2021. feb 08.

MAKETT: Német ejtőernyős az Ardennekben

írta: Monty H.
MAKETT: Német ejtőernyős az Ardennekben

Jeffshiu 1:15

Ismét egy rég megkezdett, és csak az utóbbi időben befejezett figura következik. Ez persze nem panasz, mivel, ahogy sok más esetben történt, most is oka volt a halasztásnak, eredménye pedig az, hogy jóval szebb lett a végeredmény. Aki régi makettező, tudja, hogy van ez...

german_para_ardennes_11.jpg

A Jeffshiu készlete majdnem nyolc évvel ezelőtt került hozzám. A viszonylag egyszerű testtartás ellenére is izgatott a téma, főleg ezzel a zsákmányfegyverrel és a katona szájából lefittyedő staubbal. A figura egyébként egy híres, általam is használt ardenneki fotó alapján készült, lásd lejjebb; a kérdéses ejtőernyős a kép bal szélén áll (és a Dragon azonos témájú, 1:35-ös készletéhez készült Volstad-féle dobozfestményen is szerepel).

fallschirmjager_on_a_king_tiger_ardennes_dec_1944.jpg

A festést viszonylag hamar lefékezte az a tény, hogy eljutottam az álcazubbonyhoz. Na, kérem, a német ejtőernyősök combtájon összegombolható ugrózubbonya számos színben és álcamintában létezett. Én ilyen léptékben mindenképpen szerettem volna valamilyen terepmintával elkészíteni, és ezek közül a mocsárminta tetszett meg leginkább, de ezt még ilyen léptékben is nehéz elkészíteni. 

Segédletnek a D-nappal kapcsolatos egyik Badsey-kötetben találtam kellően nagy és színes fotót erről a ruhadarabról. Egy barnás drapp alapra vittem fel átszóródásos sötétbarna és olajzöld foltokat, majd a vékony esőmintát. Bár szórópisztolyt is bevetettem az ügy érdekében, legalább ötször kellett nekifutnom a dolognak. Végül a Hobby Color 310-es barnás drappja lett az alapszín, némileg világosítva, erre a 405-ös olajzöld és a 406-os barna került. A nagyobb foltokat nem volt olyan könnyű elhelyezni, ugyanis a zubbony markáns gyűrődései néhol igencsak nehezítik a hozzáférést. Ezután következett az esőminta, amelyet ötnullás ecsettel és enyhén higított festékkel vittem fel a már említett zöldből és barnából. Ezek a vékony csíkok színben alig válnak el az alattuk húzódó foltoktól az említett fotón (bár találtam olyan képet is, valószínűleg újszerű darabról, ahol igen), vagyis nem gond, ha a kész maketten kevéssé kontrasztosak. Ennél az utolsó műveletnél a szilárd letámasztás, a remegésmentes kéz, a nagyítószemüveg, na és a türelem kulcsfontosságú. Abba viszont belegondolni sem akarok, hogy mondjuk 1:35-ben mivel járna egy ilyen álcaminta felvitele… 

A nadrághoz és a sisakhoz kikevertem a tábori szürkét. A bakancs és a kesztyű “döglött” fekete színt kapott, a sál piszkosfehéret, a bőrszíjak nagyon sötét barnát, a kenyérzsák kopott feketét, a csajka olajzöldet, a bőr térképtáska barnás színt. Az arcot a szokásos módon festettem, a borostás felületeket híg középszürke felvitelével oldottam meg, míg a cigaretta most is rotringhegyből készült.  

A megszokott talpzatot előre megfúrtam a csapolás végett. Utána a széleket leragasztottam maszkolás gyanánt, majd AK Terrains sárpasztáját vittem fel, ugyanolyan eljárással, ahogy a hürtgeni figuráknál már leírtam, csak itt nem volt szükség utólagos átfestésre. Nagyon jól lehet vele dolgozni, és nagyjából 24 óra alatt meg is szárad. Hóval nem egészítettem ki, mivel az offenzíva első napjaiban még nemigen volt hó az Ardennekben. A történelmi hátteret ismerve mindenképp szerettem volna még valamilyen jellegzetes tárgyat hozzátenni, és a külföldi kollégák neten látható fotóiról átvettem a marmonkannát ötletét. Köztudott ugyanis, hogy az ardenneki offenzíva során a német erők fontos mellékfeladata volt, hogy minél több üzemanyagot zsákmányoljanak (mert ugyebár “A benzin vér!”, amint azt A halál ötven órájából megtanultuk). Ezek a kannák ugyan német mintájúak, de az üzenet, azt hiszem, átjön. Ezeket teljesen véletlenül találtam anno a Replica polcain. Azelőtt nem is hallottam a Classy Hobby cégről, de nagyon megörültem, amikor erre a készletre rábukkantam. A kannák mellett hordókat is tartalmaz. Minősége kimondottan jó, még a felületbe maratott számok is olvashatók, illetve néhány rézalkatrészt is mellékelnek a fröccsöntöttek mellé. 

Az egyik kannát előbb lefestettem, majd szivacsos módszerrel koptattam, a másikat viszont a MiG koptatófolyadékával kezeltem, vagyis előbb felkerült a fémszín, aztán a koptatófolyadék felfújása jött, végül a borítószín, amelyet utóbb fogpiszkálóval és egy régi, kemény ecsettel koptattam vissza. Még azelőtt a helyükre nyomtam őket, hogy a sárpaszta teljesen megszáradt volna. Később még kentem köréjük egy picit, ahogy a figura bakancsára és nadrágjára is kerültek apró sárdarabkák.  

Szóval munkás egy darab volt, főleg az álcaminta miatt, de megérte. Várakozik itt valahol még egy ugyanilyen léptékű ardenneki SS-katona is az összeállításra, nála a pöttyös terepminta szerepel majd...

Szólj hozzá

második világháború ejtőernyősök ardenneki csata