FILM: Robin Hood
2010. május 29. írta: Monty H.

FILM: Robin Hood

Kezdődik!

A nagy sikerű Gladiátor után tíz, illetve a közepesen semmilyen Mennyei királyság után öt évvel Ridley Scott újra egy klasszikus, történelmi témát vett elő. Mivel azonban a notthinghami erdő nemes lelkű útonállójának történetét már legalább annyi különböző feldolgozásban láthattuk (például A tolvajok fejedelmében, vagy az olasz gyártású Tüzes íjászban, illetve a paródiának szánt Mel Brooks-féle agymenésben, A fuszeklik fejedelmében), mint mondjuk Sherlock Holmes-ét, adódott a kérdés, vajon mit lehet ehhez a sztorihoz még hozzátenni…

A film akkor kezdődik, amikor Richárd király egy elhúzódó dél-franciaországi ostrom során halálos sebet kap. Robin Longstride, aki az angol sereg egyszerű íjásza, néhány barátjával egyetemben ekkor dönt úgy, hogy ideje ebből a buliból kiszállni. Szerencséjüknek hála előbb és egyszerűbben érnek haza, mint a sereg maradéka, s egy haldokló tisztjük kérésére Notthinghambe vágtatnak, ahol az események újabb nem várt fordulatot vesznek, miközben a frissen királlyá koronázott János újabb adók kivetését tervezi. Eközben még a franciák is terveznek valamit…

Oroszlánszívű Richárd láthatóan legalább annyira népszerű történelmi figura – egy igazi lovagkirály – az angolok szemében, mint minekünk Szent László. Pedig angolul nem is igen beszélt, mivel Franciaországban nevelkedett, állítólagos országa sorsa nem nagyon izgatta, s szűk tízéves uralkodása alatt mindössze négy hónapot töltött királyságában. Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy fogságba esése után a váltságdíj összeszedése milyen súlyos terhet rótt Anglia lakóira – akik viszont csodálták őt lovagi erényei és katonai teljesítményei révén, így nem csoda, hogy legendás királlyá nőtte ki magát. Ekkoriban erősödött meg az a később I. (Földnélküli) Jánosként emlegetett herceg, aki trónra lépése után szép lassan elveszítette az örökségül kapott franciaországi birtokait. Ő is a klasszikus Robin Hood-történetek elmaradhatatlan szereplője, s az angol nép életének megkeserítője lett. Mindezek tehát rávilágítanak arra, hogy Richárd egy túlidealizált, de filmes szempontból kiváló történelmi alak, akinek ellenpontozásaként testvére is azonnal felhasználható bármely Robin Hood-sztoriban.

Ridley Scott a jelek szerint merített valamicskét Christopher Nolan Batman: Kezdődik! című filmjének alapötletéből, vagyis a főhős motivációit vizsgálja. Így a klasszikus „elvette-a-gazdagoktól-és-odaadta-a-szegényeknek”-típusú történet helyett a jó szándékú Robin első lépéseit ismerhetjük meg, néhol a történelmi tényektől picit elszakadva, néhol viszont nagyon is hitelesen. A brit nemesek követeléseit taglaló rész, mely már előrevetíti a végül 1215-ben aláíratott Magna Chartát, például nagyon érdekes és értékes utalás, míg a franciák inváziós kísérlete picit merészebb fiktív ötleten alapul, legalábbis, amennyire én tudom. A részletek hitelessége terén ugyanakkora a kavalkád, mint anno a Gladiátorban: a legdurvább ezek közül valószínűleg a francia flotta bárkáinak felépítése, melyet az 1940 körül tervezett Higgins-féle rohamcsónak ihletett, de ebből már kitalálható, hogy a leengedhető rámpa hajókon akkor még nem tűnt fel. Persze tudjuk, hogy amolyan kalandfilmről van szó, és az összhatás mindig fontosabb, mint az egyes részletek. 

