FOTÓ: A hürtgeni csata
2014. november 13. írta: Monty H.

FOTÓ: A hürtgeni csata

Továbbra is a 70. évvel ezelőtti események felidézéseképpen kitérnék egy ritkán emlegetett – vagy inkább agyonhallgatott – ütközetre, melyre immár német földön került sor, egy hatalmas rengetegben, a hürtgeni erdőben, és amely állítólag az amerikai hadsereg leghosszabb – és jó eséllyel egyik legértelmetlenebb – csatája volt.

entering germany.jpg

Az amerikaiak 1944 szeptemberében már a Harmadik Birodalom területén jártak. "Most léptek át Németországba. Ellenséges ország, csak éberen!" – hirdeti a tábla, valahol a belga-német határon. Az ellenállás egyelőre nem volt számottevő. A szövetséges hadvezetés meg volt győződve arról, hogy a németek erejük végét járják és már nem tarthatnak ki sokáig, illetve remélték, hogy karácsonyig lezárhatják az európai háborút. Tévedtek...

 

us mg aachen.jpg

Az első nagyváros, Aachen bevétele már nehezebben ment… Az elhúzódó ostrom három hétig tartott és csak október 22-én ért véget, heves utcai harcok után. A képen amerikai géppuskások.

 

hodges & dempsey sept44.jpg

Hodges altábornagy (a képen bal oldalt, Dempsey brit tábornok társaságában) a Rajna felé menet mindenáron meg akarta tisztítani az Aachentől délre található hürtgeni erdőséget és nem vette figyelembe, hogy ennél fontosabb célpontok lennének a Roer folyó gátjai, melyek felrobbantásával a németek el tudnák árasztani az 1. hadsereg előtt fekvő területeket, jelentősen lassítva az offenzívát. Ezeket a létesítményeket viszont a hürtgeni rengeteg megkerülésével is elérhették volna… Hodges azonban másképp döntött.

 

hurtgen to the frontline.jpg

Az előbbinél már baljósabb figyelmeztetés: "Még 500 yard a frontvonalig. Gépjárműről, harchoz!"

 

hurtgen siegfried line.jpg

Átkelés a Nyugati falon (a szövetségesek szóhasználatában: Siegfried-vonal). A holland határtól Svájcig húzódó, több mint 600 kilométer hosszú vonal durván 18 ezer védművet foglalt magában, ezek egy része természetesen szerepet kapott a hürtgeni csatában is, mely szeptember 19-én kezdődött, de igazán csak október elején indult be.

 

hurtgen forest battle.jpg

Amerikai gyalogság támadásban a hürtgeni erdő mélyén, Vossenack körzetében. A patakok és völgyek szabdalta rengetegben nehéz volt tájékozódni, tüzet vezetni és az ellenséges állásokat felderíteni. A 9. gyaloghadosztály az itt töltött néhány hét alatt egy öt kilométer széles szakaszon alig három kilométert nyomult előre és eközben 3836 embert veszített. Az erdő ekkoriban kapta a „halálgyár” nevet.

 

hurtgen 9th infantry.jpg

„Az erdőség pokolian kísérteties hely volt a harcra. Fedezék nincs. Látni nem látsz semmit. Kilövésed sincs. A tüzérség úgy vág bele a fákba, mint valami sarló. Minden összegubancolódik. Járni is alig tudsz. Mindenki fázik és bőrig ázik, a hideg eső és a dara keveréke pedig csak hullik-hullik” – emlékezik George Morgan őrmester.

 

hurtgen wounded american.jpg

A 4. gyaloghadosztály szanitécei egy friss sebesültet látnak el. A sebek tekintélyes részét a gyalogsági aknák okozták.

 

hurtgen m10s.jpg

Amerikai M-10 páncélvadászok haladnak előre a nehezen járható erdei ösvényen. A terep nem kedvezett a páncélos járműveknek, de lehetőség szerint időről időre beavatkoztak a harcokba mindkét oldalon.

 

us mortar hurtgen.jpg

A tüzérségnek sem vették sok hasznát, hiszen a megfigyelők a sűrű növényzettől nem láttak rá a célpontokra. A légierő is csak időnként jutott szerephez, általában egy-egy nagyobb roham előkészítésekor. Az amerikai tűzerő és mozgékonyság ilyen módon lényegében alkalmazhatatlan volt a hürtgeni csatában. A támadó gyalogság komolyabb támogatás híján kénytelen volt géppuskáira és aknavetőire hagyatkozni.

 

us troops hurtgen 2.jpg

Az amerikai sorozási rendszer túlságosan felületesnek, a harcászati kiképzés pedig elégtelennek bizonyult. A sűrűben vívott csatározások során a „tűz és manőverezés” jól begyakoroltatott eljárása kevés volt a sikerhez. A rendes – akár többéves – kiképzésen átesett amerikai alakulatok már 1942 óta harcoltak és állományuk jelentős részét elveszítették. A helyükre érkezettek háta mögött sokszor csak 13 (később 8) hét alapkiképzés állt, az újdonsült tisztek nagy része pedig mindössze a két hónapos tisztképzővel dicsekedhetett… Kezdeményezőkészségük sok kívánnivalót hagyott maga után, embereik pedig ennek megfelelően viselkedtek harcban. (Marshall dandártábornok, az amerikai hadsereg történésze leírta, hogy az általa meginterjúvolt frontkatonák fele állította, hogy puskáját el sem sütötte.)

 

hemingway & col lanham westwall_1.jpg

A híres író, Ernest Hemingway a nyugat-európai hadjárat jelentős részében a 4. gyaloghadosztállyal tartott. A hürtgeni csata során is megjelent a katonák között. Itt Buck Lanham ezredes társaságában látható.

