2014. sze 17.

FILM & KÖNYV: A híd túl messze van

írta: Monty H.
FILM & KÖNYV: A híd túl messze van

70 esztendeje történt

A nyugati filmgyártás soha nem arról volt híres, hogy előszeretettel használná alapanyagnak a második világháború szövetséges kudarcait. A szóban forgó darab a kevés kivétel egyike, egyúttal a hatvanas-hetvenes évek egyik klasszikussá érett, de távolról sem tökéletes háborús alkotása...

abridgetoofar 00.jpg

1944 szeptemberében a hadi helyzet már egyértelműen Hitler vereségét jósolta. A normandiai hídfőtől kelet felé nyomuló szövetséges hadak utánpótlása azonban megnehezült, így tempójuk lelassult. A német területekre való behatoláshoz nem maradt elég hadianyag mind a brit, mind az amerikai hadseregeknek, ezért Eisenhower tábornok végül úgy döntött, hogy Montgomery tábornagy ötletére Hollandián keresztül fogja megindítani újabb offenzíváját, mely szerencsés esetben akár karácsonyra véget vethetett volna az európai háborúnak.

abridgetoofar7.jpg

A Market-Garden fedőnevű haditerv - mely A.J.P. Taylor szavaival élve "Anzio vagy Gallipoli ejtőernyős testvére lehetett volna" - igen merész volt, amit súlyosbított a tény, hogy sietve készítették elő. Lényege, hogy a célkörzet legfontosabb hídjainak elfoglalására amerikai, brit és lengyel légideszant-erőket vetnek be, akik addig tartják ezeket, míg a brit 30. hadtest páncélos alakulatai meg nem érkeznek. Ha sikerül az átkelőket megtartani, akkor utána már gyerekjáték lesz a Siegfried-vonal megkerülésével benyomulni a Ruhr-vidékre, s a német iparvidék elvágásával már könnyebben kicsikarható lesz a végső győzelem. A kutyafuttában végzett előkészítés azonban megbosszulta önmagát, ráadásul sok apró tényező is közbeszólt...

abridgetoofar1.jpg

A színészgárda egyszerűen elképesztő: annyi sztárt láthatunk itt viszont, amennyit manapság már nem is szoktak egyetlen filmben összpontosítani, például Sean Connery, Gene Hackman, Ryan O'Neal, James Caan, Dirk Bogarde, Edward Fox, Michael Caine, Anthony Hopkins, Maximilian Schell, Laurence Olivier, Robert Redford vagy Liv Ullmann. A szereposztásról szólván jó pár érdekesség is akad: Hardy Krüger például kamaszkorában a Waffen SS tagjaként szolgált, s tökéletes árja külsejének köszönhetően színészként is gyakran osztották rá egy-egy német katona eljátszását. Audrey Hepburnt is felkérték egy kisebb szerepre, de kevesellte a gázsit, ezért nemet mondott - az ő esetében az az említésre méltó, hogy Arnhemben élt a háború idején és átélte a fenti csatát. Az ellenállás tagjaként részt vett a sebesültek ellátásában, akik között ott volt egy fiatal brit ejtőernyős, bizonyos Terence Young - az a Terence Young, akit később három James Bond-film rendezőjeként ismert meg a világ, illetve a Várj, míg sötét lesz című alkotásban Hepburn direktora lett. A film zeneszerzője, John Addison a 30. brit hadtest tagjaként, Browing tábornagy megtestesítője, Dirk Bogarde pedig a brit haderő hírszerzőtisztjeként harcolt ebben a műveletben, az Indiana Jones-filmekből ismerős Denholm Elliott pedig elmondhatta magáról, hogy a RAF-meteorológus szerepében lényegében ifjúkori önmagát alakította... A stáb segítségére volt tanácsadóként a hadművelet számos egykori vezetője, köztük James Gavin, Brian Horrocks vagy John Frost.

abridgetoofar2.jpg

A film pozitív, de felemás kritikákat is bezsebelt. Talán a gigantikus témához illő hosszú játékidő, talán a szövetséges vereség (vagy finomabban: a "csak részleges siker") felidézése, a helyszínek között ide-oda ugráló forgatókönyv, esetleg az egyre realistább megvalósítás tette, de hajlok arra, hogy ez utóbbit is az okok közé soroljam. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején ugyanis egyre hangsúlyosabb volt a háborús filmekben a hitelesség, amely előfutára volt a kilencvenes években eluralkodó hiperrealizmusnak. Samuel Fuller A nagy vörös egyesben (1980) saját tapasztalatai nyomán már sötétebb színben mutatta be a lövészkatonák mindennapjait, mindenfajta heroikus sallang nélkül, de a Vaskereszt (1977) sem az a kifejezett hőseposz… A híd túl messze van már csepegteti azokat a valósághű, és utólag zavarba ejtő részleteket, melyek a háborút olyannak mutatják, amilyen. Ilyen például a brit ejtőernyősök szektorában található bolondokháza, melynek lakói zavartan tengenek-lengenek a földet érő deszantosok között (köztük a film rendezője is felbukkan), vagy az utánpótlásért a senkiföldjére kirohanó katona, akinek önfeláldozása teljesen lenullázódik, mikor kiderül, hogy valójában mit is rejt az általa felkapott konténer… Ebben az értelemben a film határozottan jobban teljesít, mint A leghosszabb nap, mely a szükséges áldozatok felmutatása mellett is a győzelmi érzés mozis ikonja lehetne.

