Fett, Bossk és a többiek 

A Star Wars-galaxis szürke eminenciásai közé tartoznak a fejvadászok és bérgyilkosok, akik rajongói körökben igen komoly népszerűségnek örvendenek – különösen Boba Fett, aki már A birodalom visszavág előtt, a San Anselmó-i megyei parádén és a Holiday Special című szörnyűségben is feltűnt, s komoly érdeklődést váltott ki. Ugyanakkor az V. epizód volt az, ahol rajta kívül végre más fejvadászok is láthatók voltak, s a szóban forgó antológia róluk szól.

„Piett admirális valamivel odébb egy kapitány társaságában állt, és onnan szemlélte ezt a szedett-vedett társaságot. Megállapították, hogy a Fekete Lovag ezúttal nem mindennapi bandát szedett össze ezekből a szerencsevadászokból, beleértve Bosskot, aki lottyadt, táskás arcát Vader felé fordította, és öklömnyi véreres szemével a Fekete Lovagot bámulta. Bossk mellett két emberforma alak állt, Zuckuss és Dengar, mindketten telis-tele sebhelyekkel, számtalan leírhatatlan kaland emlékéül. Volt közöttük egy ütött-kopott, fényevesztett, krómszínű robot is, amely az IG-88 névre hallgatott, és ott állt az álnok Boba Fett mellett. Fett, maga is emberi fajzat, különösen könyörtelen módszereiről volt hírhedt. Páncélozott űrruhát viselt, állig felfegyverkezve, amilyenhez hasonlót még a klón háborúkban hordott a harcosok egy csoportja, akik a Jedi-lovagok kezétől szenderültek jobblétre. Ocsmány megjelenését néhány befont skalp egészítette ki.”
- D.F. Glut: A birodalom visszavág

A hat fejvadász sztoriját öt novella keretében ismerhetjük meg (lévén Zuckuss és 4-LOM együtt dolgoztak), melyeket öt különböző író követett el. A Történetek Jabba palotájából című antológiához hasonlóan összeköti őket egy közös pont – jelen esetben a Darth Vader által kitűzött vérdíj –, s bár a hat szerencsevadász külön utakon jár, útjaik természetesen találkoznak még, így a teljes képet csak a könyv teljes elolvasásával kaphatjuk meg.

…tehát vagyok – IG-88 története
Az orgyilkos robot egy félresikerült birodalmi projekt végterméke. Pontosabban végtermékei, hiszen négyen vannak a teljesen egyforma IG-88-ak. Miután kiszabadultak a laborból, önálló vállalkozásba kezdtek világuralmi terveik megvalósítása érdekében, melyek hosszú távon az emberi faj fennmaradását is veszélyeztették. Egyikük közben fejvadász lett… Kevin J. Anderson azon ritka műveinek egyike, amely tényleg betalál.

Megfizetsz! – Dengar története
Egy rendhagyó birodalmi kísérlet alanya volt: kioperálták agya egyes részeit, így nem tud különbséget tenni jó és rossz között. Egy ifjú hölgy mégis elég közel kerül hozzá. (Biztosan nem a külsejével érte el…) Engesztelhetetlen gyűlöletet érez Han Solo iránt, aki egy robogóversenyen legyőzte sok évvel korábban a Korélián, így tehát nem csoda, hogy ott van a csempész után induló vadászok között. Dave Wolverton műve szintén nagyon kellemes kis olvasmány.

A legszebb skalp – Bossk története
A máshonnan már ismerős és nem túl szimpatikus trandoshi, Bossk, a vuki skalpok elszánt gyűjtője két másik fejvadásszal szövetkezik Han Solóék begyűjtésére. Társaitól eltérően azonban máshol kutat a préda után… Kathy Tyers története más mederben folytatja a történtek ismertetését.

