Bőrnyakúakkal Falludzsában

Már bemutattam egy amerikai katona könyvét Falludzsa 2004-es ostromáról, s gyanítom, ez a mostani cikkem nem az utolsó lesz a témában. Ezúttal a tengerészgyalogosok szemszögéből készül beszámoló került a kezembe, mely stílusában Az elit alakulatra emlékeztetett.

Patrick O’Donnell hadtörténész, több nagy sikerű kötet írója egy televíziós vitaműsorban való részvétel után döntött úgy, hogy testközelből fogja vizsgálni az iraki háborút. Először az Egyesült Államok területén csatlakozott az 509. ejtőernyős gyalogezred tagjaihoz, akik a felkészítő gyakorlatok folyamán az ellenség szerepét szokták alakítani. Később aztán a 2. harcfelderítő zászlóalj tengerészgyalogosaival együtt ő is eljutott Falludzsába, mely végül a modern hadviselés Sztálingrádja lett.

O’Donnell napokon át kísérte a harcokban résztvevő bőrnyakúakat és azon melegében rögzítette is a visszaemlékezések legnagyobb részét. A tengerészgyalogosok növekvő tisztelettel bántak vele, miután látták, hogy nem az a fajta, aki az első lövések hallatán visszatér a biztonságos támaszpontok drótkerítései mögé. Kendőzetlenül meg is osztották vele élményeiket és benyomásaikat, ennek hála a harcok valóban hiteles és közvetlen bemutatását kapjuk – amerikai szemmel, persze. A résztvevők felkészülésének és hazatérésének is jut persze hely, nagyjából úgy, ahogy David Finkel The Good Soldiers című kötetében is.

Összességében valóban Az elit alakulat hangulata köszön vissza, bár úgy éreztem – a kötet minden pozitívuma ellenére is –, hogy a beszámoló néhol picit gépiesen pörög: közvetlensége ellenére ugyanis valahogy nem nagyon volt képes érzelmileg úgy megragadni, mint Bellavia őrmester elbeszélése. Itt nyilván arra kéne céloznom, hogy ő katonaként nem csak megfigyelő szerepet töltött be, de ez nem volna tisztességes, hiszen O’Donnell valóban a tengerészgyalogosok oldalán haladt, és olvasói szemmel talán még jót is tett a könyvnek, hogy a szerző alapvetően civil oldalról közelít, még is úgy, hogy OTT volt. Ha azonban választanom kéne, hogy melyik kötetet javasoljam elolvasásra, mindenképp Bellaviáét emelném ki.


We Were One
Írta: Patrick O’Donnell
Da Capo 2006
244 oldal