HTML

Monty blogja

Filmek, könyvek, zene, meg ami belefér.

Címkék

afganisztáni háború (29) akciófilm (128) alfred hitchcock (6) alien (12) állatok (7) al pacino (3) amerikai polgárháború (6) andy mcnab (5) animációs film (7) anzac (9) ardenneki csata (19) arnold schwarzenegger (6) audrey hepburn (12) bábfilm (1) batman (5) blog (4) börtönfilm (5) cary grant (8) christian bale (14) chris ryan (11) cindy crawford (2) cod (8) colin firth (3) csecsen háború (1) csendes-óceán (21) damien lewis (2) diane kruger (10) dokumentumfilm (11) dráma (157) d nap (53) ejtőernyősök (26) életrajz (51) életvezetés (14) elso vilaghaboru (46) évforduló (116) falklandi háború (2) filmgyártás (6) fps (28) francia film (12) frank miller (4) gallipoli (9) gengszterfilm (3) george clooney (5) gérard philipe (4) grace kelly (12) gwyneth paltrow (2) háborús film (140) hadtörténelem (67) hagyományőrzés (4) harcjármű (12) hegymászás (4) hellókarácsony (6) heltai jenő (2) hidegháború (60) horror (9) humphrey bogart (1) hürtgeni csata (2) huszár (5) idegenlégió (4) időutazás (3) ingrid bergman (3) iraki háború (48) irodalom (26) iskola (3) james bond (15) james dean (4) jane russell (1) jason statham (5) jean-paul belmondo (1) jean reno (1) johnny depp (2) john wayne (2) joseph fiennes (3) jude law (5) jugoszláv háború (2) kalandfilm (17) keira knightley (3) kémkedés (28) kennedy (4) képregényfilm (16) koreai háború (5) krimi (53) különleges alakulatok (93) leonardo dicaprio (6) liam neeson (10) london (5) magyar film (13) makettezés (37) marilyn monroe (1) marion cotillard (4) market-garden hadművelet (4) mark wahlberg (3) második világháború (148) mel gibson (3) mesterlövészek (20) michael caine (9) michael fassbender (7) michael j fox (4) mickey rourke (7) moha (5) monte cassino (2) napóleoni háborúk (5) nicole kidman (2) öböl háború (39) ókor (11) orosz film (4) penelope cruz (6) peter sellers (2) quentin tarantino (2) rejtély (1) rejtő jenő (5) republic commando (6) repülés (36) robert capa (6) robert de niro (4) robert downey jr (4) rock n roll (11) romantikus film (45) romy schneider (1) rudolf péter (3) russell crowe (6) sarah brightman (7) sas (26) scarlett johansson (3) scifi (127) seal (18) sean bean (3) sean penn (3) spanyol polgárháború (3) spartacus (4) sport (12) star wars (93) stephen king (3) stratégia (6) strike back (5) swat (3) sylvester stallone (9) szimulátor (2) sztálingrád (3) tengerészgyalogosok (52) thriller (7) történelmi (1) történelmi film (15) transformers (3) vallás (6) vb (1) vietnami háború (49) vígjáték (40) világűr (5) western (12) william wyler (4) woody allen (4) zenés film (11) zórád ernő (10) zsoldos (4) Címkefelhő

Utolsó kommentek

2016.04.26. 00:02 Monty H.

FILM: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen meg forog a sírjában

Ahhoz képest, hogy a zombifilmek nem tartoznak a kedvenceim közé, rövid időn belül már a második ilyen témájú darabot veszem elő. De ahogy a cserkészes-kisvárosos-hentelős műnél, itt is volt valami, ami miatt nem tudtam szó nélkül elmenni mellette. Mert hát egy klasszikus romantikus regényt zombifikálni... Biztosra veszem, lesznek olyanok, akik szent és sérthetetlen leánykori olvasmányuk meggyalázásának fogják tekinteni ezt a művet. Én viszont nem tartozom közéjük, úgyhogy lássuk, tulajdonképpen hogyan is bolondították meg az alaptörténetet.

ppz_1.jpg

A kora tizenkilencedik századi Anglia ebben az alternatív idősíkban kevésbé unalmas hely volt. Ugyanis a jól menő kereskedelem révén nemcsak selyem és tea érkezett a szigetországba, hanem egy félelmetes és gyorsan terjedő fertőzés is, melynek nyomán élőhalottak másztak elő mindenhonnan és ez kisebb polgárháborúhoz vezetett. Londont magas fallal és árokkal vették körül, majd egy hatalmas csatában csapást mértek a zombi hordákra, a nemesek pedig visszatérhettek megerősített vidéki uradalmaikra. S bár egyelőre viszonylagos biztonság uralkodott, a fertőzésről továbbra sem beszélhettek múlt időben...

