2009. máj 18.

FILM: Ellenséges terület

írta: Monty H.
FILM: Ellenséges terület

Mi lesz, ha ott ragadsz?

1995-ben történt, hogy jugoszláv terület felett lelőttek egy járőröző amerikai F-16-os vadászgépet. A pilóta, Scott O’Grady napokig bújkált az őt kereső szerb katonák elől, s végül sikerült kiemelni őt az ellenséges területről. A Top Gun magazin 1995/8-as számának vonatkozó cikkében már akkor olvasható volt az a – félig viccnek szánt – megjegyzés, hogy Hollywoodban ebből pár év múlva filmet csinálnak, és a főszereplő valószínűleg Tom Cruise lesz… Nos, a főszereplőt nem találták el, de amúgy igazuk lett.

Amerikai pilóták végzik rutinbevetéseiket az Adria és az egykori Jugoszlávia felett. A munka unalmas, akciónak nyoma sincs, egyébként is hamarosan hazaindulnak – a fene se érti ezt az egész jugoszláv konfliktust. Egy szokványos felderítőrepülés során viszont Burnett és társa olyasmit fényképeznek le, amit a szerbek inkább titokban tartanának… Légvédelmi rakéta mossa le az égről F/A-18-asukat, ők pedig kénytelenek katapultálni. A szerbek a földet ért pilóták nyomába erednek és megindul a hajtóvadászat…

Kissé faramuci helyzetben vagyok, amikor erről a filmről írok, mivel ugyanolyan felemás benyomást tett rám, mint Michael Bay Pearl Harbora. Egyfelől remekül megragadja a valóság egy apró szeletét, olyan értelemben, hogy nem tagad le bizonyos – talán kissé zavarba ejtő – tényeket: jól látható, hogy a nyugati világ képtelen volt felfogni, miért dolgozik egymás kiirtásán egy csomó balkáni nemzet, és hogy milyen tehetetlenek is voltak valójában; kiválóan bemutatja az akkori Jugoszlávia hangulatát, a romba dőlt falvaktól az etnikai tisztogatásokig; és az önző amerikai hozzáállást sem tagadja le, mikor a Gene Hackman által életre keltett admirális kifejti nézeteit arról, hogy számára a lelőtt pilóta biztonsága az első, és a békefolyamat csak ezután következik… Másfelől viszont ez a film is megetet minket pár szokásos hollywoodi klisével. Ezekből nincs túl sok, de ami van, az szívfájdító – bár John Wayne, ha megérte volna, valószínűleg tapsikolt volna örömében. A film végén ezek a képek gyors egymásutánban támadnak. Hogy mire gondolok? Például a bátor pilóta visszarohan a katapultüléshez, hogy a felderítő fotók anyagát megszerezze, ehhez gatyaféken csúszva egyetlen pisztollyal nyit tüzet egy századnyi, harcedzett, vadul tüzelő, és nem mellékesen páncélos támogatással bíró szerb katonára (természetesen külön snitten látjuk, hogy célba is talál), majd dolga végeztével leugrik a sziklapárkányról, és a helikopterről lógó kötélen csüngő bajtársa elkapja. (Csak Chuck Norris meg ne lássa, mert a végén még megsértődik…) Mellesleg Scott O'Grady a film premierje után beperelte a filmvállalatot, mert szerinte sértették a róla kialakított képet - ő például nem tagadott meg semmilyen parancsot, és nem káromkodott ennyit a rádióban...

Ha érdekel az eredeti eset túlélési szemmel végzett elemzése, olvasd el vonatkozó cikkemet a vadonszava.blog.hu-n. A pilóta visszaemlékezését tartalmazó könyvről pedig itt olvashatsz.



Összességében persze nagyon izgalmas és látványos a film. Az anyahajón készített, illetve a repülős felvételek lenyűgözők (az F/A-18F Super Hornet először itt volt látható játékfilmben), és itt külön szólnom kell az operatőrről, Brendan Galvinről, illetve a vágóról, Paul Martin Smith-ről. A filmzene is magával ragadó, erről Don Davis (Mátrix-trilógia) gondoskodott, a maga egyszerre szimfonikus, egyszerre modern hangszerelésével. Ami különösen érdekes, hogy ezt a két területet (vagyis mind a kameratechnikát, mind a zenét) is uralja egyfajta kettősség: a kameramozgás és a vágás néhol a videóklipeket idézi, néhol viszont szinte ósdinak ható (bár még mindig működő) megoldásokat hoz; a zene egyes helyeken pergő mód modern, másutt – főleg a fent említett hollywoodias jeleneteknél – a fél évszázaddal ezelőtti háborús filmek heroikus dallamait juttatja eszünkbe. Ennek a zenének mégis egyetlen igazi negatívuma az, hogy manapság már szinte beszerezhetetlen (a YouTube-on szerencsére elérhető néhány száma).

A legtöbb jelenetet Szlovákia hegyei között vették fel, a statiszták többsége valószínűleg az ottani hadsereg tagja volt. Owen Wilson és Gene Hackman játéka szerintem nem annyira kiemelkedő, mint a két szerb rosszembert, a Lokar nevű tisztet (Olek Krupa) és a rosszarcú mesterlövészt (Vladimir Mashkov) alakító színészé, akik a kelet-európai hangulat felelevenítéséért tényleg sokat tesznek.

Az első magyar DVD-kiadás még nem tartalmazott szinkront, ezt később pótolták. Angol, magyar és sok más feliratot is kapunk hozzá. Az extrák között találunk audiokommentárokat, werkfilmet, kimaradt és alternatív jeleneteket és látványterveket.

Izgalmas repülős mozi, ami lehetne kevésbé hollywoodias.
Értékelés: 8/10


Ellenséges terület (Behind Enemy Lines)
20. Century Fox 2001
Akció (99 perc)
Rendező: John Moore
Szereplők: Owen Wilson, Gene Hackman, Joaquim de Almeida, David Keith
Zene: Don Davis

Szólj hozzá

repülés akciófilm háborús film