FILM: A bátrak igazsága
2011. január 28. írta: Monty H.

FILM: A bátrak igazsága

Háborúban az első áldozat az igazság.

Az öböl-háborús alkotások sorának lezárásaképp stílszerűen Edward Zwick drámáját választottam, mely a konfliktus egyes következményeit boncolgatja, méghozzá a kisember szemszögéből.
 

Serling alezredes a Kuvaitból visszatérő, saját démonaival küzdő harckocsizótiszt új, békésebb feladatot kap odahaza: ki kell vizsgálnia egy bátor pilótanő, Karen Walden halálának körülményeit, aki a Sivatagi Vihar-hadműveletben veszítette életét. Mivel Walden bajtársai és a szemtanúk enyhén szólva különbözőképp emlékeznek a történtekre, rögös utat kell bejárnia, míg összeáll a mozaik. A dolognak persze enyhe politikai felhangja is van, de Serling számára ez becsületbeli üggyé válik…

Edward Zwicknek több művét is láttam már (Az 54. hadtest. Szükségállapot, Az utolsó szamuráj, Véres gyémánt), de meg kellett állapítanom, hogy legtöbb filmjében megvan az a kettősség, ami itt is, nevezetesen az, hogy egy potenciálisan kiváló alapanyaggal dolgozik, amit nem tud kiaknázni. Vagy a forgatókönyv, vagy apróbb dramaturgiai részletek okozzák, hogy valahol félúton kisiklik az egész, és az összhatás odalesz. Jelen esetben például nem sikerült kihasználni a helyzetben rejlő drámaiságot, pedig a színészek megtették a magukét. Így tehát egy-két párbeszéd tényleg nagyon hatásos, de maga a vizsgálat már a film közepétől kezdve eléggé egy irányba megy… (Mindenesetre most újranézve kifejezetten érdekes volt megint látni ezeket az arcokat és – fura, de – összességében jobban is tetszett.)

A színészekről szólván: Denzel Washington szinte kötelező egy Zwick-filmben, és nincs is vele gond; Matt Damon még tejfelesszájú volt akkoriban, de erre a szerepre kiváló; Lou Diamond Philips (La Bamba) egészen remek Monfriez megtestesítőjeként; Meg Ryan meg amolyan Meg Ryanes… A filmzene James Horner munkája, és nagyon szép, különösen a végefőcím, amelyet később a Ryan közlegény megmentésének előzeteséhez is felhasználtak.

A film már két magyar kiadást is megért, előbb szinkron nélkül, majd szinkronnal. Többféle, többek között angol és magyar felirat található a lemezen, sajnos utóbbi igen csapnivaló minőségben (a „kiképző őrmester” itt „utasítás őrmester”, a „SAW-golyószóró”, pedig „gitár” lett). Extraként egy előzetest kapunk.

Értékelés: 5/10
Nem olyan jó drámaként, de egy próbát megér.

A bátrak igazsága (Courage Under Fire)
20th Century Fox 1996
Háborús dráma (112 perc)
Rendező: Edward Zwick
Szereplők: Denzel Washington, Meg Ryan, Matt Damon
Zene: James Horner

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr452598874

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

symor 2011.01.29. 22:08:04

Ez annak a mozinak a prototípusa, amelyik a lehető legprofibban van elkészítve mégis nagyon idegesítő, alapvetően elbaltázott filmszerkezetet alkalmaz.

Ebben A vihar kapujában című Kuroszava mesterművet próbálják teljesen feleslegesen felidézni.

Zwick rendezői stílusának ez egyébként nagy hagyománya, túl sokat akar markolni és túl sokmindent akar kifejezni, csak a kaleidoszkóp néha nem úgy áll össze mint azt elképzeli. Alapvetően a jó témaanyagot teletűzdeli kifogásolható műviséggel, ami miatt az gész filmélmény elcsuklik.

Tette ezt Az 54. hadtesttel, ami miatt örökre bosszús leszek, hisz legszívesebben a rendező nyakára lépnék, amikor egy a zseniális pillanatokkal teletűzdelt mozit elront az öncélú pátosszal. Az utolsó szamuráj pedig alapvetően elbagatellizálódott ugyanezért.

Azért két filmet még Zwick is össze tudott kalapálni példamutatóan karrierje során, ez a Szükségállapot és a Véres gyémánt, amelyek szokatlanul jól sikerültek, habár ezekben is benne van a rendező vonzalma a patetikus megoldások iránt.

Monty H. 2011.01.31. 20:02:43

@symor: Az 54. hadtest tényleg az apró részleteken csúszott el, pedig hiánypótló lehetne a témája alapján. Az utolsó szamuráj ehhez képest még egész jó film, legalábbis az tetszett tőle a legjobban.
A Szükségállapot viszont nekem totális homály, egy olyan helyzetet vizionált előre, ami később kissé hasonló módon össze is jöhetett volna, de végül az a film is olyan üres lett. Szerintem. A Véres gyémánt pedig kissé elnyújtott darab, aminek a mondanivalójával egyetértek, de filmként nem tartom maradandónak.

symor 2011.01.31. 20:55:58

Ezen itt és most nem nyithatunk elég hosszú vitát, talán egy másik bejegyzésben jobban érvelnék, most csak érintőlegesen magyaráznám a véleményemet, tételesség helyett.

Az utolsó szamuráj hihetetlenül mesterkélt és hatásvadász jelenetekkel van tele, tulajdonképpen egy egzotikus képeslapfilm, aminek semmi veleje.

A Szükségállapot lehet, hogy homályos, de tulajdonképpen egy 9/11-et megelőző filmtől meglehetősen bátor vízió, amely még mindig egy félelmetes lehetőséget vázol (teszem azt egy Iránnal szembeni eszkaláció esetén), a jelenetei valódi mondanivalóval teliek, és hangsúlyozom az egész a "terror elleni háború" kihirdetése előtt készült. Ha úgy vesszük ezt tarthatjuk eddig Zwick legmaradandóbb filmjének, éppen a tartalom és a filmes profizmus miatt, amivel itt összhatást ért el.

A Véres gyémánt valóban nem egy kultuszdarab, viszont megbecsülhető üzenete van és kivitelezésével kapcsolatban sem lehet kifogást emelni. A lezárásában Zwick sajnos ismét csak nem bírt lemondani némi felesleges mázról, de az elviselhetőség határain belül marad.

Teszem azt az utolsó szamurájroham a géppuskák ellen nekem oly mértékben kínos volt, az aközben egymásnak intézett párbeszédekkel együtt abban a filmben, amit kedveltél tőle, hogy a golyósorozatot inkább a film rendezőjébe és forgatókönyvírójába szerettem volna ereszteni. Nyugati szamurájfilm-borzalom, annyi meghatni akarok, lenyűgözni akarok izzadsággal, hogy ez a fajta akarnokság piszkosul bosszantott.

Voltak persze nagyon jól filmezett jelenetei és ízlések és pofonok, de Az utolsó szamuráj-szerű hatásvadász filmtrükknek nem szeretek bedőlni.

Monty H. 2011.02.01. 19:30:54

@symor: Azt hiszem, én a közhelyes, hatásvadász dolgokat könnyebben meg tudom bocsátani, mint a rendkívül jól eltalált alaptémát, amit aztán teljesen eltolnak... A Szükségállapot megnézése után baromi mérges voltam. Az utolsó szamuráj legalább szép volt. De mindegy, egyik sem tökéletes...
süti beállítások módosítása