abridgetoofar3.jpg

A hadművelet jelentőségéből adódó nagyszabású csatajelenetek sora természetesen adott, és CGI-eljárások híján igazán markáns az itt felvonultatott légi és szárazföldi armada, még akkor is, ha jobb híján többször is átmaszkírozott modern haditechnikát látunk - a filmkészítés ezen a vonalon szimplán logisztikai kérdés, a hitelesség másodrangú dolog. Így is komoly teljesítmény, amit a rendező és a gyártásvezetők levezényeltek, úgyhogy ne legyünk elégedetlenek. Viszont az is szembetűnő, hogy ilyen téren a csataképek monumentalitása volt a döntő, mert a statiszták többsége láthatóan egyenruhába bújtatott civil, akik nem túl meggyőzően mozognak a kamerák előtt...

abridgetoofar10.jpg

A színészgárda kapcsán is vannak többször bolygatott kérdések. Az például arcpirítónak tűnhet, hogy Robert Redford igen rövid jelenlétéért kétmillió dollárt perkáltak le (ezt meghallva Sean Connery lényegében sztrájkba lépett) - továbbá azt sem mondhatnám, hogy Redford nagyon odatette volna magát (bár elismerem, az ő szerepe eleve nem volt túlságosan mély)… A színészek között egyértelműen a tisztfigurák viszik el a prímet és nehéz is másokat kiemelni a maradandó karakterek közül - talán James Caan őrmestere az egyetlen kivétel: a legénységi vonal egyszerűen nem kap akkora hangsúlyt. A lengyel, holland és német résztvevők bemutatása viszont jól veszi ki magát, emberi arcot adva többek között az egykori ellenfélnek is, felvillantva a kegyetlen ütközet egy-egy emberi pillanatát.

abridgetoofar8.jpg

A filmzene számomra abszolút csalódás volt. Véleményem szerint John Addison alkotása több helyütt is túlságosan könnyed, másutt pedig túlságosan diadalittas ehhez a témához - inkább illene egy győzelmi parádéra. Határozottan az ötvenes-hatvanas évek háborús filmjeit idézi, így egyszerűen ódivatúnak hat.

A filmet úgy másfél évtizeddel ezelőtt láttam először, és bár nem lett a kedvencem, sokat elárul róla, hogy mikor később újranéztem, a legtöbb jelenet azonnal bevillant. Vannak benne tehát nagyon erőteljes részek, másutt viszont láthatóan rutinból megy a dolog. Valami nekem egyszerűen hiányzik belőle...

A film DVD-n kapható nálunk. Eleinte csak angol és francia hangsávval, viszont extra lemez kíséretében volt elérhető, később elkészült az egylemezes szinkronizált változat is. Amennyire tudom, ezen sajnos nem az ősrégi magyar szinkron szerepel...

abridgetoofar6.jpg

Illene bővebben is szót ejtenem az eredeti kötetről is. Cornelius Ryan A leghosszabb naphoz hasonló formában, riportszerűen foglalta össze a hadművelet előkészítését és eseményeit. A könyvre évekig vadásztam, míg végre kéz alatt sikerült beszereznem az 1982-es első kiadást, de őszintén szólva a D-nap krónikája után nem tudott lenyűgözni. Leginkább az zavar benne, hogy nem tudta eléggé tömör olvasmányként tálalni a Market-Garden történetét. Vagyis részletdús, de ez nem feltétlenül tesz jót neki, mert a közvetlen hangú riportból így lesz bő lére eresztett hadtörténeti munka. A magyar változat ráadásul hemzseg az elírásoktól, tördelési hibáktól és félrefordított szakszavaktól ("önjáró löveg" helyett "gördülő ágyú", "géppisztoly" helyett "gyorstüzelőpisztoly", és a sor még hosszan folytatható lenne). Nem tudom, a későbbi kiadásban ezt kijavították-e, de gyanítom, hogy nem... A témában még ajánlható Az elit alakulat könyvváltozata (illetve a filmsorozat negyedik része), továbbá John Frost Híd a messzeségben című kötete, mely a Gold Book kiadó jóvoltából magyarul is olvasható 2006 óta. Robert Kershaw pedig a német oldal szemével láttatja az arnhemi csatát a Hídfő című munkájában, mely szintén megjelent magyarul.


Nem tökéletes, de őszinte.
Értékelés: 7/10

A híd túl messze van (A Bridge Too Far)
MGM 1977
Háborús (175 perc)
Rendező: Richard Attenborough
Főszereplők: Sean Connery, Ryan O'Neal, Gene Hackman
Zene: John Addison

 

Messze volt a híd (A Bridge Too Far)
Írta: Cornelius Ryan
Fordította: Félix Pál
Európa 1982
560 oldal

Szólj hozzá

évforduló hadtörténelem michael caine második világháború ejtőernyősök háborús film market-garden hadművelet