Verlinden 120 mm

Bár a figurákat is szeretem, furamód még egyet sem mutattam itt be. Most megtört a jég, és kezdésnek egy már-már legendásnak mondható készletet vettem elő, mely a Verlinden 120 milliméteres szobrai közül való. Francois Verlinden örökre beírta a nevét ezzel a léptékkel (is) a makettező történelembe: az 1:15-ös figurák villámgyorsan népszerűek lettek és a mai napig kedveltek, általában önálló alkotásokként, ritkábban kisebb diorámák szereplőiként.

Az 531. katalógusszámú őrmester talán az egyik legnépszerűbb darabja volt a sorozatnak a kilencvenes években és még akkoriban is szereztem be a nemrég sajnos bezárt SAS Militária polcairól. Aki vet egy pillantást rá, valószínűleg rögtön megérti, miért ez a népszerűség. Először is a testtartás az, ami szembeötlő: kiválóan eltalált „laza amcsi” póz, ami már önmagában eladja a figurát. Aztán a részletezés: az akkori színvonalon valószínűleg csúcskategóriás volt, de sok más, később érkezett Verlinden-terméket is simán lepipálna. Az arc karakteres, a hálós sisak, a fegyver és a szerelvény elemei is szépen kidolgozottak.

Az összeállítás egyértelmű, egyedül a törzs és a lábak, illetve a karok illesztésénél kellett némi tömítőpasztát alkalmaznom. A festés nem különösebben komplikált, a nadrághoz az olív világosított változatát, a zubbonyhoz a khaki drabet használtam. A sisak alapszíne olív, a hálót ennek világosabb keverékével szárazecseteltem. A szerelvény olív és sötét sárga keveréke. A bakancsok sötétbarnák. Mindenhol alkalmaztam a sötétebb színnel való árnyékolást, majd világosabb színnel való szárazecsetelést, ezenfelül egy finom koszolást kapott szinte az összes ruhafelület. Az arc kifestése sem volt nehéz. A szájba rotringhegyből került a cigaretta. A Thompson hordszíja vékony kartonpapírból készült és sötétsárga festést kapott (mivel az eredeti sötét homokszínű vászonból készült).

A ruházat – elsősorban a bakancs és a zubbony – azt sugallja, hogy ez a figura 1945-ös: a gyalogság csak ekkor kapott az addig az ejtőernyősök által használt magas szárú surranóból (1944 végéig a kamáslival hordott rövid szárú bakancs volt az elterjedt). Az M43-as zubbony is csak 1944 végétől volt széles körben elérhető, bár az olasz fronton már korábban is alkalmazták. (Sajnos az ilyen tévedések más gyártóknál is előfordulnak az amerikai vonatkozású készleteknél.) Így maradjunk annyiban, hogy a ruházati összeállítás alapján ez egy 1945-ös figura és kész. A felvarrókat a Verlinden 605. számú matricakészletéből vettem. Az egységjelvény a 3. gyaloghadosztályé.

A talpzatot egy asztalos barátommal gyártattam le és erre került egy amerikai dögcédula, mely a bemutatott figura fontosabb paramétereit tartalmazza. Az alapra homokot ragasztottam, melyet sötétbarnával színeztem. Összességében egy gyorsan és egyszerűen összeállítható, egyszerű festésű darabbal volt dolgom. A mai napig öröm ránézni, részben, mert ez volt az egyik első 120 millis figurám és építése komoly sikerélményt jelentett akkoriban.

Köszönetet mondok Dinónak a dögcéduláért és Mikinek a talpzatért.