2017. jan 09.

MAKETT: Arado E.555

írta: Monty H.
MAKETT: Arado E.555

Revell 1:72

„Hogy állunk a csodafegyverekkel? Jönnek, jönnek.” Hát az Arado E.555 nem jött… Ez a Go 229-nél is baljóslatúbb kinézetű darab Istennek hála sosem készült el. Makettjét szintén a Revell követte el és emlékeim szerint ’99 körül került a boltokba. Már akkor sok szépet olvastam róla, de csak évekkel később szereztem be.

revell-rv4367-arado-e-555-strategic-bomber.jpg

A német tervezőmérnökök elképzelései között szerepelt egy (de inkább több) óceánrepülő bombázó, nevén nevezve a gyereket Amerika-bombázó megépítése, mely először a harmincas évek végén került szóba, de gyakorlati hasznát csak az Egyesült Államok hadba lépése után láthatták volna, mikor is több vállalat rámozdult a projektre. Az Arado cégnél 1944 áprilisában vázolták fel egy ilyen célra alkalmas, nagy hatótávolságú csupaszárny bombázó terveit. Hat sugárhajtómű, 4800 km-es hatótáv és 860 km/órás csúcssebesség szerepelt az adatok között, 4000 kg bombateher és háromfős személyzet mellett. 1944 decemberében azonban a nyersanyaghiány folytán a programot le kellett állítani és az 555-ös terv maradt… A németek végül egyetlenegy Amerika-bombázót sem vetettek be. Ha sor került volna ilyesmire, akkor Észak-Európából a sarkkörön át repültek volna ezek a gépek az amerikai szárazföldig. Az elgondolás szerint tengeralattjárók segítségével szükségrepteret alakítottak volna ki a sarkvidéken, ahol félúton újratöltötték volna üzemanyaggal, illetve itt kapta volna meg bombarakományát. Az elsődleges cél New York városa lett volna, az Egyesült Államok gazdasági központja, mely ellen atomtámadást is terveztek, de szóba kerültek más célpontok is, elsősorban a repülőgépgyártással összefüggő ipari létesítmények. Mindamellett az egész koncepció inkább a támadás lélektani hatását emelte ki, hiszen olyan rettenetes távolságból szinte képtelenség lett volna kitartó bombázást folytatni és jelentős kárt okozni az amerikai ipari kapacitásban.

csupaszarny_014.jpg

A termetes doboz festménye igen látványos: a Manhattan felett repülő Aradók mögött P-80-as amerikai vadászokat látni. Ez a kép szinte már önmagában eladja a készletet, de a doboz oldalán látható négy fotó is sokat ígér. (Talán nem tartozik a tárgyhoz, de továbbra sem értem, hogy a Revell amúgy is népszerűtlen, oldalról nyíló dobozainak hátát miért tömik tele más készletek képeivel és hanyagolható információkkal, miközben a lényeget, az adott makett adatait és részletfotóit a doboz keskeny oldalára száműzik, így kis méretben és általában elégtelen számban láthatjuk ezek utóbbiakat. Ha egy makettet kézbe veszek a boltban, akkor az a termék érdekel elsősorban, és nem az, hogy még mit gyárt a Revell…) A kereteket szemügyre venni se semmi érzés. Az 1:72-ben is méretes makett nagyon szép kidolgozású, finom, vésett panelvonalakkal és szegecssorokkal. Az alkatrészbontás logikus és követhető.

csupaszarny_016.jpg

Az építést a fülkével kell kezdeni. Ez doboz-kategóriában abszolút korrekt, jó pár alkatrészt felölel és a lövésztérre is kiterjed a kidolgozás. A törzs-szárny egység alsó és felső félből áll, vagyis a belépő- és kilépőélek mentén kell majd tömíteni. Viszont az összeragasztás előtt ne feledkezzünk el súlyt rögzíteni a szárnytőbe. Az útmutató kétszer 16 grammot javasol… Én horgászólmot ragasztottam be pillanatragasztó és gyurma segítségével. Jó sokat. Kell az.

