2016. jan 24.

KIÁLLÍTÁS: „Maradni szégyen, veszni borzalom” — Magyar írók az első világháborúban

írta: Monty H.
KIÁLLÍTÁS: „Maradni szégyen, veszni borzalom” — Magyar írók az első világháborúban

A Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállítása

Az első világháborús centenárium alkalmából több fővárosi kiállítás is nyílt az elmúlt hónapokban. A Petőfi Irodalmi Múzeum nem meglepő módon a háborút átélt vagy megjárt írók és költők szemén keresztül mutatja be a huszadik század őskatasztrófájának éveit, illetve tágabb korszakát.

"A poézis egészen eltűnt már a harcból. Nincsenek többé hősköltemények. Nagy tömegeké a csata eldöntése; a személyes vitézség semmi többé; ki a csatában elesik, nem is látta az ellenséget, nem hogy hősi módon küzdött volna vele, s aki győztes maradt, csak másnap tudta meg a napi bulletinből, hogyan jutott hozzá. Az éposz hősei most a gépek."

Jókai Mór: A jövő század regénye, 1872-1874

pim_1.jpg

A tágabb korszak megjelölés azért jogos, mert egyes szerzők már a boldog békeidőkben olyan világrengető konfliktusokat vizionáltak, melyekben a technika dönti el a csaták kimenetelét és az egyéni virtusnak nincs már szerepe. Jókai Mór A jövő század regénye című műve csak egy volt közülük… Többek közt az ezekből származó baljós részletekkel és a bennük feltűnő futurisztikus fegyverek modelljeivel indul a tárlat, mely gyorsan válaszút elé állítja a látogatót: a hátországon vagy a fronton keresztül juthatunk el a végkifejletig, tágas helyiségeken vagy szűkös lövészárkon át haladva.

"Én el voltam ragadtatva a háborúban a háborús erényektől. A kuruc hajdúkat láttam a lövészárokban. ... Itt nem voltak csehek, németek, románok az élen. Itt mindenütt a magyarságot láttam ... Ezt a magyarságot azonosítottam a nemzettel és a magyar fajjal. ... Nekem a háború a magyar mentalitás dicsőséges pillanata volt, melyből a magyar, mint poraiból megélemedett Főnix fog felemelkedni."

Móricz Zsigmond

pim4.jpg

A hátországi termekben az otthon maradt vagy tudósítóként fegyvertelen szolgálatot ellátó nevekkel találkozhatunk: Babits Mihály, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc és a többiek, akik számára a háború ugyanúgy meghatározó, ha nem is mindig sorsfordító esemény volt, a cenzúra, a sorozóbizottság, a bevonult rokonok iránti aggodalom és a bizonytalan jövő árnyékában. A lövészárok pedig felvonultatja a fronton szolgálók, köztük Nagy Endre, Szép Ernő, Tersánszky Józsi Jenő vagy Somogyváry Gyula mindennapjait és műveit. Így juthatunk el a háború végéig és az azt követő nyugtalan évekig, benne Ady halálával, a világméretű spanyolnátha-járvánnyal és a szebb jövőbe vetett hit teljes hiányával, egyben egy új, még pusztítóbb háború iránti rettegéssel. Nem marad el a hadifogságot és az internálótáborokat bemutató rész sem.

"Jaj, már nem vagyok kíváncsi! Kíváncsi lettem én is, mit tagadni, kíváncsi voltam, mi lesz. Hiú voltam. Én is átélem. Én is hallok, látok. Kortárs és idők tanúja vagyok! Jaj, már nem vagyok kíváncsi. Kíváncsi lenni borzalomra, semmi históriára, a békekötés helyére se, a békepontokra se. Forradalomra se vagyok kíváncsi, lázadásokra, utcai harcra, semmire, semmire. Úgy szeretnék csak virágok közt járni!"

Szép Ernő, 1917

pim3.jpg

A tárlat gerincét a személyes sorsok felvillantása képezi: az egyes művészek rövid bemutatásánál megtudhatjuk, hány éves volt a háború kitörése idején és mi történt vele a konfliktus éveiben, de a kihelyezett levélrészletek, táviratok, rajzok és vázlatok fényében tárul ki igazán egy-egy ember és szeretteinek sorsa: Ady Endre esetében például olvashatunk egy rövid visszaemlékezést a sorozóbizottság előtti megjelenéséről, apjának írt soraiból, melyben a bevonult rokonokat említi, vagy a Csinszkának küldött, bizonytalan hangú leveléből, mely még 1914 augusztusában kelt. Az ilyen töredékek képesek igazán megidézni azt, hogyan befolyásolta a világméretű konfliktus az egyes ember sorsát és kilátásait, és mi minden változott meg ezen esztendők alatt. Elvakult lelkesedés, pacifista vagy épp hazafias felhangok, elkeseredettség és fásultság, a háborús évek minden érzelme ott kering ezekben a megnyilvánulásokban.

pim2.jpg

Az érdeklődőknek azt javaslom, minél előbb kerekedjenek fel, mert a kiállítás csak január 31-ig tekinthető meg, és így is köszönettel tartozom a múzeumnak, amiért három héttel meghosszabbították a tárlatot. További információkat a hivatalos honlapon találhatnak.

ket tuz kozott.jpgA kiállítást látva felidéződött bennem a Két tűz között című novelláskötet, mely magyar írók első világháborús műveiből válogat, hasonló sokszínűséggel.

 

Szólj hozzá

irodalom évforduló elso vilaghaboru