KÖNYV: Kódbeszélők (C. Nez & J.S. Avila)
2014. január 27. írta: Monty H.

KÖNYV: Kódbeszélők (C. Nez & J.S. Avila)

Visszaemlékezés a navahó szélkiáltókról

Nagy örömmel fedeztem fel a magyar nyelvű könyvkínálatban a második világháborús navahó kódbeszélők sorsát tárgyaló életrajzot. Bár több áttekintő munka is megjelent már róluk angolul, az alcím szerint ez az egyetlen visszaemlékezés a témában. Reméltem, hogy többet nyújt majd, mint A fegyverek szava című, nálunk is bemutatott - és általam is elmarasztalt - háborús akciómozi...

kodbeszelok-.jpgAz Egyesült Államok eleinte vesztes helyzetben küzdött a japánokkal szemben a csendes-óceáni hadszíntéren. Ráadásul az ellenség megfejtette rejtjeleiket, ezért égető szükség volt egy feltörhetetlen kódra. A navahó nyelvre épülő rejtjelezés így született meg, s noha eleinte komoly ellenállással találkozott, nemsokára a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy gyorsan és megbízhatóan működik. Ekkor alakult az első navahó kódbeszélő alakulat, melynek tagjai kidolgozták a teljes (de később még bővített) rejtjelkulcsot. Utána legtöbbjüket természetesen behajózták és elindították a japánok megszállta szigetek felé. Chester Nez is köztük volt... Szolgált többek között Guadalcalon és Peleliun, s bajtársaival jócskán kivették a részüket a harcból, mivel kevesen voltak, illetve szakértelmüket általában akkor sem nélkülözhették a hadvezetésben, amikor a harcoló alakulatok személyi állományát leváltották és pihenőre küldték. A navahók amúgy is kitűntek a többiek közül. Sem az alapkiképzésen, sem a fronton nem szólhattak rájuk egy rossz szót sem. Kitartók, felelősségteljesek és lelkesek voltak mindvégig, olyannyira, hogy Chesterék 382. számú szakaszát már az újonctábor idején bemutatták az egyik tengerészgyalogos folyóiratban. Feladatuk fontossága is hozzájárult ahhoz, hogy a nem őslakos származású bajtársaik is tisztelettel közeledtek hozzájuk. Az általuk használt kód egészen 1968-ig hadititok volt, és csak ezután mesélhettek arról, mit is csináltak a háborúban. Évtizedekkel később, 2000-ben aztán külön törvény született tetteik elismeréséről és arany, illetve ezüst érdeméremmel jutalmazták a még élő kódbeszélőket. 
codetalkers2.jpgA szerző nem kizárólag háborús élményeit foglalta össze. Kisgyermekkorától kezdi a mesélést, részletesen kitérve a navahó kultúrára és életmódra. A rájuk jellemző tiszteletteljes hozzáállás hatja át mondandóját; érdekes volt például látni, hogy röviden a japán-amerikai összecsapás okaira is kitért, amiből az átlagember nyilván Pearl Harborra emlékszik csak, pedig gazdaságpolitikai előzményei is voltak. Ahogy népével a rezervátumban, illetve a bentlakásos iskolában bántak, viszont szomorú és felháborító, a fehér ember Amerikájának szégyene... Sokat elárul a navahókról az is, hogy a szükség órájában kiálltak az Egyesült Államok mellett és számos fiuk hadba vonult. 
codetalkers1.jpgEnnyiből is kitalálható, hogy a könyv elismerést keltő krónikája egy bátor őslakos nemzet képviselőinek. Ugyanakkor nem mehetek el szó nélkül a szöveg stílusa mellett, melyet eleinte kifejezetten riasztónak találtam - pedig Judith Avila szerkesztőként közreműködött. Sajnos így is a "nagypapa az unokáinak mesél"-jellegű atmoszféra dominál, ami több helyen tönkrevágja az olvasói élményt. (Például: "Rohamsisakunk barnásszürke volt, és fakózöld, cserszínű és sötétszürke foltos vászonhuzat borította. Ezek a foltok segítettek a terepen a környezetbe beleolvadni - álcázás, így nevezték a tengerészgyalogságnál az ilyesmit.") Sajnos a fordítás sem segít, itt-ott nehézkesnek éreztem, szakmailag pedig hol kiváló, hol hibás. Ja, és mondanom sem kell, hogy a témába vágó egyetlen játékfilm magyar címének illett volna utánanézni (ez nem "Szélbeszélők", hanem "A fegyverek szava"). Mindezek ellenére ajánlom a könyvet a hadtörténelem elfeledett szereplői iránt érdeklődőknek. Valóban hiánypótló munka. A kötet képmellékletet sajnos nem tartalmaz, viszont szerepel benne a kódbeszélők szótára, természetesen fonetikusan átírva. 

 

Kódbeszélők (Code Talker)
Írta: Chester Nez & Judith Shiess Avila
Fordította: Dr. Molnár György

Gabo 2012
310 oldal

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr845777489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

symor 2014.01.27. 18:34:28

Erősen gondolkodtam a megvásárlásán a megjelenésekor, de ennél is ár/érték arányt vetettem végül egybe.