Lehetséges jövők – Zuckuss és 4-LOM története
A gand Zuckuss és droidtársa nem éppen a legmenőbb fejvadászokhoz tartoznak, de nagyon igyekeznek, már csak azért is, mert előbbinek életmentő műtétre kell összegyűjtenie a pénzt. Az események kiszámíthatatlan láncolata azonban olyan válaszút elé tereli őket, ahol egészen másféle jövő vár rájuk… M. Shayne Bell novellája megmutatja, hogy a fejvadászok közt is akadnak érzelmeikre jobban hallgató lények.

Aki utolsóként állva marad – Boba Fett története
Boba Fett régről ismeri Han Solót és életük során sokszor, nagyon sokszor összetalálkoztak, általában kellemetlen körülmények között. D. K. Moran remekbe szabott novellája Boba ifjúságától az Új Köztársaság koráig vezet, felvillantva saját és közös élményeik közül néhány igazán meghatározó pillanatot, köztük persze a bespini kalandot is. Különösen nagyra értékelem, hogy érzelmileg is hatásos, amellett pedig kiválóan, vizuálisan is maradandó módon ragad meg egy-egy emlékképet a múltból.

Egyik kedvenc Star Wars-könyvemről van szó, melyet már többször is elolvastam. Azon kellemes kötetek közé tartozik, melyek arcot adnak végre egy-egy mellékes karakternek, és mindezt nem túlbonyolított, de érdekfeszítő cselekménnyel kísérik. Az előforduló történeti ellentmondások pedig csak annak köszönhetők, hogy a legendakör természetesen azóta is bővült (ez leginkább Fett és Zuckusék kapcsán érezhető). A vonatkozó antológiák között mindenképp ajánlott olvasmány ez is. A Youll Stephen-féle borítófestmény pedig külön dicséretet érdemel. Végül szerepeljen itt egy hosszabb részlet Boba Fett történetéből, A jedi visszatér időszakából. 