 

gen model.jpg

A frontszakasz német parancsnoka Walter Model tábornagy volt (a képen jobbra). Tudta, hogy Hitler december közepére ellentámadást tervez az Ardennekben. Ezt a tervet túlságosan is nagyratörőnek tartotta, de a Führer nem adott a véleményére. Októberben már folyt az offenzíva előkészítése, a hürtgeni erdőség megtartása pedig emiatt is szükséges volt. Modelt okkal nevezték Hitler egyszemélyes tűzoltóbrigádjának, mivel számos alkalommal mentette már meg a helyzetet, nem egyszer a keleti fronton, nem sokkal korábban pedig Hollandiában.

 

hurtgen gis in a german post.jpg

Elfoglalt német állás. A németeknek annyi előnyük volt, hogy jól kiépített állásokban vehették fel a harcot, ám a hideg, a csapadék és az erdő baljós, erősen demoralizáló atmoszférája őket sem kímélte. Rolf von Gersdorff tábornok, a keleti front veteránja a háború után úgy fogalmazott, hogy „a Hürtgenben vívott harc volt a legsúlyosabb, amit valaha láttam.”

 

hurtgen aid station.jpg

Amerikai kötőzőhely. A sebesültek elszállítása csak nappal volt lehetséges, de a tüzérségi tűzben ez is igen veszélyesnek bizonyult. A felek nem egyszer rövid tűzszünetben állapodtak meg, hogy a fenti műveletet elvégezhessék.

 

hurtgen german cannon.jpg

Német tarack tüzel a támadó amerikaiak hullámára. A védők lövedékeiket időzített gyújtóval szerelték, így azok a lombkorona magasságában robbantak, repeszeket és faszilánkokat szórva szét. Az amerikaiak kénytelenek voltak ilyenkor lehasalás helyett a fákhoz simulni, ha életben akartak maradni.

  us troops campfire nov 1944.jpg

Amerikai bakák tábortűz körül. „A nappalok olyan rettenetesek voltak, hogy imádkoztam a sötétségért, az éjszakák pedig olyan elviselhetetlenek, hogy akkor meg a virradatért imádkoztam” – írta Clarence Blakeslee közlegény.

 

Cota Ike in Rott after Hurtgen.jpg

Eisenhower tábornok a hürtgeni fejleményekről kérdezi ki Norman Cota vezérőrnagyot. Cota a D-napon az Omaha-szektorban tűnt ki bátor magaviseletével a 29. hadosztály helyettes parancsnokaként (A leghosszabb nap filmváltozatában Robert Mitchum keltette életre), a németországi hadjáratban pedig a 28. hadosztály parancsnokaként szolgált.

 

hurtgen into the forest.jpg

Újabb amerikai alakulat érkezik a "halálgyárba". Az élőerő-utánpótlás ezidőtájt akadozott, mivel a vezérkar nem számított ilyen súlyos veszteségekre. Ennek eredményeként a harcoló alakulatok hátsó lépcsős egységeiből voltak kénytelenek további katonákat harcba vezényelni. A 4. hadosztály egyik századának legénységi állománya 167 százalékos veszteséget szenvedett: 162-en érkeztek ide és a később érkezőkkel együtt összesen 287 emberük veszett oda néhány hét alatt.

 

mud hurtgen.jpg

Sártenger… Az 1944-es európai ősz és tél különösen sanyarú volt, rengeteg csapadékkal és súlyos hideggel. A németek már évekkel ezelőtt hozzászoktak a téli hadviselés nehézségeihez a keleti fronton, de az itt bevetett amerikaiak számára ez volt az első alkalom, hogy ilyen körülmények között harcoljanak. 

 

german troops at schmidt.jpg

Német aknavető és kezelői Schmidt térségében. A védők jelentős része idős vagy fiatal katonákból került ki – részben, mert a tapasztalt és elit alakulatokat ekkor már az ardenneki offenzívához vonták össze. Ez azonban kevésbé volt lényeges, mert ahogy egy amerikai gyalogos megjegyezte: "Nem érdekel, hogy a géppuska mögött egy szifiliszes seggfej lapul, aki mellesleg vagy száz éves – attól még mindig két és fél méter beton védi és lőni akkor is tud."

 

Sgt Mike Ala Hurtgen Nov 44.jpg

Mike Alan, a 4. gyaloghadosztály őrmestere adóvevővel a kezében, a novemberi harcok idején. Ekkorra egyre nagyobb gondot okozott az amerikai bakák körében a harctéri kimerültség, a hiányos felszerelésből (is) következő fagysérülések és az általános demoralizáltság. A katonák sokszorosan csalódtak vezetőikben, akik a fűtött főhadiszállások biztonságából utasítgatták őket újabb és újabb támadásra. Ahogy többen is visszaemlékeztek, századosnál magasabb rangú tisztet nemigen láttak az erdőben.

 

us wounded schmidt.jpg

Újabb sebesült… Vajon német vagy amerikai lövedék áldozata? A csata során nem volt ritka az öncsonkítás: az amerikai hadseregben ezért maximum hathavi elzárás járt (hivatalosan gondatlanság miatt), vagyis csábító lehetőségnek tűnt ebben a kilátástalan helyzetben. A dezertálás is számottevő volt. A dezertőrök egy része hátországi nagyvárosokba igyekezett (például Párizsba vagy Brüsszelbe), ahol aztán az alvilág segítségével menedéket lelhettek. Egy őrmester viszont még ennél is messzebbre ment, de szó szerint: mindenféle szabadságolási papírt begyűjtött és hamisított, minek folytán egészen Chicagóig eljutott. Ott aztán addig bujkált, míg a háború véget ért, akkor feladta magát. Mások nem voltak ennyire találékonyak, és a frontvonal mögötti területen, gödrökben, pincékben vagy barlangokban húzták meg magukat és a csapatok által elhagyott készletekből éltek.

