2011. feb 04.

FILM: Haragban a világgal

írta: Monty H.
FILM: Haragban a világgal

Ok nélkül lázadók

A James Dean-életmű bemutatásának második részében mutatnám be azt a filmet, mely leginkább befolyásolta a Jimmyről kialakult imázst. A Haragban a világgal az ötvenes évek amerikai ifjúságának lázadását és útkeresését boncolgatja egy tragédiaszerű forgatókönyv keretében.

A Dr. Robert M. Lindner pszichiáter kötetén alapuló – de attól igencsak eltávolodó – forgatókönyvből már évekkel korábban készülhetett volna film Marlon Brando főszereplésével, ám a fejeseknek akkor még nem tetszett a szkript. Az ötvenes évek elején azonban Amerikában egyre súlyosabbá vált a fiatalkori bűnözés – és korántsem csak az alsóbb osztályokból érkező fiatalok vettek részt benne –, az alaptörténet ezért komoly érdeklődésre tarthatott számot. S bár a forgatókönyv végleges formába öntése még számos problémát felvetett, a rendező, Nicholas Ray nem aggódott, mivel forgatás közben gyakran támaszkodott színészei véleményére, illetve ötleteire, és gyakran kellett ösztönösen játszaniuk, az adott helyzetnek megfelelően. Ez a részlet különösen fontos volt Dean szerepeltetésének ismeretében, akivel Ray egy hétig lógott, csak hogy jobban megismerje. Élményei meggyőzték arról, hogy a fiú tökéletes lesz erre a főszerepre is.

A történet szereplői tipikus amerikai fiatalok. A Dean által életre keltett Jim Stark puhány apja és zsarnoki anyja mellett képtelen férfivá válni; a Natalie Wood által játszott Judy édesapja szeretetét akarja kivívni, de eredménytelenül, ezért inkább vadabb kortársai között keresi a figyelmet; a náluk valamivel fiatalabb Plato, akit Sal Mineo keltett életre, elvált szülők gyermeke, akinek szemében Jim egyszerre barát és apa-figura; Buzz (Corey Allen) helyi vagány, aki agresszivitásával palástolja saját szeretethiányát. Az amerikai fiatalok teljes mértékig azonosulhattak ezekkel a zavarodott, lázadásra hajlamos figurákkal, akik nem csak színlelni akarják a problémák megoldását, hanem tenni akarnak valamit az ügy érdekében. Amikor Jim szembeszáll szüleivel, nem azért teszi, mert gyűlöli őket, hanem mert gyűlöli azt, amit megtestesítenek: a tespedtséget, a közönyt, a hamis elégedettséget. Éppen ez volt az, amire az amerikai társadalomnak akkor szüksége volt, mivel a felnövő kamaszgeneráció nem tudott már azonosulni a régi értékrenddel. Ha van a filmnek gyenge pontja, akkor talán az, hogy ez a korszak, illetve ez a problémakör ma már kissé távoli és nehezebben érthető a fentiek ismerete nélkül – ez persze nem a film készítői számára elmarasztalás, egyszerűen így alakult. 

A tulajdonképpeni cselekmény durván 24 órát vesz el, eközben pedig számos drámai változás végbemegy, vagyis a film valóban az ókori tragédiákhoz hasonlatos. Jim új fiú a városban, beilleszkedése pedig nem megy zökkenőmentesen. Gimnáziumában is inkább ellenszenvet vált ki a felbukkanása, és hamarosan összetűzésbe kerül a helyi banda vezetőjével, Buzz-zal. Néhány óra múlva már egy bátorságpróbát kell kiállnia, mely nem várt halálesethez vezet…

A film forgatását fekete-fehérben kezdték, ám két hét után átálltak a színes nyersanyagra, emiatt újra is kellett venni egyes jeleneteket, ám a rendező meg volt győződve arról, hogy az ismételt munka megéri a fáradságot, és igaza is lett: a színeknek fontos szerep jutott, - elég Jimmy tűzpiros széldzsekijére gondolni, amit akkor húz fel, amikor este elindul a bátorságpróba helyszínére. A forgatókönyv is tartalmaz olyan apró párhuzamokat, melyek csak a teljes film ismeretében nyernek értelmet. Ahogy egy igazi drámában, itt is szinte minden részletnek szerepe és jelentősége van.

Talán véletlen, hogy Dean épp ebben a filmjében viselte saját keresztnevét, de az nem véletlen, hogy ezt a szerepét idézgetik leggyakrabban. Ahogy Cal, az Édentől keletre szeretetéhes fiatalembere, úgy Jim Stark is maga James Dean, azzal a különbséggel, hogy ebben a szerepben többet is megmutathatott magából, talán azért is, mert saját jelenkorában játszódott a történet. A sors fintora, hogy halála után egy hónappal került a mozikba, amikor a rajongók fájdalma a legsúlyosabb volt, és ez a film csak olaj volt a tűzre, hiszen éppen itt láttatta önmagát kortársi szemmel…

A Haragban a világgal legutóbb tudtommal 1998-ban került sugárzásra a Magyar Televízióban. 2005-ben aztán duplalemezes DVD-n is megjelent, szerencsére nálunk is. A klasszikus magyar szinkron sajnos lemaradt róla, de az angol, német és spanyol hangsáv mellett magyar, angol, német, francia és sok más feliratot kapunk hozzá. Az extrák bőségesek és igényesek: egy új dokumentumfilm, Ártatlan lázadók címmel; egy másik, hetvenes évekbeli dokumentumfilm (James Dean emlékére), számos kolléga és barát (köztük Sammy Davis, Jr, Natalie Wood és Sal Mineo) közreműködésével; audiókommentár; kimaradt jelenetek, próbafelvételek, ruhapróbák, előzetes, illetve 3 promó kisfilm, melyek egyikében ott találjuk Dean híres „Vezess óvatosan” című mondatát is.

Felejthetetlen klasszikus.
Értékelés: 10/10


Haragban a világgal (Rebel Without A Cause)
Warner Bros. 1955
Dráma (106 perc)
Rendező: Nicholas Ray
Szereplők: James Dean, Natalie Wood, Sal Mineo, Corey Allen
Zene: Leonard Rosenman

Szólj hozzá

dráma james dean