A vázlatoktól a filmig
Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megugrott a magyarul megjelenő Star Wars-kötetek száma, azonban a regények, ifjúsági regények, képes enciklopédiák és gyerekkönyvek mellől hiányoztak az angol nyelven komoly felhozatalt képviselő művészeti albumok. A VII. rész kapcsán tört csak meg a jég, hiszen pár hete a magyar boltokba került Az ébredő Erő világa című testes kiadvány.
Az angol változatot volt szerencsém átlapozni még hónapokkal ezelőtt, és örömmel jelentem, a magyar kiadás nem marad el tőle nyomdai minőség terén. Egy ilyen kaliberű kötet esetében ez mindenképpen szempont, hiszen már az első kézbe vételkor képes átadni azt a kellemes, vevőcsalogató benyomást, ami szerencsére később sem múlik el. Tulajdonképpen az egyik legszebben kivitelezett Star Wars-albumról van szó.
A kiadvány a művészeti részleg oldaláról kívánja bemutatni a film előkészületeit és megvalósítását, melynek során tízezerszámra készültek a szereplőkről, a helyszínekről és a járművekről vázlatok, látványtervek, festmények és egyéb alkotások, melyekből aztán kiválasztásra került mindaz, ami a filmbe bekerülhetett. Ezekből válogatott J.W. Rinzler (akinek a klasszikus trilógia epizódjainak készítését bemutató gigantikus köteteit már én is bemutattam), szerencsére jó arányérzékkel. Ezeket a munkákat a gyártási időszak eseményeit taglaló, rövid és tömör szövegek kísérik, melyek nyomán nagy vonalakban kirajzolódik a készítési folyamat története, anélkül, hogy a vizuális benyomás dominanciája megtörne, és ez így van jól.
A képaláírások mellett még beszúrt idézetek is helyet kaptak, melyek egy-egy művész személyes emlékeit idézik fel. Sajnos ezek között találunk viszonylag irrelevánsat (a 132. oldalon Andrée Wallin kifejti, hogy meg akarta nézni a TIE-vadász modelljét, de mire leért, már szétszerelték — ez melyik olvasót érdekelné, de őszintén?), illetve feleslegesen művészieskedőt (a 125. oldalon például James Clyne egy vitát idéz fel arról, hogy „megvilágítja-e a környezetet a fénykard, vagy sem,” ő pedig azt mondta, nem, mert ettől „ugyanis bizonyos értelemben szinte mágikusnak tűnne.” Aha…). A szerkesztői munkában itt éreztem csak némi bántó hiányosságot, mert nem hiszem el, hogy ennél érdekesebb megjegyzések nem akadtak egy ekkora munka kapcsán.
De térjünk rá a lényegre, a képanyagra. Ilyen téren a kötet — annyi más hasonló album után is — lélegzetelállító volt a számomra, és ezzel nem túlzok. Visszahozta a klasszikus Star Wars-életérzést, szinte minden értelemben; megidézte Ralph McQuarrie őseredeti koncepciós alkotásainak hangulatát és azt a művészi és rajongói szemmel nézve oly izgalmas világot, amiről az ember gyermekkorában álmodozhatott, ha megpróbálta elképzelni, ő hogyan folytatná kedvenc űroperáját… Teljesen mindegy, hogy skiccet vagy tökéletesen kidolgozott festményt látunk, sugárzik az oldalakról az a fantáziadús megközelítés, ami oly sokat adott hozzá már a legelső Star Wars-filmhez is. És épp ez az, ami egyben a szívfájdalmam is, mert olyan ötleteket látok itt, melyek nem vagy csak megcsonkítva kerültek fel a vászonra. Itt van például a roncstelepként funkcionáló planéta, mely egy korai változatban mocsárvilág volt és valóban tele volt szétlőtt űrjárművekkel: ebből lett végül a Jakku nevű sivatagbolygó, melyen van egy pár roncs… Hát köszi. Ezek után nem csodálkozom Rick Carter előszavának azon mondatán, mely szerint: „Az ébredő Erő világa minden ízében J.J. [Abrams] alapvető esztétikai nézeteit és lelki beállítottságát tükrözi.” Egyre inkább úgy látom, ez volt a legnagyobb baj a kész filmmel.
A fenti megjegyzéstől függetlenül nem akarom leszólni a kiadványt. Abszolút megéri az árát, így ajánlom minden olyan rajongónak is, akit a film nem nyűgözött le. Ez a könyv szinte biztosan le fogja… Köszönet illeti a Kolibri Kiadót, amiért sok más vonatkozó kötet mellett ezt is megjelentették magyarul.
Star Wars: Az ébredő Erő világa
Írta: Phil Szostak
Fordította: Bus András
Kolibri Kiadó 2016
256 oldal