 

us troops meal.jpg

Két hét után az első meleg vacsora... Eisenhower tábornok parancsára a hálaadás ünnepén minden itt harcoló katona pulykát ehetett. A morált ez legfeljebb pár perc erejéig dobhatta fel.

 

us hut hurtgen.jpg

Fatörzsből, ágakból és sátorlapból állított menedék. A szimpla lövészgödörnél biztos, hogy százszor komfortosabb...

  

hurtgen m10s 2.jpg

A Kall-ösvény volt az amerikaiak egyik útvonala az erdőn belül: egy egyszerű szekérút, mely távolról sem bizonyult ideálisnak a nagyszámú szállító- és páncélos járműnek – de nem adódott jobb. A németek ráadásul többször is visszaszivárogtak a megtisztítottnak vélt területre és nem egyszer akadályozták vagy lehetetlenné tették az utánpótlás célba juttatását.

 

us troops hurtgen.jpg

Amerikai gyalogosok menetparancsra várva. A szerencsésebbek közé tartoznak: nekik legalább jutott téli felszerelés, ami nem volt elmondható minden katonáról. A kalucsni és a nagykabát hiánycikk volt (bár utóbbit nem is favorizálták, mivel akadályozta őket a sűrű növényzetben), de sokaknak még kesztyű sem jutott. Kisegítő megoldásként a tapasztaltabbak két inget viseltek, amelyeket időnként felcseréltek, hogy az átizzadt darab kívülre kerüljön, illetve zubbonyukat újságpapírral bélelték.

 

dead germans w captured mg.jpg

Ezek a németek sem adták könnyen az életüket… Zsákmányolt amerikai géppuskával védekeztek, amíg tehették.

 

Op Queen Nov 6 1944.jpg

Sherman páncélosok nyomulnak előre a csata második fázisát jelző Queen-hadművelet során, 1944. november 16-án. Újabb három hétig tartott ez a szakasz, de mindössze a Roer folyó partját érték el, a távolabbi célpont, a Rajna közelébe sem jutottak.

 

aid station on the kall.jpg

A Kall-ösvény melletti egyik kötözőhely állítólag olyan sokszor cserélt gazdát, hogy mind az amerikai, mind a német szanitécek a helyükön maradtak, függetlenül az aktuális harchelyzettől és mindkét oldal sebesültjeit ellátták. Ez valóban festményre kívánkozó téma...

 

hurtgen village fighting.jpg

A hürtgeni erdőségben csak néhány település akadt, ezekért ugyanúgy elkeseredett küzdelem folyt. Schmidt például többször is gazdát cserélt.

 

ko shermans hurtgen.jpg

Kilőtt Sherman páncélosok Hürtgen városkában. Itt sem adták ingyen az ingatlant...

 

hurtgen german prisoner dec 1944.jpg

Így fest az ellenség közelről… Amerikai baka egy német hadifogollyal, 1944 decemberének első napjaiban.

 

Grosshau  Dec 1 1944.jpg

Ennyi maradt Grosshauból… A 22. amerikai gyalogezred dzsipje a rommá lőtt főutcán, 1944. december 1-jén.

 

us rangers.jpg

A 2. ranger-zászlóalj november végén érkezett meg a térségbe. Eleinte egyszerű gyalogságként vetették be őket, amit specializált egységként igencsak nehezményeztek, főleg, mert a lövészgödrökben vacogva semmit nem tehettek a rájuk zúduló lövedékek feladói ellen. December 7-ére azonban fontos feladatot kaptak: a Bergstein feletti 400. domb elfoglalását tűzték ki a számukra…

 

hill 400.jpg

A németek megfigyelőpontként használták a magaslatot és eddig az összes támadást visszaverték. A rangerek napfelkeltekor meglepetésszerűen – tüzérségi előkészítés és légi támogatás nélkül – indították meg rohamukat a meredek, hótól és jégtől csúszós domboldalon. Merész vállalkozásukat siker koronázta, de aznap még öt ellentámadást kellett meghiúsítaniuk. A rangerek állítják, keményebb csata volt ez, mint a Pointe-du-Hoc sziklacsúcs bevétele a D-napon. Másnap este váltották fel őket, és a két nap alatt 90 százalékos veszteséget szenvedtek. Ráadásul kilenc nap múlva a németek visszafoglalták a dombot… (A küzdelmet a Call of Duty 2-ben idézték fel; film – úgy tudom – sosem készült róla.) A fotó jelenlegi állapotában mutatja a dombtetőt.

