A harcos kiskátéja

Steven Pressfield nagy sikerű történelmi regényei közül egyet, A tűz kapuit már bemutattam, ám a most következő kötet egészen más jellegű olvasmány, mely a harcos lényegét és a harcos magatartásformáját (éthoszát) próbálja megfejteni.

Mindannyian harcosok vagyunk, vallja a szerző, még akkor is, ha nem viselünk nap mint nap egyenruhát. Mindannyiunknak vannak célja, álmai és mindnyájan küzdünk az elismerésért, illetve saját megbecsültségünkért. Pressfield ezért a történelem vonatkozó alakjaitól és kultúráitól segítséget kérve anekdotázik, érintve olyan témákat, mint kötelesség, bátorság, önzetlenség, és így tovább. Szándékosan fogalmaztam úgy, hogy "anekdotázik", mert az erős túlzás lenne, hogy "vizsgálódik" a témában. A rövid, olykor egy oldalnál is rövidebb fejezetkékben egy-egy jól vagy kevésbé ismert idézetből vagy legendás történetből kiindulva elmélkedik - de csak röviden. Összefüggő szövegnek ezért nem is nevezhetném a 96 oldalas könyvecskét, melynek elolvasásához nekem két hosszabb villamosút is elegendő volt. Ez a téma egy ilyen jó tollú író számára egyébként nagyon hálás is lehetne, Pressfield pedig regényeivel e téren bizonyított, éppen ezért nem értem, miért nem ment tovább ennél... Vitaindítónak, tanári segédkönyvnek elmegy, de komoly műnek nem nevezném.

Plutharkhosz azt kérdezte: "Miért van az, hogy a spártaiak pénzbeli büntetéssel sújtják azt a harcost, aki elveszti sisakját vagy lándzsáját, de halál jár annak, aki a pajzsát veszti el?"
Mert a sisak és a lándzsa az egyén védelmét szolgálja, ám a pajzs a csatasor minden egyes tagját védi.
A csoport fontosabb, mint az egyén. Ez a tétel központi fontosságú a harcos éthoszában.

A kötet magyarul nem jelent meg, de viszonylag egyszerű nyelvezetének hála könnyen érthető, úgyhogy középszintű angoltudással is nyugodtan neki lehet ugrani.

The Warrior Ethos
Írta: Steven Pressfield
Black Irish Ent. 2011
96 oldal