Aki értünk halt meg a kereszten

Éppen hat évvel ezelőtt került a hazai mozikba Mel Gibson nagy port kavart rendezése, mely az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású filmje. Úgy érzem, így húsvét előtt abszolút aktuális körüljárni végre ezt az alkotást.

Mivel a keresztény világ történelmének egyik legjelentősebb napja volt az a bizonyos péntek, Jézus szenvedéstörténete természetesen nem először került feldolgozásra. De, mint az köztudott, ilyen naturalista módon még sohasem tárták a néző elé, mi is történt aznap. Mel Gibson olyan kegyetlenül valósághű forgatókönyvet és részletezettséget vitt a vászonra, ami már a bemutató előtt felhördülést keltett. Maga a film ennek következtében olyan mértékben felkavaró, hogy egy-egy idősebb néző szívrohamot kapott és meghalt a megtekintése közben.

Adódik tehát a kérdés, kell-e, megengedhető-e ilyen fokú valósághűség egy mozifilm esetében? Nos, klasszikus példaként újra a Ryan közlegény megmentését említhetném. Ott senki nem vonta kétségbe, hogy a hiteles bemutatás érdekében elfogadható az a fajta vizuális hiperrealizmus, ami egyszerre nyűgözi le és borzasztja el a közönséget. Jézus megfeszítésének története a legtöbb ember számára azonban sokkal ismertebb, már-már személyesebb, különösen a hívők között. Ebben az esetben tehát mindenkinek volt egy előzetes képe arról, hogyan is zajlott ez a pár óra, és az evangéliumok szövegéből vagy a vallásos festmények ábrázolásmódjából bizony nem könnyen olvasható ki mindaz a szenvedés, amit Jézus valójában átélt. Mert amikor azt olvassuk „…és ott megfeszítették őt”, valószínűleg csak egy keresztet látunk magunk előtt, rajta egy megtört emberalakkal – és közben nem gondolunk arra, hogy ez a kivégzési forma azt feltételezi, hogy először is rákötözik a testet a fakeresztre, aztán a tenyérnél és a lábfejnél fogva odaszögezik, majd az egész alkotmányt függőleges helyzetbe emelik, hogy a természetellenes testhelyzetbe kényszerített elítélt étlen-szomjan megfulladjon…

A Passió ereje éppen ezekben a részletekben rejlik. Hiszen technikai értelemben a szenvedéstörténet pontosan az, aminek hangzik: KÍNSZENVEDÉS csupa nagybetűvel. Káromlás, köpködés, verés, módszeres kínzás, a kereszt hordozása, a megfeszítés és végül a kereszthalál. Jézus pedig ezen keresztül váltja meg a világot. Ahhoz, hogy ténylegesen megértsük, mit jelentett mindez azokban az időkben, nem árt a filmet végignéznünk. Brutális és könnyfakasztó, amit látunk, de a valóságban is az volt. Ha ezt nem értjük meg, azt hiszem, elvész a szenvedéstörténet igazi üzenete: hogy Jézus mi mindent viselt el, hogy teljesítse feladatát.

A kamerakezelés és a vágás teljes mértékben támogatja ezt a törekvést. Nemcsak az arcokat látjuk olyan sokatmondó beállításokból: egy-egy mellékesnek tűnő, de jelentőségében nagy fontosságú mozdulat is szerepet kap itt: a keresztfa szögeinek beverése, majd a kalapács földre ejtése ilyen. És a kamera nemcsak az evilági részleteket mutatja meg: többek között az újra és újra visszatérő sátánalak hátborzongató megjelenése aláhúzza, hogy Jézus szenvedése nem kizárólag fizikai volt, hiszen ehhez még társult az alvilági kísértések szele, illetve a tanítványai és családja miatt érzett fájdalom is. Ide tartozott Péter hűtlensége, melyet sok más esemény mellett emlékképek felidézésével tárnak elénk. Ezek a felvillanások, bár nyugalmasabb jeleneteket jelentenek, nem törik meg a forgatókönyv lendületét, inkább átmeneti megnyugvást hoznak a néző számára.

Ezek után érdemes belegondolni abba is, hogyan realizálták a filmesek mindazt a rengeteg szenvedést ilyen hűséggel. Elsőre talán bele sem gondolunk, pedig logikus, hogy a digitális technika is szerepet kapott. A korbácsolási jelenetnél például a római katonák csak rövid famarkolatokat fogtak a kezükbe, és később, számítógép segítségével jelenítették meg mind a korbácsokat, mind a korbácsnyomokat. A főszereplő, Jim Caviezel még így sem úszta meg sérülés nélkül, ugyanis véletlenül kétszer is érte őt ostorcsapás, egy tekintélyes sebhelyet hagyva maga után. Egy ízben villám is belecsapott, illetve a keresztrefeszítési jelenetben az alacsony hőmérséklet miatt a kihűlés fenyegette. A korbácsolási jelenethez tartozó „smink” elkészítése tízórás munkát jelentett minden alkalommal a szakembereknek: egy ízben, mikor a rossz időjárás miatt aznapra lefújták a felvételt, Caviezel ilyen állapotban feküdt le, hogy ne kelljen másnap megint kivárnia ezt a procedúrát. Az olaszországi forgatás során egyébként Gibson és munkatársai mindennap részt vettek a nekik szervezett katolikus misén. A szereplőgárda és a stáb nagy része egyébként megkeresztelkedett az itt szerzett élmények hatására…

A film ellenzői között többen kiemelték a film – szerintük – antiszemita felhangjait. A Krisztus megfeszítését követelő zsidók megjelenítése szerintük méltatlan volt. Márpedig akárhogy is olvassuk a Biblia vonatkozó sorait, ott ez szerepel. A jól ismert történet meghamisítása lett volna másképpen eljárni. Emiatt viszont Izraelben be sem mutatták a filmet, „az érdeklődés hiányára” hivatkozva.

A rendező a realizmus jegyében a beszélt nyelvekhez sem angolt választott, hanem arámit, hébert és latint. Ez a tény negatívan befolyásolhatta volna a film nézettségét – az Egyesült Államokban legalábbis biztosan –, mégsem ez történt. Az alkotásra rengetegen voltak kíváncsiak – többen váltottak elővételben jegyet rá, mint bármely más produkcióra –, és a film nem egyszerűen nyereséges lett a maga 370 millió dolláros bevételével, hanem hatalmas közönségsikert aratott (az Egyesült Államokban ez volt a legnyereségesebb idegen nyelvű film). Az egyik legbeszédesebb tény vele kapcsolatban az volt, hogy milyen sokan tértek meg és lettek hívők a Passió megtekintése után… Mindez nemcsak a fenti film létjogosultságát húzza alá, hanem példázza a filmes műfaj erejét és jelentőségét.

A magyar DVD-kiadás semmiféle extrát nem kínál. Az eredeti hangsávhoz magyar feliratot kapunk, szinkron természetesen nem készült hozzá. Külföldön kapható az úgynevezett Definitive Edition nevű kétlemezes extra kiadvány, melyen számos interjú és audiokommentár is helyet kapott.

Fájdalmasan valósághű, de legalább egyszer kötelező mindenki számára.
Értékelés: 10/10

A passió (The Passion of the Christ)
Icon 2004
Dráma (122 perc)
Rendező: Mel Gibson
Szereplők: Jim Caviezel, Monica Bellucci, Maia Morgenstern, Sergio Rubini
Zene: John Debney