 

us troops geich.jpg

Két amcsi baka húzódik meg egy Sherman páncélos tövében egy elfoglalt városkában. Az időpont 1944. december 11. Hát, ennyit a "karácsonyra otthon leszünk"-kezdetű szólamokról…

 

king tiger ardennes.jpg

December 16-án a németek offenzívát indítottak az Ardennekben. Az ottani amerikai vonalat részben olyan alakulatok tartották, akiket Hürtgenből vontak ki és irányítottak át pihenőre. Az egy hónapig húzódó küzdelem átmeneti szünetet hozott az erdőségben folytatott csatározásban, mely csak 1945 februárjában folytatódott.


roer dam.jpg

1945. február 5-én indult a harmadik amerikai támadás. Át kellett kelniük a Kall folyón és újra bevenniük Schmidtet, ami ezúttal sem bizonyult könnyű feladatnak. Bár a veszteségek továbbra is magasak voltak, a jenkik érezhetően elszántabban támadtak. Utána  közvetlenül a Schwammenauel-gáthoz indultak. A 78. hadosztály utászai az éjszaka leple alatt hatoltak be a létesítménybe. Ellenállással nem találkoztak, német kollégáik pedig pár órával korábban távozhattak, előtte azonban megrongálták a szelepeket és bár az okozott kár kisebb volt a kelleténél, a Roer folyó vízszintje így is érezhetően, kitartóan és visszavonhatatlanul emelkedett, vagyis ezzel sikerült jelentősen gátolni az amerikai előrenyomulást a következő hetekben.

 

after the battle.jpg

A hosszas hürtgeni küzdelem tehát semmilyen vonalon nem hozott igazi eredményt az amerikai hadsereg számára és egy perccel sem rövidítette le a háborút. Durván 33 ezer katonájuk esett el, sebesült meg vagy került más módon (betegség vagy dezertálás miatt) a veszteséglistára. Russell Weigley szerint a csata jól példázta az amerikai élőerő-utánpótlás hiányosságait, az elégtelen kiképzést, a hadosztályszintű vezetés kudarcát, a hadsereg- és hadtest-parancsnokok magasabbegység-harcászattal kapcsolatos tudatlanságát vagy értetlenségét, az ellátás és a képzelőerő bukását, mely a szükséges téli felszerelés hiányában mutatkozott meg, illetve a megalapozatlan vezérkari optimizmust, mely a fronttól távol történő döntéshozás eredménye volt. „A sok hónapos csata a Hürtgen-erdőben olyan vesztes vállalkozás volt, amelyről a mi nagykutyáinknak utána valahogy sohasem akaródzott beszélni” – állítja Len Lommel hadnagy. A németek is kemény árat fizettek, hiszen 28 ezer embert veszítettek...

 

when trumpets fade 01.jpg

A csatát kevés játékfilmben merték felidézni… A Nagy Vörös Egyesben (mely a rendező, Sam Fuller élményeiből táplálkozva mutatja be az 1. gyaloghadosztály második világháborús harcait) egy rövid erdei jelenet jutott csak neki. 1998-ban viszont egy önálló alkotás készült a témában az HBO jóvoltából, melyet hazánkban is sugároztak (mi több, nagyrészt itt forgatták) Harctéri harsonák címmel. A halálra ítélt gyalogbakák mindennapjait meglehetősen hitelesen idézték fel, bár a film korántsem tökéletes alkotás (lásd a részletes kritikát). A főszerepet játszó Ron Eldard portréját az érdekesség kedvéért szúrtam be ide: vállán jól látható ugyanis a 28. gyaloghadosztály jelvénye, melyet eredetileg "talpkőként" emlegettek, a hürtgeni csatában elszenvedett veszteségek folytán viszont ráragadt a "véres vödör" elnevezés.

 

hurtgen today.jpg

Katonai érdeklődésű turisták a mai napig járják a hürtgeni erdőt. A bunkerek nagy része most is megtalálható és számos tárgyi maradvány, illetve emlékmű is fellelhető. 

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr276858211

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2014.11.14. 14:52:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Velemenyem szerint.... 2014.11.13. 18:53:31

Hiányolom a cikkből a kontextust. Ahogy olvasom igazából a csata célja német oldalról a "halál 50 órája" azaz az ardenneki kitörés életben tartása volt, abból a szempontból sikeres volt német oldalról.

Más kérdés hogy az Ardenneki hadjárat már a háború elvesztését jelezte. Például hogy a Luftwaffét a saját tájékozatlan légvédelmük nyírta ki majdnem végzetesen...

Ezek itt már egy értelmetlen küzdelem részei voltak.

Monty H. 2014.11.13. 22:42:51

@Velemenyem szerint....: Jól olvastad. Ezek szerint mégiscsak benne volt... :-)
Komolyra fordítva a szót: bár több könyvet is elővettem a témában, csak egy volt, amelyik részben kitért a német oldalra is. Az elérhető fotók esetében még jobban érezhető ez az egyoldalúság, amit szintén sajnálok.

hanyag anyag 2014.11.13. 23:24:00

Tetszett a cikk. Egy megjegyzés: a "karácsonyra otthon leszünk" tudtommal az első vh-ban hangzott el, de ott sem amerikai oldalon.

Monty H. 2014.11.14. 00:11:03

@hanyag anyag: Az amcsik ősszel még valóban így gondolkoztak... Nem jött össze.

Csillámdementor 2014.11.14. 02:06:08

Szása naplója: "Február 1. Kiűztük a nácikat az erdőből." Február 2. A nácik kiűztek minket az erdőből. Február 3. Újra kiűztük a nácikat az erdőből. Február 4. Jött az erdőőr, és mindenkit kizavart az erdőből."
Hát igen a CoD2 leghúzósabb pályája a Bergstein-i, de a Pointe du Hoc sem volt kutya. Szóval igen, mehetnek a szólamok, hogy az amcsik mennyi veszteséget szenvedtek: 300.000.fő a háború alatt, és ezek szerint 10% csak a Hürtgeni erdőben. Na de az oroszok! 300.000. csak Berlinért. "Legfőbb érték az ember!" És persze Sztálin idiotizmusa miatt
1 millió csak 1941 július végéig. "Egy ember halála: fájdalom. Millióké: statisztika"- egy örökbecsű az első illiberális államfőtől.