csupaszarny_019.jpg

csupaszarny_020.jpg

Ekkor kell a hátsó gépágyút is rögzíteni, amit a későbbi munkálatok tudatában sem érdemes fixre ragasztani. A függőleges vezérsíkok következtek. Az útmutatónak ellentmondva a sugárhajtómű-blokkot ekkor még nem rögzítettem a törzshöz, mivel a festésnél csak útban lenne. A fülke átlátszó alkatrészeit gondos maszkolás után ragasztottam fel Clearfixszel. Sajnos az orrbúra rögzítése nem volt tökéletes, de ez a ragasztó tömítésre is alkalmas, úgyhogy megoldottam.

csupaszarny_025.jpg

csupaszarny_024.jpg

A főfutómű aknaajtóit egyben kínálja a készlet, vagyis nyitott futóknál ezeket szét kell vágni. A külső aknaajtók részegységeinek pontos szögbeállításához nyugodtan használjuk az útmutató elölnézeti rajzát. Ennél a résznél fokozott türelemmel járjunk el és legyen kéznél csipesz, mert az alkatrészek mérete és a nehezebben elérhető területek miatt szükség lesz rá.

csupaszarny_030.jpg

A bombatér és a futóműaknák egyébként méretüknél fogva igen látványosak, akárcsak maguk a futóművek. A bombákat a bombatérajtók beragasztása előtt érdemes rögzíteni: örültem volna, ha a rögzítést tényleg megkönnyítik a bombák felületén található apró tüskék, de sajnos nem elég hosszúak. A kisebb bombák közül pedig a középső nem fér rendesen a helyére, ezért hátrébb tolva ragasztottam be, ahogy a képen is látszik.

csupaszarny_029.jpg

A matricalap szép kidolgozású és bőséges, így a gép matricázása egészdélutános feladat. Az egyik változat a KG200-hoz tartozik, ez szárnyain nagyobb, összefüggő foltokat visel. A nekem jobban tetsző a KG100 kötelékéből való, a megszokott halvány foltokat hordja (RLM 75 az RLM 76-os alapon). Ez volt az első szabadkézi szórópisztolyos projektem. Gondolkodtam azon, hogy a standard sötétszürkét esetleg sötétíteni kellene, de pár kolléga tanácsára, illetve a fiktív téma miatt inkább így hagytam. A panelvonalakat még középszürkével is halványan átfújtam, később pedig híg sötétszürkével emeltem ki és némi koptatást is végeztem rajtuk. Viszont a szárnyak sárga csíkját végül elhagytam, mert a hossztengellyel párhuzamos maszkolás kifogott rajtam és nem volt kedvem újrafújni a foltozást csak emiatt. (Amúgy a matricalapon is szerepelnek, de nem volt bennük bizodalmam). Az oldalkormányok persze megkapták a sárga színt és a hajtóműbeömlők vörös szegélye sem maradt le. Ezek az élénk területek nagyon feldobják a gép külsejét  talán túlzottan is, ezért nagyon híg feketével átmostam ezeket a részeket is, hogy picit tompítsam a színeket. A végén mattlakkozás következett.

csupaszarny_033.jpg

A matricázás és a lakkozás után helyére került a hajtóműblokk, illetve az apróbb alkatrészek: a késantenna, a fülke nyitható teteje, az orrfutó mellső aknaajtaja, a pitotcső és a szárnytövekből kikandikáló gépágyúcsövek. Ez utóbbiakat egy másik készletből pótoltam, mivel az egyik eredeti építés közben eltűnt. A maszkolás lekerülése után még pici javításra volt szükség ott, ahol a maszkoló picit megfolyt, de a kis méretű átlátszó panelek miatt ezt nagyon nehéz volt elkerülni…

csupaszarny_017.jpg

Az E.555-ös igazán emlékezetes és dekoratív makett. Nemcsak a német technika kedvelőinek ajánlható: azt hiszem, bármelyik repülőmakettező szívesen elbabrál vele, bár kezdőknek nem ajánlanám. A jól ismert típusok mellett igazi élmény megépíteni és aki a fiktív téma miatt esetleg fiktív festést szán neki, hát azzal se nagyon tud mellélőni. A Revell dicséretet érdemel, amiért felvállalta és ilyen minőségben ki is adta ezt a repülőt. Köszönjük szépen.

Szólj hozzá

repülés makettezés második világháború