3990 Ft egy 308 oldalas könyvért, kedvezménnyel 3500 mondjuk, pedig nem túl kecsegtető.

Ugyan emiatt nem vettem meg első körben A 6. számú Seal-csoport című kiadványt sem.

Mindkét kötet maximum egy délután alatt kiolvasható.

Bár hozzá kell tennem a Kódbeszélők témáját tekintve olyan egyedi oldalról mutatja be a hadviselést, hogy nagy valószínűséggel még így is meg fogom venni valamikor, talán épp egy antikváriumban.

Arról viszont szívesen elbeszélgetnék a GABO kiadóval, hogy 400 oldal alatt semmiért se kérjenek 3000 Forint feletti összeget, pláne, ha ezt a betűstílust és méretet használják, ami eleve hozzá tesz 50 plusz oldalt egy ilyen vékony irodalomhoz.

Monty H. 2014.01.27. 22:37:54

@symor: Én mondjuk lassabban olvasok és több részletben :-), de valahol egyetértek. Egyébként a vaterán már kint van egy darab 1500-ért...

A könyvek árát persze befolyásolja a jogdíj nagysága is. Egy-egy friss, felkapott téma nyilván kerülhet többe...

symor 2014.01.27. 23:05:56

@Monty H.:

Antikvárium oké, amelyektől rendelek azokban általában meg lehet bízni, a könyvet értelemszerűen bevizsgálják.

Vaterán könyvet venni nekem kicsit lutri, mert nem biztos, hogy úgy néz ki, vagy olyan a szaga, amit megkapsz, amilyet a kezedbe vennél :P

A felkapottságot még megértem, mondjuk az Osama kiiktatásáról szóló könyvnél, vagy az olyan divatregényeknél, mint Az éhezők viadala és a többi (bár az nem Gabo).

Egyébként úgy tudom a mostani legdrágább jogdíjú könyvek között jelenleg a Trónok harca sorozat csücsül az élen. Több mint ezer oldal egy kötet, ráadásul kisebb betűmérettel és 4500 Ft, ha a Gabo adná ki 7-8000 alatt nem is lehetne talán megvenni :/

Ebben az árkínálatban szerintem az van inkább benne, hogy ez a kiadó jelenleg az egyetlen az országban, amelyik rendszeresen megjeleníti ezt a fajta rétegirodalmat és mivel ehhez a műfajhoz rétegolvasók is tartoznak, így megkérhetik az árát a közönségén :/

Monty H. 2014.01.30. 13:01:46

@symor: A Vaterával kapcsolatban még nem volt ilyen tapasztalatom. Ha olyan volt a könyv állapota, korrektül jelölték és azt is kaptam. De kiváló állapotú köteteket is lehet találni. Ha meg nem tetszik, még mindig visszaléphetsz, bár az kellemetlen...

Igen, a Gabo árai nyilván a rétegirodalmi művek miatt ilyenek. De ők legalább viszonylag rendszeresen (úgy számolom, évente kétszer) ki is adnak ilyen könyveket.

symor 2014.01.31. 06:43:32

@Monty H.:

Szerencsés vagy, mert sokaknak már volt keserű tapasztalata. Az áru állapotát nem az azt közvetítő Vatera ellenőrzi, hanem a hirdetés feladója adja meg lelkiismerete szerint. Nem vitatom, hogy nem lehet, mint említetted kiváló állapotú köteteket is, de én ennyire nem bízom az emberekben akik a cuccaiktól szabadulnak.

Az a sztori gondolom megvolt, amikor a csávó iPhone-t vett a Vaterán, kiváló minőség jelzéssel és elküldték neki egy iPhone áráért az iPhone "kiváló minőségű" fényképét. Még csak feljelentést sem tudott tenni mert a Fényképek kategóriában hirdette a dolgot és tudta, hogy lesz olyan, aki ráharap.

Ilyen objektív megállapítások a "jó minőségű", "elfogadható állapotú" megjelölés is a könyveknél. Ha belefutsz egy hirdetőbe aki szerint az még oké, hogy a lapok kicsit összeragadnak, vagy a kötése némileg foszladozik úgy is kerül hozzád a dolog és senki sem adja vissza a pénzed.

Antikváriumoknál automatikusan visszaveszik, ha az állapot nem felel meg a leírtaknak.

Nem állítom, hogy ez a gyakoribb, de én nagyon nem bízom az emberekben, ha a pénzemről van szó. Rosszabb vagyok, mint Dagobert bácsi :)

A Gabo pedig még tiszteletre méltóbb lenne, ha nem használná ki a piaci monopóliumát a kötetei árával kapcsolatban.

Amúgy egy osztrák, vagy egy lengyel kiadóvállalat sírva röhögne azon, hogy van egy magyar piac, ahol már azért is hálásnak kell lenni, hogy évente kétszer (!) kihoznak egy hasonló témájú könyvet :P
süti beállítások módosítása