Bafana 2014.11.14. 15:07:52

Utólag könnyű okoskodni, de nem értem, hogy a németek mért nem jöttek rá arra, amire a magyarok. Amikor nyilvánvaló volt a háború elvesztése, akkor az összes erőt keletre kellett volna vezényelni, az oroszok ellen, mert inkább akármely nyugati megszállás, mint az orosz. Normandia után fölösleges volt nyugaton harcolni a németeknek, és talán máshogy nézett volna ki Európa. Persze akkor nem tudott senki Jaltáról, hogy a három gazember hogy osztotta föl a földrészt.

az_igazi_trebitsch 2014.11.15. 20:14:19

@Bafana: Ha kicsit elmélyedsz a második világháború történetébe, akkor rájössz, hogy a német tábornoki kar józanabb tagjai pont ezt akarták. Ezért volt a Hitler elleni merénylet, és ezért repült titokban Hess Angliába. De a különbékére már nem volt lehetőség: a szövetségesek még Hitler halála esetén sem tárgyaltak volna a németekkel, mert már túl sok volt a rovásukon. Ami meg a "három gazember"-t illeti: nélkülük te most aligha írhatnál ilyen marhaságokat....

Gour (törölt) 2014.11.15. 20:18:40

Érdekes volt az írás és jól illusztrált. Thnx

az_igazi_trebitsch 2014.11.15. 20:22:36

A brit-amerikai egyesített erőknek nem ez volt az egyetlen értelmetlen, rengeteg áldozattal járó "vállalkozása". Az A híd túl messze van című film is egy ilyenről szól, ahol a harcászati hibákat megspékelték azzal is, hogy nem vették figyelembe - pontosabban: eltitkolták - a felderítők jelentéseit.

Krisz11 2014.11.15. 21:07:40

@az_igazi_trebitsch:

"nélkülük te most aligha írhatnál ilyen marhaságokat...."

Ez butaság. Eleve szövetségesek voltunk.
Bár a győztesek írják a történelmet, én azért adok neki minimum 50% esélyt, hogy mindenkinek jobb lett volna, ha Európa német kézen marad. Na jó, az emberek 99%-lett volna jobb, nem mindenkinek.

gigabursch 2014.11.15. 21:32:16

Köszönöm az írást, tanulságos volt.

tomfree 2014.11.15. 22:00:54

@Bafana: "Persze akkor nem tudott senki Jaltáról, hogy a három gazember hogy osztotta föl a földrészt."

Jalta előzménye Teherán volt, mellesleg a 3 gazember közül Roosevelt álmodozó volt, Churchill erőpolitikus egy gyenge országgal a háta mögött és Sztálin osztotta a lapokat aki valóban gazember volt. Roosevelt nem hitt Churchillnek már Teheránban sem aki átlátta a vörös veszedelmet ami Európát fenyegeti, de Jaltában Sztálin már erőpozícióból diktált. Jobb lett volna az ardeneki támadást keletre koncentrálni, a háború hamarabb ért volna véget és a kelet-nyugati határok keletebbre lettek volna. A háború végén Churchill utasította a szövetséges tábornokokat hogy minél keletebre nyomuljanak, de a főleg amerikai kar ellenállt.

mikka 2014.11.15. 22:07:45

A halálra ítélt szakasz című könyv kimondottan a Hurtgen-i erdő csatáiról szól.. Nagyszerű könyv, csodás filmet lehetne csinálni a történetből..Egyébként a Harctéri harsonák szerintem merített abból a könyvből elég sokat..kredit nélkül.. Mazursky őrmester azóta is a kedvenc amerikai katonám :) Ha valaki olvasta a könyvet szerintem tudja hogy nála tökösebb és kúlabb baka nincs a seregekben..

Crusaider 2014.11.15. 22:07:50

Katonai pályámat tüzérként kezdtem, így mindig ezek a képek fognak meg leginkább a háborús témakörben. Emlékszem, hányszor ejtettünk el különböző gránátokat a tüzelőállásban éleslövészeteken, és hiába tudtuk, hogy van a gyújtóban biztosítás, azért abban a pillanatban mindenkinek megállt a lélegzete. Éppen ezért mosolyogtatott meg az aknavető mellett álló katona, aki egyik kezével az aknagránátot tartja a csőszájnál, a másik kezében a TBK, amin gondolom a tűzparancsot várja, a lába között (!) pedig már a következő gránát várja, hogy rácsusszanjon a merev ütőszegre. :) Hiába, éles helyzetben a tűzgyorsaság mindent eldönthet.
Egyébként a képek szuperek. Mindig hitetlenkedve nézem a háborús fotókat: megdöbbentő arcait mutatják meg a történelemnek, a háborúnak, az "egyes harcosok" életének, halálának... Első alkalommal jártam a blogon, de jövök még vissza. Köszönöm! Na, és persze külön köszönet a szakzsargon helyes használatáért!

dont be such a jew 2014.11.15. 23:07:24

respect minden hősnek minden oldalon

dont be such a jew 2014.11.15. 23:12:14

'A védők lövedékeiket csapódó gyújtóval szerelték, így azok a lombkorona magasságában robbantak, repeszeket és faszilánkokat szórva szét. Az amerikaiak kénytelenek voltak ilyenkor lehasalás helyett a fákhoz simulni'

error: - a csapódó gyújtó meglepő módon becsapódáskor gyújtja a töltetet

- amiről a képaláírás beszél azok pedig időzítő gyújtóval lettek felrobbantva, becsapódás előtt

Kerek négyszög 2014.11.15. 23:26:10

Az amerikai hadsereg is ekkortájt használt először talajszint felett robbanó tüzérségi lövedékeket. Pont az ardenneki csatában. Csak ott radaros gyújtó volt beépítve. Meg is pucolták a terepet.

