társul még a hangok, elsősorban csatazajok tömege és a Tyler Bates-féle markáns filmzene is, mely utóbbiban a modern hangzású dallamok jól megférnek a szimfonikus összhatású szólamokkal.

300 06.jpg
A film költségvetése viszonylag alacsony volt – 65 millió dollár. Az amerikai nyitó hétvégén máris 70 millió folyt be, de négy év alatt összesen 456 millióra rúgott a teljes bevétel, és az eredeti, amúgy 1998-as Miller-képregény is újra kiadásra került.

Érdekes, hogy a spártaiak szellemisége – ha kissé kommersz formában is, de – tovább él. A korszerű haderőknél – leginkább persze az amerikaiaknál – manapság is fel-feltünedeznek a világ legjobb katonáit idéző figurák, általában felvarrók formájában. A mellékelt képen látható pár darab ezekből.
jelvenyek3.jpg

Jól látható, hogy a csatához köthető szállóigék milyen népszerűek (ezeket a filmből sem lehetett kihagyni). Leginkább a „Molon Labe”,  mely Leonidászhoz köthető, aki így válaszolt, mikor felszólították őt arra, hogy tegyék le a fegyvert. A mondat jelentése: „Gyertek és vegyétek el!”. Az egyik thermopülai emlékművön is szerepel ez a mondat. 

Dienekesz híres kijelentése a perzsa íjászok napot is elhomályosító nyilaira, a „Legalább árnyékban harcolhatunk” („Tha palepsoume sti skià”) a görög hadsereg 1. hadtestének jelvényében szerepel.

A „Pajzsoddal térj vissza – vagy rajta” (Ḕ tā̀n ḕ epì tâs) a spártai nők búcsúszava volt férjükhöz és fiúkhoz: a az elesetteket általában pajzsukon hordozták körbe, de ez utalás arra is, hogy pajzsa – legtöbbre becsült felszerelési tárgya – nélkül a katona semmiképpen nem térhet haza

És ha már itt tartunk, az Élj örökké" (Εἴθε  βιοίης ἀεί,) is említésre méltó, mely egyfajta sértés volt a spártaiak számára, hiszen a hősi halál felmagasztalása mellett a tisztes öregkor nehezen férhetett meg. Ezt a mondást, kissé megváltoztatva ugyan, de másutt is megtalálhatjuk, például a Csillagközi invázió könyv- és filmváltozatában is.

Az amerikai tengerészgyalogosok előtt a spártai harcosokat sokszor emlegetik példaként. Szakmai sovinizmusuk persze az ilyen híres elődökön is fogást talál, ezt bizonyítja a következő mondás is: „Sokan mondják, hogy a tengerészgyalogosok a modern kor spártai harcosai. De szerintem inkább a spártaiak voltak az ókor tengerészgyalogosai.”

300 05.jpg

A filmzenéről már szóltam, de megjegyezném, hogy a svéd Sabaton együttes sok más hadtörténeti vonatkozású téma mellett a háromszáz spártainak is állított sajátos emlékművet. A Coat of Arms az azonos című albumon jelent meg, s ehhez készítettem klipet a film képsorainak felhasználásával.

A magyar DVD-kiadás egy- és kétlemezes változatban is kapható volt, angol, magyar és cseh hangsávval, angol, magyar, cseh és román feliratokkal. Extraként kapunk werkfilmeket, három kihagyott jelenetet és audiokommentárt. A legelvetemültebbeknek egy háromlemezes díszkiadás is megjelent, melyben képeslapok és egy apró album is helyet kapott, de ezt ma már igen nehéz beszerezni.

Mivel szép számmal voltak, akik inkább komikusnak, mint komolynak találták a filmet, megszületett egy paródia is, a Spárta a köbön (eredeti címén Meet The Spartans), mely aztán DVD-n hozzánk is eljutott. Bár nincs ellenemre az alapötlet, azért mégis meg kell állapítanom, hogy a forgatókönyvírók félmunkát végeztek: eleinte kifejezetten jópofa poénok röpködnek, de aztán, úgy a felénél ellaposodik az egész, és ezen a máshonnan vett filmes utalások (például a Pókember 3-ból), illetve a világ egyik legnépszerűbb hölgye, Carmen Electra sem segítenek… Az érdeklődök mindenképp tehetnek vele egy próbát, de sokat ne várjanak tőle.
meetthespartans1.jpg



Emlékezz rájuk.
Értékelés: 10/10

300 (300)
Warner Bros. 2007
Háborús, történelmi (112 perc)
Rendező: Zack Snyder
Főszereplők: Gerard Butler, Lena Headey, Dominic West
Zene: Tyler Bates

Szólj hozzá

frank miller hadtörténelem ókor képregényfilm akciófilm háborús film michael fassbender különleges alakulatok