A SEAL-hőseposz filmen
Majdnem négy éve már, hogy beszámoltam Marcus Luttrell könyvéről, a Lone Survirorról. Az Afganisztán hegyei között ragadt SEAL-ek epikus története a jelek szerint megragadta Hollywood fantáziáját is (hozzátehetném, hogy mostanában forgatják egy kolléga, a nemrég elhunyt Chris Kyle Amerikai mesterlövészének filmváltozatát is, vagyis a téma jelenleg igencsak kapós), s a rendezői jogokat az a Peter Berg kapta, aki színészként (Gyávák és hősök, Hancock), sőt, forgatókönyvíróként, producerként, illetve direktorként (A királyság, Csatahajó) is dolgozik.
A kerettörténetre most nem térnék ki, akit még a moziélmény előtt érdekel, annak javaslom az eredeti beszámolóval kapcsolatos posztomat. Inkább abba mennék bele, hogy filmként hogy működik Luttrell története.
A sztori nagy vonalakban emlékeztet A sólyom végveszélyben - szintén valós alapú - cselekményére, ezért a támaszponton a bevetés előtt tapasztalható hangulat most is a "fasza-gyerekek-vagyunk-és-mellesleg-legyőzhetetlenek-vaze"-atmoszférát idézi. Előtte még a hatásosan összevágott kezdőképsorokat is élvezhetjük, melyeket a SEAL-válogatókurzus anyagából vágták össze. A lényeg, hogy átérezzük, a világ (de legalábbis az amerikai haderők) legjobb harcosait láthatjuk magunk előtt. Az előkészítés nagyjából ki is merül ennyiben, viszont így is működik a dolog, hiszen a fő téma itt a balul sikerült hadművelet, melynek keretében a négyfős osztag egy magas rangú célpont likvidálására indul.
Modern háborús történet lévén kötelező volt talajszintről bemutatni a tűzharcok valóságát és a háború ködét – ilyen téren nincs is miért szégyenkezni. Az audiovizuális élmény garantált, és a műkedvelők, illetve az airsoft-játékosok és persze a fotelhuszár FPS-rajongók nem fognak csalódni. Sőt, ők azok, akik nem fognak csalódni, a többiek lehet, hogy picit egyhangúnak tartják majd a látottakat, mivel érezhető, hogy erre az elnyúló csataképre és a túlélő megmenekülésére van kihegyezve az egész. Amolyan lecsupaszított dráma ez, amely vagy bejön valakinek vagy nem. A katonai oldal, a csatajelenet hitelessége és a szakmai részletek bemutatása véleményem szerint csaknem tökéletes – és az imdb.com egyik kommentelője, aki mellesleg SEAL volt, ezt megerősítette.
Luttrell meglehetősen szemellenzős hozzáállása nem érhető annyira tetten Mark Wahlberg figurájában, viszont a forgatókönyv kezdettől fogva hozza azt az elfogult amerikai attitűdöt, ami nélkül a filmet valószínűleg le se forgathatták volna a haderő közreműködésével. Az első negyedórában lezavart eligazítással párhuzamosan máris láthatjuk, ahogy a tálibok brutálisan kivégeznek egy kollaborálással vádolt afgán férfit... (Nem mondom, hogy ilyen nem történt a valóságban, de elég egyértelmű, mire játszanak.) Szerencsére az eseményeknek kihagyhatatlan eleme a bajba jutott főhősön segítő hegyi emberek segítségnyújtása is, vagyis legalább ilyen téren nem fekete-fehér a karakterábrázolás. Mindenesetre a vége-főcímnél már senki nem kételkedhet abban, hogy akárhogy is nézzük, akárhogy is tiszteljük a SEAL-eket, propagandafilmről van szó. Mindenesetre örülök, hogy Luttrell kitüntetése már nem került bele a forgatókönyvbe, illetve, hogy a családi vonal láttatása is elmaradt. (Marcus családja végigaggódta ezeket a napokat, és úgy vélem, az olyan párhuzamos jelenetek, amilyeneket mondjuk a Katonák voltunkban láttunk, nem tettek volna jót a végeredménynek.) Az viszont méltó, hogy a bevetés szereplőinek arcképeit a végén felvonultatják. (Ehhez Peter Gabriel Heroes c. dalát választották, lásd alább.)
Megjegyezném, hogy az eseményeken - érthető módon - itt-ott variáltak - például Marcus ott volt Axe halálánál, vagy a mentőcsapatot hozó Chinook csak a tűzharc után érkezett meg és Luttrell nem is látta, mi történik a helikopterrel, de a túlélő menekülése és hazajutása sem ment olyan gyorsan, mint a filmen. Ami azonban az egyesek számára kissé hihetetlen szakadékba ugrásokat illeti, nos, az eredeti kötetben valóban szerepelnek, és bár a könyv egyes részleteit szakmabeliek is támadták már, a SEAL-mentalitást ismerve pont ezeket az elemeket nem tartom túlzásnak.
A szerző egyébként egy apró szerep erejéig látható, például a reggeliző jelenet végén. Ő az, aki az újoncnak munkát ad azzal, hogy kiborít egy pohár kávét az asztalra. Rajta kívül más veteránok is láthatók statisztaként. A filmet egyébként igen kicsi, durván 40 millió dolláros költségvetésből hozták össze 42 nap alatt, s a stáb egy része jelképes összegért dolgozott be. Mark Wahlberg (Orvlövész, Sivatagi cápák) mellett láthatjuk Eric Banát (A sólyom végveszélyben, Trója), Ben Fostert (Pandorum, A harcmező hírnökei), Taylor Kitsch-et (Csatahajó) és Emile Hirsch-t (Út a vadonba).
A film magyarországi bemutatója február 6-án várható.
A téma iránt érdeklődőknek kötelező.
Értékelés: 8/10
A túlélő (Lone Survior)
Universal 2012
Háborús dráma (121 perc)
Rendező: Peter Berg
Főszereplők: Mark Wahlberg, Taylor Kitsch
Zene: Steve Jablonsky