N48 2014.11.15. 23:26:23

@Bafana:
Főleg, mivel Jalta '45 februárjában volt :)

dont be such a jew 2014.11.15. 23:28:59

@Kerek négyszög: már Napóleon is használt ilyeneket, de ne zavarjon

TetraB 2014.11.16. 00:24:18

@mikka: nekem is sokszor eszembe jut a könyv, valóban kiváló film alapanyag lehetne.

a cikk érdekes volt, köszönöm.

nu pagagyí 2014.11.16. 06:45:52

A németek sikeresen végrehajtották az "arcvonal kiegyenesítést".

Bafana 2014.11.16. 10:51:26

@tomfree: Tényleg felesleges védeni a három gazembert, mivel ők osztották föl Európát. Közös egyetértésben. Ezek után felesleges a bűnüket relativizálni.

dr. mesterséges színezék 2014.11.16. 11:12:10

@Bafana: "Közös egyetértésben."

Hamis premisszákból bármit kényelmesen le lehet vezetni.

Piimpa 2014.11.16. 11:17:39

nem értem, hogy az index főoldalon ezt miért "agyonhallgatott vereségként" reklámozzák. azért a hürtgeni zöld pokolról elég sokat lehet tudni, még annak is, aki nem háborúbuzi

teddybear01 2014.11.16. 12:56:33

@Kerek négyszög: Tudod a radargyújtásos gránátot a szövetségesek légvédelmi tüzérsége használta. Amint a közelébe ért a lövedék valami szilárdnak a gránát felrobbant és a kalibertől függően repesszel árasztott el egy kisebb-nagyobb légtért. Így sokkal hatékonyabban tudták lelőni a német, japán és olasz bombázókat.
Azért, hogy az esetleg fel nem robbant gránátot a németek/japánok ne tudják lemásolni sokáig csak a tengeren vagy a saját területen engedélyezték a használatát.

Közönséges tüzérségi célokra az ilyen gránát túl drága lett volna, a hagyományos időzített gránát sokkal olcsóbb volt.

Monty H. 2014.11.16. 13:15:01

@mikka: Írtam A halálra ítélt szakaszról én is, öt évvel ezelőtt, egy másik kerek évforduló kapcsán, de a történet szerint - így emlészem - az az ardenneki támadás első napján kezdődik.

monty.blog.hu/2009/12/16/konyv_a_halalra_itelt_szakasz_richard_gallagher

Monty H. 2014.11.16. 13:16:46

@Crusaider: Nagyon szépen köszönöm ezeket a szavakat. Jó érzés, hogy egy szakember szakszerűnek tartja az írásomat. És a képekről... Nagyon kevés elérhető fotó van erről az ütközetről és komoly munka volt ezeket is begyűjteni - ha így is célt értem, az valóban jó érzés. Remélem, találsz még itt érdekes olvasnivalót.

Monty H. 2014.11.16. 13:19:16

@Piimpa: Nézd, én elég sokat olvastam a második világháborúról anno. Elsőként a Harctéri harsonákban hallottam az egészről, később a Civil katonákban, most nemrég elolvastam Charles Whiting vonatkozó könyvét angolul - ezen kívül még van kb. 3-4 önálló könyv erről -, de még hasonló érdeklődésű ismerőseim se nagyon tudtak erről a csatáról... Szóval vesd össze ezt bármelyik amerikai vonatkozású ütközettel, és szerintem ez lesz a lista legvégén, már ami az ismertséget illeti.

Monty H. 2014.11.16. 13:21:47

@Crusaider: Egy másik kommentelő kolléga szerint időzített gyújtót használtak a németek, hogy a lombkorona magasságában robbanjon, nem csapódót. Téged mint szakembert kérdezlek. Melyik a helyes ebben az esetben?

teddybear01 2014.11.16. 13:28:00

@Monty H.: A csapódó gyújtó csak akkor robban, ha eltalált valamit, pontosabban a találat után annyi idővel, amennyi a gyújtó működéséhez kellett. Az ilyen gránátot félkemény célok ellen használták, például épületek, járművek, stb. Ahhoz, hogy egy gránát néhány méter magasságban robbanjon fel időzíteni kellett. A ballisztikai táblázatokban általában benne van az is hogy egy adott távolságra egy adott fajta gránát körülbelül mennyi idő alatt repül el.

teddybear01 2014.11.16. 13:30:59

@teddybear01: Ja és a csapódó gyújtók egészen gyakran fulladtak be, ha éppen puha talajba csapódtak. A mostanában még mindig talált gránátok többsége épp ilyen befulladt lövedék.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2014.11.16. 13:31:49

"az erdő baljós, erősen demoralizáló atmoszférája" hát ez milyen kemény már, hogy egy erdő ilyen komoly befolyással lehet egy csatára.
Amúgy egészen elképesztő amit itt a posztoló leírt. Köszönöm, eddig én sem tudtam erről a csatáról, a csillió képért pedig plusz pirospont :)

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.11.16. 14:30:08

@az_igazi_trebitsch: Ez volt az elvetélt Market Garden hadművelet, ha jól tudom.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.11.16. 14:36:16

@tomfree: Ráadásul Roosevelt egyre betegebb volt a háború második felében. A fotókon is látni egyre látványosabb leépülését..
Az amerikaiak egyébként kitalálták maguknak az alpoki erőd nevű fantazmagóriát, indokolandó a lassabb előnyomulást..

