KÖNYV & FILM: Végjáték
2013. november 08. írta: Monty H.

KÖNYV & FILM: Végjáték

Most az emberiség túlélése a tét

Klasszikus sci-fikről szólván végre sort keríthetek egy olyan műre, amely annak idején, a nyolcvanas évek végén, első magyarországi megjelenése korában kimaradt nálam, és csak nemrég, felnőtt fejjel olvastam el. A bemutatást persze az is indokolhatja, hogy ezen a héten a mozikba került a filmváltozat, vagyis a közeljövőben még sokan fogják kézbe venni Orson Scott Card regényét. 

vegjatek1.jpgA távoli jövőben az űrbe kirajzó emberiség óhatatlanul szembekerül idegen fajokkal. Az összecsapás elkerülhetetlen, és a közelmúlt eseményeinek fényében a hadvezetés számol azzal, hogy nemsokára újra meg kell vívnia egy komolyabb háborút. Ehhez pedig katonákra és vezetőkre lesz szükség. Ender Wiggin egyike azoknak a gyerekeknek, akiket családjuktól és minden mástól elszakítva egy űrbázison oktatnak. A diákok játékszenvedélye táptalaja a korszerű harcászati eljárások elsajátításának, s Ender túl későn döbben rá az igazságra - arra, hogy kíméletlenül manipulálják, csak azért, hogy megfeleljen majdani feladatának és megmenthesse az emberiséget…
vegjatek5.jpg
vegjatek.jpgCard regénye legalább annyira lélektani mű, mint amennyire sci-fi, sőt, most már hajlok arra, hogy inkább az előbbiről van szó, és a jövőbeli környezet inkább csak díszlet. Egy naív, de kiváló képességű gyermek átváltozásáról, átváltoztatásáról van szó, mely olyan diszkréten és fokozatosan megy végbe, hogy a főhőshöz hasonlóan észrevenni is nehéz volna, ha nem látnánk be a színfalak mögé, ahol számító katonatisztek mozgatják a szálakat. Ilyen téren a könyv valóban jól működik, de tökéletes munkának semmiképp nem nevezném.

Hiányérzetet keltett például a kiképzés bemutatásának részletezése, illetve ennek hiánya. Pár utalás történt csak arra nézvést, hogy miféle órákon vesznek részt a kadétok, de a harcászati termen, az étkezőn és a lakókörleten túl igazából nem láthatunk semmit a bázisból. Emiatt pedig óhatatlanul is egyhangúvá válik Enderék mindennapjainak taglalása. A kötet ráadásul – nem meglepő módon – a főhős érzéseire fókuszál, ezért csak felületesen ismerhetjük meg a többi karaktert (ezt később a kiegészítő regényekben a szerző pótolta). Mindezeknek azonban oka van: Card ezt a művet eredetileg novellaként írta meg, és később bővítette regénnyé. És bizonyára nem kell elmagyaráznom, mi a különbség a két fenti műfaj között… Úgy vélem, ezen a téren a szerző nem járt sikerrel. Míg novellaként valószínűleg rajongtam volna a Végjátékért, így, regényként nem teljesen állja meg a helyét. Mondanivalója persze elért, de stílusával nem nyújtott szinte semmit. A könyvváltozat - ha jól számolom, a harmadik magyar kiadásban - egyébként újra kapható, ezúttal a Unio Mystica Kiadó jóvoltából. 

Az író később is visszatért a Végjátékhoz és több regényt alkotott a témában. Végjáték 2. – A holtak szószólója már egészen más atmoszférát, sőt, más korszakot képvisel. Ender immár nem harcos, hanem a holtak szószólójaként afféle próféta, aki világról világra utazva próbál lakóhelyet biztosítani egy kiirtott fajnak, miközben az űrben gyarmatosító emberiséget továbbra is foglalkoztatja az idegen civilizációkkal való helyes bánásmód kérdése. A gyökeresen eltérő alaphelyzet és az érettebb, inkább társadalmi, mint lélektani felvetéseket boncolgató stílus sajnos nem tudott megragadni. A regényt átható kérdés, Ender belső vívódása túlzottan is elvontnak érződött – mondom ezt úgy, hogy ezt a könyvet is felnőttként olvastam először. Ez, illetve a harmadik kötet kiadásra került magyarul is, de megjegyezném, hogy jelen állás szerint összesen tizenkét regény (például a nálunk is kapható Ender árnyékában vagy A Hegemón árnyékában), ugyanennyi novella és egy 47 részes képregény tartozik a szériához. 