ppz_6.jpg

A megkergült háttérsztori ellenére a forgatókönyvíró nagy vonalakban beleerőltette a filmbe klasszikus konfliktust is, nevezetesen a "hogyan-adjuk-gazdag-férjhez-lányunkat" című nemesi vetélkedőt, szóval aki még emlékszik a Bennett-kisasszonyok visszafogott kalandjaira, azt meglepetés nem érheti. Emellett ott van a zombivonal, ami viszont korántsem nevezhető markánsnak. Lehetett volna az egész picit misztikusabb, hogy borzongatósabb legyen, vagy lehetett volna szaftosabb, hogy a hagyományos horrorhoz közelebb essen de egyik se jött be. Így aztán oda lyukadunk ki, hogy a keményvonalas horror-rajongók valószínűleg kiröhögik, az alapművet régről ismerők pedig talán adnak neki egy esélyt, de kétlem, hogy mély nyomot hagy majd bennük. Humort nehéz lenne találni benne, az pedig, hogy a lányok a távol-keleti harcművészetek művelőiként harcba lendülnek, meglehetősen kevés játékidőt ölel fel, s elárulhatom, összességében az akciómennyiség sem domináns. Itt is el kellett volna dönteni, miből adagolnak többet, hogy a romantikázáson túl legalább az egyik fent említett oldalról horror vagy akció kielégítsék a műfaji elvárásokat.

ppz_4.jpg

Valahogy a hangulatvilág is csak részben működik. Első pillantásra minden a helyén, a jelmezek, a helyszínek és a fényképezés meggyőző, a hölgyek bájaitól kezdve a tájképekig, de a horrorvonalat vizuálisan sem húzták alá kellően. Az élőhalottak minimális mértékben ijesztők, az apokalipszis lovasait pedig sokkal félelmetesebb, vagy inkább rejtélyesebb módon szerepeltettem volna, ha már ennyire kihangsúlyozták őket. Az egyetlen igazán üdítő kivétel a főcím, mely papírmasé-figurákkal és -jelenetekkel idézi meg az előzményeket a családapa megfontolt hangjával kísérve. Ez a képsor a mai szemmel nézve kissé groteszk ábrázolásaival tulajdonképpen sokkal többet adott a film hangulatához, mint sok más elem.

ppz_2.jpg

A színészek többsége egyébként nem okoz csalódást, sőt, ha esetleg egy sokadik hagyománytisztelő feldolgozásra adták volna a fejüket, simán leforgathatták volna velük azt is. Jane szerepében Bella Heathcote (Beneath Hill 60) remekel, bár ahogy a regényben, itt is Lizzy viszi el a pálmát, akit Lily James (A titánok haragja, Downton Abbey) kelt életre. A hűvös, visszafogott, de adott esetben harcias és határozott hölgyemény szerintem tökéletesen megállja itt a helyét. Sam Riley Darcyként abszolút megfelelő, Matt Smith-nek pedig sikerült olyan sikeresen visszaadni a kellemetlenkedő arisztokrata nebáncsvirágot, hogy lényegében az egész film egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtja. Lena Headey, a 300 és a Trónok harca harcias nagyasszonya is feltűnik, s most sem képes elszakadni a férfiakat is megszégyenítő amazon imázsától. Mondhatnám, hogy ezúttal is jól áll neki, de a karakterét sajnos erőltetettnek éreztem. Charles Dance (Alien3, Válaszcsapás) ezzel szemben régi ismerősként tűnt fel egy nagyon is testhezálló szerepben, a lányok édesapjaként. (S ha már ismerős nevek, a producerek között Natalie Portman is feltűnt, és érdekességként jegyzem meg, hogy eredetileg neki szánták a főszerepet.)

ppz_book_3.jpgA film az Egyesült Államokban egyelőre veszteségesnek számít és a fentiek ismeretében, nem hiszem, hogy hatalmasat fognak vele szakítani. Hogy a magyar mozikba eljut-e, erősen kétséges ezek után, de a DVD-megjelenés sem borítékolható... Tulajdonképpen sajnálom, mert ki lehetett volna hozni belőle valamit. Ugyanakkor utánanéztem és kisült, hogy az eredeti regényt magyarul is kiadták 2009-ben. Engedtem a kíváncsiságnak és csekély áron meg is rendeltem.

Most már elárulhatjuk, hogy ennek szerzője az a Seth Grahame-Smith, aki az Abraham Lincoln, a vámpírvadász című mozifilm forgatókönyvét is jegyzi, de emellett producerkedik is. Szerkesztője dobta meg azzal az ötlettel, hogy zombifikáljon egy klasszikus regényt. És bár a kiadó nem fűzött vérmes reményeket a kötethez, az viharos gyorsasággal fogyott és a New York Times sikerkönyv-listájának harmadik helyére ugrott fel. Több mint egymillió példányt adtak el belőle és húsz nyelvre lefordították. Ami engem illet, nem értem, miért…

