Hol leszel, mikor megölik Kennedyt?
Épp a metróra várva merengtem, mikor egy plakátról rám szegeződő, komor tekintet hozott vissza a valóságba. James Franco volt az, majd megpillantottam alatta egy elsőre értelmetlen számsort. Aztán rájöttem, hogy csúnyán elbambultam, mert arra se figyeltem fel, hogy kedvenc Stephen King-regényemből végül csak megcsinálták a beígért tévésorozatot.
Aki nem hallott még erről a remekműről, melyet a Kennedy-gyilkosság ötvenedik évfordulója kapcsán én is bemutattam, röviden összefoglalnám a lényeget. Egy jelenkori angoltanárt, Jake Eppinget a helyi büfés, Al közelgő halála tudatában beavatja hihetetlen titkába: vendéglátóipari egységének mélyén egy időkapu figyel, melynek segítségével visszatérhet a múltba, pár évvel Kennedy elnök meggyilkolása előtt. És itt a lényeg: mert a történtek ismeretében ezáltal lehetőség adódik arra, hogy megakadályozzák a dallasi merényletet. Egészen pontosan Jake akadályozza meg, akinek egészségi állapota ezt még lehetővé teszi. És persze, ha ő is így akarja...
A sorozat jól kezdődik, bár már ekkor szemet szúrt nekem néhány hiányosság, de erről később. Mindenesetre az első, másfélórás epizód kellemes benyomásokat okozott és vártam a folytatásokat, melyek azonban korántsem hozták a regény színvonalát. És ezen aligha lehet elcsodálkozni, hiszen King is röpke 1100 oldalba tudta csak belesűríteni ezt a mesterien kidolgozott időutazós kalandot. És az még csak hagyján, hogy ebből az alapanyagból húznak, de derekasan, viszont a megmaradt részekkel se stimmelt valami. Mintha mindenhonnan lecsíptek volna az események, a fordulatok éléből (néhol igen durván), és ezáltal a könyvhöz képest komoly csorbát szenvedett a feszültség (is). Vegyük például rögtön a kezdést: ahogy Al ráveszi Jake-et erre a vállalkozásra, bántóan összecsapott, még akkor is, ha egy-két itt játszódó snittet később, immár a múltból visszatekintve kapunk meg. Apró logikai bukfenceket is találni, ráadásul bizonyos jeleneteket olyan módon rövidítettek le, hogy az volt az érzésem, a kötet ismeretének hiányában nem is érteném az utalásokat. Az, hogy több változtatást is eszközöltek, viszont jó ötlet, hiszen a regényt ismerők számára is tartogat meglepetéseket a széria (bepakoltak például a főhős mellé egy vadonatúj karaktert, aki egyszerre segítőtárs és potenciális konfliktusforrás), de ezek között olyan is akad, ami nem sikerült elég hatásosra. Stephen King egyébként részt vett ugyan a forgatókönyv megírásában, de egyértelmű, hogy meg kellett alkudnia jó pár ponton…
Hogy jót is mondjak: James Franco jól nyomja, bár elsőre furcsa volt nekem, mert a főhőst nem ilyen karakternek képzeltem el, de ez általában így van a könyves megfilmesítéseknél. Chris Coopernek jól állt Al figurája. Sarah Gadonba valamelyest én is belezúgtam, emellett ezzel a frizurával annyira passzolt a hatvanas évekbe, hogy még. Emellett szerintem Daniel Webber is volt olyan jó Harvey Lee Oswald, mint Gary Oldman vagy Jeremy Strong. A karakterek tehát megállják a helyüket, bár le kell mondanunk a kidolgozott háttértörténetekről, mivel ezekre sem jut elég idő. "A régi szép idők" láttatása ezáltal is szorul a háttérbe, mert King könyvében részletekbe menően festette le azt a korszakot, hol rózsaszín, hol jóval komorabb színekkel. Ez a sorozatban inkább a díszletekre és jelmezekre marad, melyekre nem panaszkodhatok, továbbá kisebb mértékben a korabeli slágerekre.
Ilyen módon a végszó annyi, hogy akit az első rész igazán lenyűgöz, az vegye elő a könyvet és (először) olvassa el azt. Akinek csak simán bejön, az nyugodtan tegyen vele próbát és folytassa a megtekintést. Mindenesetre én csalódott vagyok, mert az alapanyag ismeretében sokkal többet vártam. Viszont most kedvem támadt újra nekiülni a regénynek…
Könyvben lényegesen jobb.
Értékelés: 6/10
11.22.63 (11.22.63)
Dráma, thriller (440 perc)
Hulu 2016
Rendező: James Strong, John David Coles, James Franco, James Kent, Kevin Macdonald, Fred Toye
Főszereplők: James Franco, Sarah Gaddon
Zene: Alex Heffes