Következzen ezek után a Gavin Hood (X-Men - Kezdetek: Farkas, Kiadatás) rendezte filmváltozat bemutatása, melyet a jelek szerint nem csak én vártam, de én is aggódtam amiatt, hogy egy alapvetően drámai hangú művet hogy sikerül majd élvezhető formában tálalni a moziban... 
vegjatek4.jpgMagát a film atmoszféráját tulajdonképpen hitelesnek találtam. A legfontosabb mozzanatokat sikerült átemelni a könyvből, ám az is tény, hogy a háttérben húzódó ok-okozati összefüggéseket általában éppen csak megemlítették vagy épp finomították. Például Ender bátyjának, Peternek és nővérének, Valnek nem juthatott akkora súly ebben a verzióban, és Graff, illetve Anderson karaktere is "puhább" lett. Amúgy is, szűk két órába kellett belegyömöszölni mindent, vagyis óhatatlanul lemaradt egy s más. Ugyanakkor szerintem túl sok időt szavaztak meg a nagydarab kiképző őrmesternek, akinek közhelyes figurája határozottan ártott a filmnek. Ezt leszámítva a szereposztásba nem kötnék bele, bár a forgatókönyv aligha adott a színészek szájába emlékezetes és igazán drámai mondatokat. 

Kíváncsi voltam, mennyire lesz akcióorientált a moziváltozat a könyvhöz képest. Tulajdonképpen nincs ez a rész túlhúzva és emiatt elegendő hangsúly jut a lelki oldalnak. Az akciórészek viszont nem is lettek olyan pörgősek. Sem a szimulációk, sem az űrcsaták nem nyújtanak izgalmas, pláne feszültségteljes élményt, csak hozzák a minőségileg elvárható képi színvonalat, illetve a győztes gyerekcsapat elkerülhetetlen ujjongását. Mindezek ismeretében ugyanolyan kétes értékűnek találtam a filmet, mint a regényt. Vannak jó pillanatai, de összességében nem találom maradandó alkotásnak. 

vegjatek2.jpgA magyar változatról szólván megkerülhetetlen a szinkron kérdése. Az elmúlt nyáron már aláírásgyűjtés is folyt a feliratos kópiák fontossága miatt, de a forgalmazók nagy része a széles közönséget érintő művek esetében - a költségek lefaragása végett -, úgy tűnik, visszatér a kizárólag szinkronos terjesztésre. Ennek köszönhetően a Végjátékot sem nézhetjük meg egyelőre eredeti nyelven. (Ami engem illett, ezekben a hetekben három filmre is beültem volna, de csak erre az egyre váltottam jegyet, éppen a fentiekből kifolyólag.) Csernák Jánost persze nagyon szeretjük Harrison Ford magyar hangjaként, de az elmúlt évek tapasztalatai nyomán - ne sértődjön meg senki - én jobb szerettem volna eredeti angolban élvezni a filmet... A menetdal fordítása például siralmasan gyenge lett, és azt is megjegyezném, hogy az "Attention!" szó nemcsak "Figyelem!"-ként, hanem "Vigyázz!"-ként is fordítható...

Felemás értékű adaptáció. 
Értékelés: 6/10

Végjáték (Ender's Game)
Summit Entertainment 2013
Sci-fi, akció, dráma (114 perc)
Rendező: Gavin Hood
Főszereplők: Harrison Ford, Asa Butterfield, Ben Kingsley
Zene: Steve Jablonsky


Végjáték (Ender’s Game)

Írta: Orson Scott Card
Fordította: Bihari György
Dáin 2011
224 oldal

 

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr565494067

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Őrültteknos 2013.11.13. 09:46:54

Én közvetlenül a film megnézése előtti este olvastam el a könyvet és így együtt a kettő egy elgondolkodtató kérdéscsomaggá nőtte ki magát.
Ami mindenképpen a film értékét javítja, hogy úgy hagytak ki részeket a könyvből, hogy közben azért koherens maradt a történet. Peter és Valentine figurája sajnos tényleg súlytalan lett, de minden nem férhet bele a 114 perces játékidőbe. A könyv, a sztori ott van pont középen a Henlein féle Csillagközi inváziótól a Vének háborújáig terjedő íven.
süti beállítások módosítása