A NAV huszonhárom autót foglalt le, miután a gépjármű-kereskedelem terén speciális kockázatelemzési és szűrési módszereket alkalmazva rábukkant egy adóelkerülő módszerre.
Egy kereskedő az Európai Unió területéről, főként Belgiumból és Hollandiából szerezte be a használt, ám így is jelentős értéket képviselő személygépjárműveket. Ezután a használt ingóságok értékesítéséhez kapcsolódó különös szabályok, az úgynevezett különbözeti adózás alkalmazásával csökkentette minimálisra a bevétel utáni adófizetési kötelezettségét, amelyre azonban nem volt jogosult. Annak ellenére alkalmazta ezt a számára kedvezőbb adózási módot, hogy a gépjárművek beszerzési számláin egyértelműen szerepelt az adókötelezettségek helyes teljesítéséhez irányadó információ.
A vizsgálat feltárta, hogy a kereskedő gépjárműveit két bizományos társaság értékesíti, továbbá az adózó székhelyét is ezekkel a cégekkel azonos telephelyre jelentette be. Kiderült az is, hogy a tulajdonos-ügyvezetőnek a vizsgált társaságon kívül még nyolc további cégben van érdekeltsége, ezekből három már kényszertörlési, kettő felszámolási eljárás alatt áll. A tulajdonos-ügyvezető a korábbi munkahelyei, és képesítést nem igénylő feladatai alapján egyébként alkalmatlannak tűnt a kereskedés irányítására, a cégben betöltött szerepe így feltételezhetően csak névleges volt.
A kereskedő a vizsgált időszakban ötven gépjárművet szerzett be az Európai Unióból és nyolcvanöt gépjárművet értékesített belföldön. A különbözeti adózást csalárd módon alkalmazva a költségvetésnek több mint 76 millió forint kárt okozott.
A NAV az adóhiány, és az adóbírság megtérülésére ideiglenes biztosítási intézkedést alkalmazott, zárolta a kereskedő bankszámláit. Ezzel egy időben a végrehajtók négy telephelyen huszonhárom nagyértékű gépjárművet foglaltak le, több mint 157 millió forint értékben.