Úgy érzem, Russel Crowe-nak nem volt nehéz dolga ezzel az újabb hőssel, hiszen alakja nem sokban különbözik a Gladiátor-béli Maximus figurájától. Cate Blanchettnek sem kellett magát megerőltetnie Marion szerepében, de a célnak így is megfeleltek mind a ketten. A legutóbb a Sherlock Holmes-ban feltűnt Mark Strong (Godfrey), az Alul semmiből ismerős Mark Addy (Tuck barát), vagy Az elit alakulatban és a Vészhelyzetben is szereplő Scott Grimes (Will Scarlett) is a szereplőgárdát erősítette. De hogy a forgatókönyvnek sikerült-e kihasználnia a tehetségüket, már más kérdés. A történetet egyáltalán nem éreztem annyira markánsnak – a sokat emlegetett Gladiátorban sem volt túlbonyolítva, de ott legalább a párbeszédeknek volt kellő súlya, míg itt nem hallottam egyetlen igazán emlékezetes mondatot sem. A Marc Streitenfeld-féle filmzene sem hagyott bennem mélyebb nyomot. A képi világ szép és hatásos, de ez már elvárható. Így a legvégén kénytelen voltam megállapítani, hogy már-már rutinmunkáról van szó, amely véleményem szerint nem tesz túl sokat hozzá a Ridley Scott-életműhöz, ugyanakkor folytatás után kiált. Hogy aztán érdemes-e folytatást készíteni, nos, ez bizonyára a bevételeken fog múlni, de szívem szerint én ennyiben hagynám a dolgot. Ugye, nincs harag, Ridley?


Nem rossz, de nem is olyan nagyon emlékezetes.
Értékelés: 6/10

Robin Hood (Robin Hood)
Universal 2010
Kalandfilm (140 perc)
Rendező: Ridley Scott
Szereplők: Russel Crowe, Cate Blanchett, William Hurt, Max von Sydow
Zene: Marc Streitenfeld

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr612040401

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Exhumator 2010.05.30. 11:31:17

Sziasztok!
Nahát én pont tegnap este néztem meg moziban, de kár volt kiadni érte annyi pénzt.
Ez a film abszolút lerombolta bennem a korábban kialakult Robin Hood-képet. Itt ugyanis nem Richárd király halálig hűséges alattvalóját formálja meg Crowe, hanem egy labilis lelkivilágú dezertőrt, aki nem egy magasabb rendű cél érdekében, a király (vagy a királyság intézménye) iránt tanúsított feltétlen bizalom és belé vetett rendíthetetlen hit miatt menekíti ki az angol koronát a franciák kezéből, hanem hogy a saját bőrét mentse. Nem nemesi származású, látszik is rajta erősen (fogalmam sincs, hogy a Longstride név honnan jött elő), hanem a szerencse folytán kapja meg a címet úgy, hogy Loxley apuka csak úgy megadja neki. Szerencsétlen igazi Robert Loxley-t pedig meg sem gyászolja senki... Meg amúgy is: miért kellett meghalasztani Richárdot? Hát nem az lenne a lényeg, hogy Robin Hood védelmezi az angol földet János herceg csatlósaitól, meg a normannoktól, meg tudomisénkiktől, amíg Richárd vissza nem tér, hogy rendet tegyen? De János herceg sem az a jól megszokott, velejéig romlott ősellenség volt, hanem egy tapasztalatlan, beképzelt, manipulálható, gyerekes senki. Nem is gonosz, csak hülye. A nottinghami bíróra nem is érdemes szót vesztegetni. Nulla.
Volt egy-két jelenet, amin felhördültem kínomban. Az egyik az volt, amikor a Temze partján a királynő megkoronázza a majdnemhogy fürdőköpenyben megjelent Jánost. Szóval hogy ennyire ne lehessen megadni a tiszteletet egy királykoronázáshoz, az valami elképesztő volt. Egyik pillanatban hazaérkezik a korona, a másikban pedig már ott díszeleg János fején. Nemár, emberek. Ilyen nincs. A másik a blogon már említett francia desszantalakulat, a D-dayből ismert csapatszállító hajókkal. Már vártam, hogy mikor jelennek meg a parton a Sherman tankok.
Ezen kívül nem voltak izgalmas erdei harcok, pedig azokat nagyon vártam, nem volt erdei falu lombkoronákba épített kunyhókkal, nem voltak frankón előkészített csapdák az adószedők semlegesítésére és még sorolhatnám. Az erdőben élő, maszkos gyerekek szerepét meg nem értettem.
Ezen felül nagyon sajnáltam, hogy sem Little John, sem Skarlát Will, sem pedig Tuck barát nem volt igazi karakter. Eleve csak a film felénél derült ki, hogy ők azok, akik - egy lazán elhintett bemutatás során. Egy-két poént megeresztettek, de semmi identikusat nem nyújtottak. Egyszerűen nevetséges volt. Az sem derült ki igazából, hogy Robin Hood mekkora íjászzseni. A végén lőtt egy jót. Ennyi.
A film elejétől kezdve úgy éreztem, hogy csak az időhúzás megy hosszú-hosszú perceken át, és vártam, hogy végre történjen valami igazi Robin Hood-os. Nem történt. Én értem, hogy ez a film a már korábbról megismert Robin Hood-sztori előtörténete (manapság nagy divat ilyeneket csinálni - lásd Star Wars, X-Men Origins, újabb Batman-filmek), de épp emiatt szerintem abszolút nem felel meg az elvárásoknak.
A pozitívumokról: nagyon kellemes meglepetés volt, hogy sikerült igazi középkori hangulatot teremteni a filmben. Mind Nottingham városkája a maga vályogtéglás házaival, fonott kerítéseivel, kicsiny kőtemplomával nagyon el lett találva, mind pedig a beltéri jelenetek díszletei hihetetlenül korhűre sikeredtek. El voltam ájulva. A zene is nagyon jó volt, a csatajelenetek is hozták a várt izgalmakat és látványt. Ezen felül kétségtelenül volt benne pár jó beszólás: a kedvencem az volt, amikor Marion körbevezeti Robint a faluban, Robin pedig úgy mutatja be Mariont a barátainak, mint a feleségét - mire Skarlát Will megszólal: "Well played!" Hát itt nagyot röhögtem. :-)
Összességében: nagyon jó kis kalandfilm kerekedett ebből a történetből, de ez nem Robin Hood. Ez a Mennyei Királyság angol földre adaptálva. Bár most sokkal jobban sikerült a vágás, mint a MK-ban (ahol az valami kriminálisan gyenge lett). Aki meg akarja nézni, az töltse le. Egyszer rá lehet szánni azt a szűk 2,5 órát.