Fett az ágyán feküdt, elsötétített szobájában, Jabba palotájának a mélyén. Páncélját nem vette le, sisakját a hasán egyensúlyozva bámult a sötétségbe. A ventilátorok hűs levegője ritmikus hullámokban árasztotta el az arcát.
Valaki megdöngette az ajtaját.
Fett felült, s közben feltette a sisakját, és felkapta rohamkarabélyát. A mozdulatok annyira beleivódtak már, hogy gondolkodnia sem kellett rajtuk. Elfordította az ajtó zárját, hátrált néhány lépést, és célzásra emelte a karabélyt. Nem kapcsolta fel a világítást.
– Gyere be!
Az ajtó fájdalmas nyikorgással kitárult. A folyosón két gamorrai őr állt; Fett rájuk emelte a karabélyt.
– Mit akartok?
Az egyik őr oldalra lépett, és egy alakot – egy embert – lökött be a szobába. Fett ujja ösztönösen megfeszült a ravaszon, de nem lőtt.
– Jabbától – morogta a közelebb álló őr. – Jó szórakozást!
Fett hátranyúlt az egyik kezével, és megérintette a lámpák kapcsolóját. A szobát elárasztó hideg, fehér fényben Leia Organát, az Alderaan hercegnőjét pillantotta meg a lábai előtt heverni.
A nő talpra kászálódott, és zihálva behátrált az egyik sarokba. Fett gyanította, hogy hevesen ellenkezett, miközben az őrök levonszolták hozzá.
– Ha hozzám érsz… – Elcsuklott a hangja. Remegve állt, de végül sikerült befejeznie a mondatot. – Ha hozzám érsz, az egyikünk meghal!
Fett lassan leeresztette a karabélyt, és körülnézett a szobában. Elég kevés holmit hozott magával a palotába; jóformán mindenért a Slave I fedélzetén hagyta. Végül rámutatott az ágyán lévő vékony lepedőre.
– Takard el magad! Nem fogok hozzád érni.
Organa óvatosan oldalra lépett, majd előreszökkent, felkapta és maga köré tekerte a lepedőt a nem sokat takaró öltözék felé, amit Jabba meghagyott rajta. Aztán visszahátrált a sarokba, a lehető legtávolabb Fett-től.
– Tényleg nem?
Fett megrázta a fejét. Óvatosan leült a szoba másik sarkába, és keresztbe fektette a karabélyt a térdén. Óvatosan kellett mozognia, az utóbbi időben rakoncátlankodni kezdett a térde.
– A házasságon kívüli szexuális kapcsolat erkölcstelen.
– Igen – bólintott Organa. – Akárcsak a nemi erőszak.
Fett is bólintott.
– Akárcsak a nemi erőszak. – Kényelmes… legalábbis számára kényelmes csendben ült, a nőt figyelve. Organa ügyelve a magára tekert lepedőre, elhelyezkedett a szemközti sarokban. Fett értékelte a szemérmét, de ez nem akadályozta meg abban, hogy tovább nézze. Soha még csak meg sem ölelt egyetlen nőt sem, és az évek múlásával a vágy is egyre ritkábban tört rá. A szüzessége azonban nem tette kevésbé férfivá, s a nőt érdemes volt nézni, ahogy még mindig kipirulva a küzdelemtől, a világos lepedőre omló sötétbarna hajjal pihegett a sarokban.
Organa ismét megigazította magán a lepedőt, s még beljebb furakodott a sarokba.
– Nem hívod az őröket, hogy vigyenek vissza Jabbához?
– És sértsem meg a huttot? Inkább nem. Téged felzabáltatna a rankorral, rám pedig megharagudna. Majd reggel visszamész.
A nő lihegése kezdett elcsendesedni.
– Tehát egész éjszaka itt fogunk ülni.
– Hideg a kő. Ha fel akarsz menni az ágyra, csak tessék.
– Te pedig majd csak ott ülsz – nézett rá Organa nyilvánvaló kétkedéssel a tekintetében. – Egész éjjel.
– Nem foglak bántani. Hozzád sem érek. Aludj, ha akarsz! Vagy ne aludj, engem nem érdekel.
Csend ereszkedett rájuk. Fett a falnak támaszkodó nőt figyelte; figyelte, ahogy összeszedi magát, figyelte, ahogy őt figyeli.
Telt az idő. Fett szeme nyitva volt, de félig aludt, mikor Organa kirobbant.
– Miért csinálod ezt? Miért harcolsz az ő oldalukon?
Fett megrázkódott és nyújtózott egyet. A térdén keresztbe fektetett karabély meg sem moccant közben.
– Félmillió kreditért – közölte a nővel. – Ennyit fizetett Vader és a hutt a szolgálataimért.
– Csak a pénz miatt? Mi is fizetnénk neked. Segíts kijutnunk innen, és…
– Mennyit?
– Többet, mint amennyit el tudsz képzelni.
Fettet lenyűgözte a nő vakmerősége, amivel megpróbálta lefizetni őt itt, a hutt palotájának a mélyén.
– Figyelmeztetlek, szörnyen sokat el tudok képzelni.
– Megkapod.
Kegyetlenség lett volna hagyni reménykedni.
– Nem. Amit ti tesztek, az erkölcsi szempontból helytelen. A lázadók rossz oldalon állnak, és el fognak bukni… és el is kell bukniuk.