A könyv nyelvezetében abszolút hajaz az eredeti műre és a szerintem langyos austeni romantika természetesen jelen van most is. A szerző összességében meg tudta ragadni a klasszikus hangulatot, ám egyéb téren csalódást okozott. A cselekmény valamivel nyugisabb, mint a filmben (a filmváltozat utolsó negyede lényegesen mozgalmasabb), ami megint csak a hiányérzetet növeli, mert ezáltal itt sem kapja meg az igazi súlyt se az akció-, se a zombivonal. Izgalomra vagy rettegésre ezért hiába is számítunk ezeken az oldalakon. Még csak paródiának se nevezném...

ppz_3.jpg

Az író emellett ugyanolyan felületesen letudja a csatajeleneteket, mint ahogy a filmben is tették. Ráadásul itt tudatosult bennem, hogy ha a Bennett-lányok éveken át tanulták Kínában a közelharc fortélyait és az ottani filozófiát, akkor nem lett volna szabad ennyire érintetlenül hagyni a személyiségüket. Lizzy drága az egyetlen, akinél a hűvös nőiesség a zombikkal szembeni számító érzéketlenséggel párosul, ami időnként kissé ellenszenvessé is teszi minden más lány lényegében ugyanolyan, mint annak idején.

ppz_book_2.jpg

A könyvváltozatot egyébként vonalrajzokkal próbálták feldobni. Nos, ezek nem sokat tesznek hozzá a műhöz, mivel annyira nem ódivatú stílusban készültek, hogy legalább a korszakot idézzék, és ijesztőnek sem mondanám őket, bár hozzátehetném, hogy más kiadásokban találni másféle illusztrációkat. Tulajdonképpen a borítófestmény jobban ül és ahogy látom, ez nem a magyar kiadó ötlete volt.

Egyébként készült azóta egy előzménykötet, Pride and Prejudice and Zombies: Dawn of the Dreadfuls címmel Steve Hockensmith tollából, melyet 2010-ben jelentettek meg, illetve egy folytatás, a Pride and Prejudice and Zombies: Dreadfully Ever After, mely egy évvel később került a boltokba. És ha már itt tartunk, a hasonló jellegű műfaji keresztezéssel létrehozott könyvek között találunk még Jane Austentől származó alaptörténetet, hiszen egy bizonyos Ben Winters még 2009-ben megírta az Értelem és érzelem meg a tengeri szörnyek című művet. A fentiek azonban nem jelentek meg magyarul.


Tessék legközelebb kicsit komolyabban venni.
Értékelés: 4/10

Büszkeség és balítélet meg a zombik
(Pride and Prejudice and Zombies)
Sony Pictures 2016
Romantikus, horror (107 perc)
Rendező: Burr Steers
Főszereplők: Lily James, Sam Riley
Zene: Fernando Velazquez

 

Büszkeség és balítélet meg a zombik
(Pride and Prejudice and Zombies)

Jane Austen regénye alapján írta Seth Grahame-Smith
Fordította: Berta Ádám
Athenaeum 2009
308 oldal

2 komment

Címkék: horror akciófilm romantikus film


A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr388663524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Advanced Flight 2016.04.26. 15:57:16

2016-ban ennyire telik. Jó kis kortünet :-(

Pálfi László 2016.04.26. 21:41:39

A filmekben a legtöbb esetben szimbólumokat és allegóriákat használnak, amiknek felismerése nélkül csak egy ügyefogyott romantikus/akció/horror/sci-fi mesét látunk, pedig a mozijegyünk árában az allegóriák is benne vannak.
A zombik megjelenítése a mai könyvekben és filmekben nem más, mint allegória, azaz olyan metafora, amit az író vagy rendező több jeleneten vagy az egész történeten keresztül végigvisz.

A metafora egyik jellemző értelmezése szerint a zombik azokat a vegetáló, életcél nélküli TV műsorok és újsághírek által lebutított embertömegeket képviselik, akik nem is akarnak ezen állapotukon változtatni, sőt abban lelik egyetlen örömüket, ha másokat is magukhoz hasonlóvá tehetnek, megfosztva ezzel őket életcéljuktól, álmaiktól, örömüktől, változásra való képességüktől, azaz az élettől. Némi képzavarral élve ezek a zombik maguk az energia-vámpírok.

Más művekben a zombik fejletlen országokból fejlettebb országokba tóduló erőszakos bevándorlókat testesítik meg, akik kéretlenül jönnek, akik ellen falakat húznak fel, akik megszállván egy-egy területet mindenkit magukhoz hasonló irigy vegetációvá változtatnak.

Mindkét allegória megjelenítése során azt láthatjuk, hogy idővel a zombik kerülnek többségbe és csak a legrátermettebb emberek maradnak életben azok, akik határozottak, akiknek vannak céljaik, akik tudnak szeretni és akik nem hagyják, hogy mások uralják a gondolataikat.

Ha alaposan szemügyre vesszük a környezetünket, akkor megállapíthatjuk, hogy valóban a "zombik" vannak többségben és igencsak résen kell lennünk, hogy el ne kapjuk tőlük a reményvesztettség vírusát, mert tudjuk, hogy a remény hal meg utoljára. Tehát legyünk résen! ;-)