Számomra ez az igazi Robin Hood:
www.youtube.com/watch?v=0iA1VxAsBQ8
Tízszer ha nem láttam, akkor egyszer sem. 1938-ban nagyobbat sikerült alakítani, mint 2010-ben. Bár ezen lassan már meg sem lepődöm.

K.

Göge 2010.05.30. 19:03:31

Szerintem, az eleje nem indult rosszul, sőt a film első felében kimondottan élveztem az egészet. A díszleteket, jelmezeket jól megcsinálták, hitelesek, az ember könnyen bele tudja élni magát ezen izgalmas történelmi korba. A Mennyei királyság bugyuta megoldásaihoz, párbeszédeihez képest fejlődés mutatkozik, néhol egy nem bejósolható poén is elhangzik. A Magna Chartá-s, utalás önmagában jó ötlet,az már kevésbé, hogy a film szerint majdhogynem Robin Hood hozza tető alá. Földnélküli János hirtelen felbukkanása az adott gyűlésen amúgy is elég nonszensz volt.

Igazán végül is, csak a film utolsó részeinél kezdtem hörögni, miért kell mindent elszúrni a végére, illetve elnyújtani mint a rétestésztát? Fél órát legalább ki kellett volna vágni az utolsó harmadból. A már emlegetett Higgins-féle partraszálló rohamcsónakok látványa aztán totál kiverte a biztosítékot. Még a mellettem ülő barátnőm is egyből levette a dolog súlyosságát - pedig ő lány. Tényleg csak a német géppuskások hiányoztak a partról és betetőzik a D-Day feeling.(Nos, amellett lehetne esetleg érvelni hogy Scott "történelmi poénnak" szánta, de annak meg durva)

A legszomorúbb mégis számomra is az, hogy Robin Hood-hoz nem sok köze van, sem a sztorinak, sem annak,amit Russel alakít. Még akkor sem, ha egy fajta "Robin Hood Begins" -re vesszük a stílust.

Bozótnéger · http://vadonszava.blog.hu 2011.03.28. 00:41:08

@Exhumator: A lehető legtökéletesebben egyetértek Exhumator úr minden szavával. A Robin Hood mondakör rajongójaként óriási csalódás ez a film, sőt, gyakorlatilag annak a meggyalázása.
Komolyan, nagyon jó sztorit lehetett volna kihozni Robin Hood előtörténetéből, akár a keresztes hadjáratot belekeverve, akár csak valami angliai kalandot. De ez így nagyon erőltetett.
Annyit elismerek, hogy a film látványvilága az egyébként kiváló, és ha nem a Robin Hood-történetek szereplőinek nevét használnák ebben a filmben (mivel más köze nincs az eredetihez), akkor ez egy teljesen jó lovagos-kardozós középkori kalandfilm lett volna...
süti beállítások módosítása