"Zúzzunk!" (Optimusz)
A Transfomers filmváltozata az elmúlt évek egyik kellemes meglepetése volt számomra. Sajnos mintha egyre kevesebb olyan film lenne, ami legalább a saját műfaján belül jól működik, de Michael Bay alkotása ilyen volt, én pedig nem egyszer végignéztem… A folytatás hírére pedig ugyancsak megörültem, és nagyon drukkoltam, el ne tolják.
Az első rész óta eltelt pár év: az autobotok az amerikai kormány szupertitkos NEST alakulatának (csak a rend kedvéért: Nuclear Emergency and Search Team) besegítőiként tevékenykednek, tennivaló pedig akad, mert a gaz álcák időről időre támadást intéznek egy-egy emberi létesítmény ellen. Ifjú barátunk, Sam Witwicky eközben egyetemre készül, ahova szívszerelmét, Mikaelát sajnos nem viheti magával, de csak néhány nap, és ismét élvezhetik egymás (és pár ismerős robot) társaságát, mikor újabb átfogó támadás indul a Föld ellen…
A már ismert karakterek természetesen visszaköszönnek, sőt egy-két mellékszereplő is felbukkan. A kiváló Steve Jablonsky-féle filmzene egy-két motívuma is ismerősen cseng, de ez így természetes. Mindezek mellett nem maradhat el a megszokott fegyverorgia sem. (Igaz, AC-130-ból és A-10-ből most egyet sem látunk, de akad itt F/A-18, B-1, F-16, M-1, meg egy pár másik nagyvas…) Hiába, ha az akciójelenetekre kerül a sor, Michael Bay sem egyéb egy túlkoros óvodásnál, aki a filmvásznon éli ki militarista hajlamait. Ennek következtében aztán az aprítós jelenetek remekül bemutatják, mire lenne képes egy hatéves kiskölyök, ha ráhagyományoznánk egy teljes Transformers-figurasort meg egy veszett nagy terepasztalt. Hát igen, a környezet és a helyszínek (vagy csak hátterek) sem akármilyenek, ezeknek aztán a kamera- és színkezelés, illetve a vágás is alátesz – mert vérvörös naplementében csókolózó párocska, meg lassított „vagesz-gyerekek-a-kamera-felé-sétálnak”-snitt nélkül Michael Bay nem csinál akciófilmet, ugyebár.
Bár az első rész is könnyed és humoros volt, erre most rátettek egy lapáttal. Nem tudom, hogy a hosszabb játékidő miatt volt-e erre szükség, de szerintem így is jól működik a dolog, pláne, hogy sok poén az előző epizód áthallásaiból fakad, ami egy folytatás esetében szinte kötelező. Látnivaló az is, hogy a robotok egyre emberszerűbbek, ettől azonban nem lesznek kevésbé hitelesek, már ha ez szempont egy ilyen film ilyen figuráinál. A forgatókönyv további erőssége, hogy nem ül le egyszer sem, pedig a film, ahogy említettem, tényleg nem rövid. Az előző részhez képest több a váratlan fordulat, és cseppet még változatosabb is. Az audiovizuális élmény, ezen belül főleg a képi világ ugyanolyan lehengerlő, mint a múltkor (és nemcsak Megan Fox díjnyertes domborulatainak köszönhetően), bár ennek következtében egyes akciójeleneteknél a néző csak nehezen tudja követni, ki kivel küzd egyáltalán.
A moziváltozattal kapcsolatban egyetlen szívfájdalmam van: a feliratos verziót mindössze egy budapesti mozi vetíti. Tudomásul veszem, hogy rengeteg kisgyerek is meg fogja tekinteni a filmet, de szerintem nagyobb igény lenne az eredeti angol változatra másutt is. Ennek kapcsán csak annyit jegyeznék meg, hogy a robotok eredeti hangját kölcsönző színésznevek között volt szerencsém felfedezni Hugo Weavinget (a Mátrix-trilógia Smith ügynöke), aki természetesen Megatron hangját kölcsönözte…
A könnyedebb műfajok rajongóinak tehát szívből ajánlom, főleg, hogy nyár van, és talán azoknak is belefér egy ilyen darab, akik amúgy irtóznak a sci-fitől, az akciófilmektől meg a bazinagy robotoktól. Jó kis kikapcsolódás lehet az egész családnak. Röviden tehát: IRÁNY A MOZI!
Méltó folytatás, tökéletes kikapcsolódás.
Értékelés: 8/10
Transformers – A bukottak bosszúja (Transformers – Revenge of The Fallen)
Paramount 2009
Akció, kaland (147 perc)
Rendező: Michael Bay
Szereplők: Shia LaBeouf, Megan Fox
Zene: Steve Jablonsky