horex · http://horex.uw.hu/ 2014.11.16. 17:29:04

Tecc a cikk, de az állandó "baka" kifejezést mellőztem volna, még ha valóban azok is voltak.
Ez a magyar hadseregre volt jellemző kifejezés
Talán GI a jobb kifejezés az amikra

A vesztességekröl itt lehet olvasni egy sebész orvos kutatásairol
history.amedd.army.mil/booksdocs/wwii/HuertgenForest/HF.htm

Pál Tóth 2014.11.16. 18:05:16

A cikk most is színvonalas, annyi korrekciót fűznék csak hozzá, hogy az egyik képen a középen látható G.I. kezében nem zsákmányolt német géppuska látható. Első pillantásra valóban MG34-esnek látszik, de a válltámasz és a vaskos tok eltérő formája alapján szerintem ez egy Browning M1919A6-os "könnyű" géppuska, amit az amcsi srácok rendesen utáltak, nehéz és ormótlan volt, bár az alapváltozathoz hasonlóan strapabíró.

vmaast 2014.11.16. 18:07:57

Érdekes cikk volt, grat hozzá ;-)

Monty H. 2014.11.16. 20:50:45

@Pál Tóth: Igazad van. A gond, hogy eleve kis felbontású volt a kép. A típust egyébként ismerem, de valahogy nem klappolt. Most, hogy mondtad, a markolat és a tusa árulkodó... Köszi.

Monty H. 2014.11.16. 20:54:56

@horex: A GI-t természetesen ismerem, csak próbálok magyarosabban fogalmazni. Pár helyen most átírtam, hogy picit változatosabb legyen a stílus. Köszi.

Crusaider 2014.11.16. 22:57:30

@Monty H.: Igen, valószínűleg igaza van. A csapódó gyújtó a becsapódáskor működik el, az időzített gyújtóval az adott tüzérségi eszközre és az adott típusú lövedékre vonatkozó lőtábla adatai alapján beállítható a földfelszín felett, a kívánt magasságban történő robbanás. A levegőben robbanó gránát repeszei nagyobb pusztítást is tudnak végezni a lövészárkokban, fedezékek mögött elhelyezkedő élőerőben, mint a csapódó gyújtóval szerelt, földfelszínen robbanó gránátok darabjai.
Egyébként találtam a poszt témájáról egy első ránézésre nagyon alaposnak és érdekesnek tűnő könyvet, amit egy indiai-amerikai író írt, és ingyen letölthető a honlapjáról:
chindits.wordpress.com/2011/06/29/hurtgen-campaign/

Monty H. 2014.11.16. 23:08:47

@Crusaider: Köszi, átírtam. Nem voltam igazán tisztában azzal, hogy a csapódógyújtó csak a relatíve kemény felületen robban, vagy a nagyobb fák lombozata már elég neki.
Köszönöm a linket, letöltöm, bár elolvasni nem tudom, mikor lesz időm...

Crusaider 2014.11.16. 23:23:59

@Monty H.: Ismerős az érzés: hosszú évek alatt ezres nagyságrendre nőtt azoknak a könyveknek a száma, amiket mindenképpen el szeretnék olvasni, de sajnos időből van a legkevesebb nekem is. :)

dont be such a jew 2014.11.16. 23:26:41

@Monty H.: A 2. vh-ban, bár már létezett radaros gyújtású légvédelmi lövedék, a csapódó és az időzített gyújtó volt a leggyakoribb.

Volt ezek kombója is, pl. becsapódás után robbanó gránátok.

A légvédelemben is az időzített gránátok voltak a legelterjedtebbek (leglcsóbbak), de voltak olyanok is amik a légnyomásváltozás érzékelésével tudtak mondjuk pont 9200 méteren robbanni.

toportyánzsóti 2014.11.17. 09:12:12

Németország rendesen beoboázta hitlerkét és csapatát,Berlint is sikerült szovjet kézre juttatni,az ország nem kis részével együtt,megérte biztos.

teddybear01 2014.11.17. 15:16:37

@dont be such a jew: Rosszul tudod.

A radaros gyújtást kizárólag a légvédelmi gránátokban alkalmazták. Ez szigorú hadititok volt, korlátozták a használatát, még az oroszok sem kaptak belőle.

Előtte és mellette időzített gyújtót használtak, hogy a gránát az adott magasságban robbanjon. Hátránya az volt, hogy az esetleg rosszul időzített gránát egészen máshol robbant, mint ahol kellett volna.

Légnyomásos gyújtót meg csak a repülőbombákban használtak, például a Japánban ledobott atombombákban.

tomfree 2014.11.18. 11:30:53

@Bafana: "Tényleg felesleges védeni a három gazembert, mivel ők osztották föl Európát. Közös egyetértésben. Ezek után felesleges a bűnüket relativizálni. "

