Tovább az álmok útján

Még egy éve sincs, hogy beszámoltam egy rendhagyó, 2023-as francia képregényről, amely George Lucas életének első évtizedeit és az Új remény megalkotásának rögös történetét meséli el. Tavasszal ez a cím magyarul is megjelent a Vad Virágok Kiadó gondozásában, és akkor már tudni lehetett, hogy az alkotók gőzerővel dolgoznak a folytatáson, ami október elején került a boltokba. Ez a tempó szerencsére nem ment a színvonal rovására, ami hatalmas szó és valóban elismerésre méltó fegyvertény. 

Aki jobban ismeri a Star Wars mint filmprojekt hátterét, és olvasta az előző kötetet is, az most súlyos elvárásokkal veheti kézbe a kötetet. De a szerzők eleget tettek ezeknek az elvárásoknak, így lubickolunk A birodalom visszavág készítését felelevenítő, életrajzokból, újságcikkekből és dokumentumfilmekből merített részletekben, kezdve Mark Hamill autóbalesetével (amely igencsak szükségessé tette a wampával való találkozást a film legelején, hogy megváltozott arcának külsejét alá lehessen támasztani) a “Szeretlek! – Tudom!” szóváltás kialakulásáig (ami tudvalevőleg nem így szerepelt a forgatókönyvben). A szóbuborékok kevésbé ismert utalásainál megint számíthatunk a magyarázó lábjegyzetekre, hátul pedig ismét egy kétoldalas forrásjegyzék lapul, hogy mindenki láthassa, megint csak komoly kutatómunka áll a háttérben. És ez így hiteles. 

Viszont A birodalom visszavág forgatása sem volt fenékig tejfel, így a krónikából nem lehetett volna kihagyni a kellemetlenségeket, a nehézségeket és a tragédiákat. Ezek közül az enyhébbek közé sorolhatók a norvégiai forgatás fagyos körülményei, esetleg David Prowse pofátlan kiszivárogtatásai, míg a legfájóbb talán a Gary Kurtz-cel való szakmai szakítás, amelynek okairól is olvashatunk itt, ahogy George és Marcia házasságának lassú erodálódásának is tanúi lehetünk. Az összkép ilyen értelemben valamivel komorabb, mint az első kötet esetében, de megint csak: ez így hiteles. Közben persze ezen időszak mellékes eseményei is sorra kerülnek, mint például az Amerikai graffiti 2. bukása, a Skywalker ranch megálmodása vagy az első Indiana Jones-film előkészítése Steven Spielberg oldalán. Már ennyiből is érzékelhető, hogy az író, Laurent Hopman ezúttal is a dolgok mélyére ásott, aztán megfelelően szelektált. 

Ami a képi világot illeti, Renaud Roche hozta az első kötet szintjét, és akinek az a rajzstílus bejött, az most is elégedett lesz a dominánsan fekete-fehér-szürke és színekkel csak itt-ott kiegészített oldalakkal. A kép-szöveg arány szerencsére most is a képeknek kedvez. Viszont kiegészítő anyagokat (koncepciós vázlatokat, alternatív rajzokat stb.) ezúttal sajnos nem kapunk a kötet végében. (Létezik ugyan egy különleges kiadás, de mivel oldalszáma megegyezik a hagyományoséval, csak borítójában és talán méretében tér el.) 

A folytatás, vagyis A jedi visszatér forgatását bemutató darab megjelenése pedig most már nem is lehet kétséges, és ha ilyen tempóban folytatják, akkor jövő év vége felé már azt is olvashatjuk, legalábbis franciául. (Ugyanakkor a “vége következik” felirat arra enged következtetni, hogy az előtrilógia készítése nem vagy valószínűleg nem kap majd hasonló képregényt.) A magyar kiadásról egyelőre nincs biztos információ, de nyilván függ attól is, hogy az első kötet mennyire fogy. Ez burkolt felszólítás azok számára, akik kacérkodnak a gondolattal, de még nem vették meg. Megéri…

Les Guerres de Lucas 2. 
Írta: Laurent Hopman
Rajzolta: Renaud Roche
Deman Editions 2025
208 oldal