– Erkölcsi szempontból helytelen? – Leia Organa nem tudta palástolni dühét. – Mi az otthonainkért, a családjainkért, a szeretteinkért harcolunk, azokért, akik még élnek, és azokért, akiket már elveszítettünk. A Birodalom az egész világomat elpusztította, gyakorlatilag mindenkit, akit gyerekként ismertem…
– Azok a világok fellázadtak a jogos uralkodójuk ellen! – hajolt előre ültében Fett. – A Császárnak jogában állt elpusztítani őket; fenyegetést jelentettek a civilizáció fennmaradását lehetővé tevő társadalmi igazság rendszerére. – Elhallgatott egy pillanatra. – Az ártatlanok halála természetesen sajnálatos. De háborúban előfordul az ilyesmi, Leia Organa. A háborúkban ártatlanok is meghalnak… nem kellett volna elkezdenetek ezt a harcot.
Hirtelen ismét elhallgatott; a sok beszédtől kiszáradt a torka.
A megjegyzései láthatólag egyébként is Organa torkára forrasztották a szavait; a nő percekig oldalra nézett, és a kőfalat bámulta. Mikor ismét megszólalt, a hangja nyugodt volt, de továbbra sem nézett Fettre.
– Alig tudom elhinni, hogy valóban ezt gondolod. Luke… Luke Skywalker, tudom, hogy hallottál már róla… Luke beszélt nekem az Erő sötét oldaláról…
Fett álmélkodva hallotta, hogy felnevet.
– Arról a Jedi-babonáról? Organa hercegnő, ha létezik is az Erő… amiben egyébként nem hiszek, akkor sem láttam semmi bizonyítékát!
Erre már ránézett.
– Egy kicsit Han Solóra emlékeztetsz. Ő sem hitte el…
Fett hallotta, hogy a hangja vészjóslóan felerősödik.
– Semmiben sem hasonlítok Solóra, és ne merészelj hozzá hasonlítani!
– Oké – vett Leia egy lassú, mély lélegzetet. – Miért olyan sértő ez rád nézve?
Fett ismét előrehajolt.
– Tudod te, mit művelt az a fickó? Most felejtsük el a Birodalom hűséges polgárait, akiket… hozzád hasonlóan… megölt a Lázadásotok során; a háború az háború, és te talán azt hiszed, hogy az Igazságért harcolsz. De Solo?! Bátor ember, elismerem… és zsoldos, aki semmi jót nem tett egész életében, semmi nehezet nem tett, ha nem fizette meg valaki érte. Tiltott anyagokat csempészett…
– Fűszerrel kereskedett!
– A fűszer illegális! – üvöltötte Fett talpra ugorva. – Eufórikus, befolyásolja az ember hangulatát, és a használata sokkal erősebb anyagok használatához vezet! Aki fűszerrel kereskedik – horkant fel – az bármivel kereskedni fog! – Feszülten, mozdulatlanul állt, remegve markolta karabélyát, úgy nézett le Leiára. – És ha én ma este fűszert vettem volna be, Leia Organa, akkor lehet, hogy nem lennél biztonságban összezárva velem.
– Han fűszert csempészett – jelentette ki Leia makacsul –, ami illegális és egyáltalán nem tetszik nekem, és alkoholt is, ami legális, de a magas vámok miatt megéri csempészni. Nem, Han egyáltalán nem tökéletes, és olyan törvényeket is megszegett, amelyekről te még csak nem is hallottál. De én ismerem Han Solót, és láttam, hogyan kockáztatja az életét azokért a dolgokért, amelyekben hisz… kétlem, hogy beléd szorult volna annyit bátorság. Egyébként pedig te mit teszel azzal, hogy Jabbának dolgozol?
– Jabba fizet nekem. Sokat fizet. Amint Skywalker felbukkan, elfogom és elviszem Vadernek. Aztán eltűnök innen.
– Nem erre gondoltam. Jabba, a hutt egész fűszerhegyekkel kereskedik, sőt még annál is rosszabbal…
– Kényszerűségből állok az oldalán. Gondolom, amint véget ér a Lázadás, a Birodalom elbánik majd Jabbával. De a hutt kisebb veszélyt jelent, mint a lázadók. – Fett megfordította a karabélyt, és a tusával megérintette a lámpák kapcsolóját. A sisakja szinte azonnal kiegyenlítette a fényviszonyok változását; Organa képe a testéből kiáradó hő fényében ugrott be a látóterébe. – Aludni akarok. Megfájdult a torkom.
Egy percre csend ereszkedett a helyiségre.
– Luke Skywalker – mondta Leia a sötétből – el fog jönni, és végez veled.
– Mindenki meghal – értett egyet Fett. – De mivel senki sem fizetett, hogy megöljelek… aludj jól!
Fett nyitott szemmel aludt a sisak alatt.
(367-372. o.)

Star Wars: Történetek a fejvadászokról
(Star Wars: Tales of The Bounty Hunters)
Szerkesztette: Kevin J. Anderson
Fordította: Békési József
Aquila 1999