Nézd ez egy általánosító közhely. A világháború végéhez közeledve a három "nagy" szövetséges vezető közül Churchill látta leginkább a későbbi szovjet befolyás növekedésének esélyét. Roosevelt idealista volt, ráadásul súlyos beteg, nem is érte meg a háború végét. Az amerikai vezetés egyszerűen nem fogta fel a vörös veszélyt ami Európára leselkedett. Miért?
1. a közös ellenség elleni harag és összefogás erősebb volt.
2. a szovjetek nem voltak híresek arról, hogy kiterítették volna a kártyáikat. Felszabadításról beszéltek és nem tartós megszállásról. Sztálin hatalmas és végtelenül gonosz játékos volt, űzte és hajtotta a csapatait, hogy minél nagyobb területet hasítsanak ki Európából, valahol nyíltan meg is mondta, hogy azon a területen ahol a szovjetek állnak, ott szovjet rendszer lesz. Churcill emiatt nyomást akart gyakorolni a szövetséges amerikai tábornokokra, hogy gyorsabban haladjanak, sőt a háború végén ne vonják vissza erőiket a megszállt osztrák és cseh területekről. Az amerikai vezetés nem hallgatott rá, idealisták voltak még. Az sem véletlen, hogy Churchill eröltette volna a második front megnyitását azon a Balkánon (Olaszországból) aminek csak politikai jelentősége lett volna (hegyes-völgyes, iparilag nem mérvadó részek, de éket vertek volna a szovjet előrenyomulás felé. Mint tudjuk ezt is áthúzták az amerikaiak. Jaltában a híres Európa felosztása pedig egy következmény volt: az USA úgy tervezte, hogy visszavonja a teljes haderejét Európából a háború után és a kontinens felügyelete a britek és a szovjetek feladata lesz. Ebből nem lett semmi nyilván később, ahogy kinyílt a szemük a háború után. Az amerikaiak ezzel túlbecsülték a britek erejét és ugyancsak túlbecsülték a szovjetek erejét is, míg a sajátjukét alulbecsülték, de akkor egy erős nyomásgyakorlással reális lehetőség lett volna a német egyesítés és Kelet-Európa szovjet megszállásának feloldása. A terv szerint amolyan Ausztria, Finnország jellegű semleges övezet lettünk volna a többi helyi állammal (lengyelek, csehek stb), de ehhez egy nagyon erős politikai nyomásgyakorlásra lett volna szükség Sztálin ellen, aki rájátszott az amerikaiak hitére a szovjet ütőerőről. Ne feledjük, hogy évekig az USA rendelkezett atommonopóliummal. Szóval a három általad felsorolt vezető szerepe Európa felosztásában nem azonos. A legsúlyosabb bűnt Sztálin követte el, de az USA szerepe is jelentős, hogy nem állt ellen a szovjet nyomásnak. Churchill messze a kora elött gondolkodott, de túl gyenge országot vezetett és a legfontosabb időszakban a háború után leváltották. Ha akkor hatalomban marad, talán máshogy alakul Európa története. (Írhatnék még a befolyási övezetekről, amit az USA támadott a britek ellen, míg Sztálin kihasználta ezt az elvi nézeteltérést). Hosszú téma, de hidd el, nem azonos a felelősségük.

Oldm4n 2014.11.25. 11:23:32

@Bafana: Szerintem ezt mondd annak a kétmillió (!) németnek, akik amerikai koncentrációs táborban lelték a halálukat a háború UTÁN... Mondd a félmillió drezdai civilnek, hogy jobb az amerikai mint az orosz... én azt mondom, egy kutya mindkettő, rabolni, gyilkolni, hódítani akart!

Velemenyem szerint.... 2014.11.26. 11:07:45

@Oldm4n: neked agyadra ment a hülyeség....

Oldm4n 2014.11.26. 16:27:14

@Velemenyem szerint....: Kit érdekel a te véleményed? CÁFOLJ VAGY KUSSOLJ!

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.11.26. 19:02:19

@Oldm4n: A jenki fogság olyan jó volt, hogy a háború után sokan maradtak volna az USA-ban, csak nem volt rá lehetőség...

Melyik elmegyogyóból szabadultál ki te idióta?

Egyébként meg azt kell bizonyítani, hogy valami megtörént és nem az, hogy nem történt meg. Nos, hol a te bizonyítékod te balfasz..?

Oldm4n 2014.11.26. 19:12:48

@molnibalage: Te húgyagyú kretén, ha foglalkoznál egy kicsit FÜGGETLEN, vagy kevéssé elfogult irodalommal az adott korból, akkor tudnád, hogy a menekülő bűnözők maradtak volna az USA-ban, és maradtak is jópáran. Az USA szívta fel a háborús bűnökért körözöttek jó részét. Nézz utána egy kicsit, te barom, ne itt fröcsögd a faszságaidat. Hülye állatja...
TUDOD E, HOGY AMIT ITT LEÍRTÁL, BŰNCSELEKMÉNY, MERT ÉPP MOST TAGADTAD A ZSIDÓ HOLOKAUSZTOT, TE HÜLYE!

Endre Horváth 2014.12.16. 23:04:01

@Oldm4n: Kedves ismeretlen! Közönséges a "szókincse". Előbb szappannal jól mossa ki a száját, s csak utána beszéljen! A műveletlenség nem mentség semmire!

Endre Horváth 2014.12.16. 23:15:21

Apám öccse leventeként amerikai fogságban sínylődött valahol a francia tengerparton. Olyan jó dolga volt, hogy majdnem éhen halt. Barakk helyett gödörben laktak a magyar foglyok fejük felett egy pokróccal. Éjszakánként csak úgy szórakozásból közibük lőttek, vagy gránátot hajítottak rájuk. Ilyen jó volt jenki fogságban létezni!

Münci66 2014.12.17. 09:20:39

Möszjők!

Szerintem m.molnibalage nem tagadta a holokausztot. Mindössze annyit állított, hogy az állítást bizonyítani is kell. A holokauszt -vagy valami olyasmi- létére pedig elég egyszerű bizonyítékot találni. Pl Dachauban is vannak német fotók, német hivatalos iratok kiállítva. A régi főépületben elég jó kiállítás van. Láttam.
Másrészt Drezdában sem volt fél millió halott. Mondjuk ez nem "törvényesíti" a felesleges bombázást. Bár egyesek szerint WC ezzel az oroszokat akarta lassítani...

Tisztelettel, Münci
süti beállítások módosítása