Így készült A birodalom visszavág...
Bár az általam is bemutatott The Making of Star Wars eredetileg önálló kötetnek indult — lévén a IV. rész készítéséről nemigen készült annak idején átfogó munka —, olyan sikert aratott, hogy J.W. Rinzler hamarosan meg is kapta következő projektjének témáját, a folytatást.
A szerző nem csekélyebb elszántsággal vetette bele magát az V. epizód elkészítésének történetébe, így jelen kötet terjedelme korántsem lett szerényebb: bő 360 oldal, ami még akkor sem számít egy- vagy kétestés olvasmánynak, ha tudjuk, hogy számos nagyméretű képet sikerült belezsúfolni a kiadványba. S mivel a formátum maradt ugyanaz, most is lesz majd némi gondunk a kezelhetőséggel, mert ahogy írtam, egy giganikus és súlyos kötetről van szó, s a viszonylag apró betűméret most sincsen segítségünkre, de ezt már egészen megszoktam.
Rinzler ezúttal is bebizonyítja, hogy jó arányérzékkel képes kezelni a rendelkezésre álló háttéranyagokat, mégha ez azt is jelenti egy ilyen vizuális effektusokkal bőven megspékelt filmnél, hogy a technikai oldal igencsak tekintélyes részt követel magának. 1977 májusánál, vagyis az első film bemutatójánál kezdi a mesélést, részletesen bemutatva az Új remény hatásának kiértékelését, vagy a forgatókönyv formálódását. Csak ezután kezdődik a forgatás kivesézése.
Aki egy kicsit is ismeri A birodalom visszavág hátterét, tudja, hogy filmre vitele számtalan megpróbáltatást hozott a széria alkotói számára. A kötetből kiderül, hogy bizony az V. résznél nem kizárólag a norvégiai felvételek adták fel a leckét a stábnak, hiszen a Dagobah mocsárvilága vagy épp a Yoda-bábu mozgatása, esetleg a tauntaun és a wampa megjelenítése is komoly kihívást jelentettek a szakembereknek. Ezek után szinte elhanyagolható problémának tűnhet egy műtét után frissiben felépült Alec Guiness jeleneteinek felvétele vagy a fagyasztókamra dialógusainak megreformálása. Ez az a részlet, amit megint kiemelhetek, a szöveg ugyanis a napnál világosabbá teszi, hogy egy forgatás milyen rengeteg buktakóval és késleltető tényezővel járhat. Ez a kötet tehát nemcsak a Csillagok háborúja rajongóinak, de a sci-fi filmek készítésének folyamata iránt érdeklődők számára is hasznos információkat nyújt.
A fejezetek az előkészítés, illetve a forgatás szakaszait követve íródtak. Előbbi képanyagában dominálnak a koncepciós ábrák, a helyszínektől a karaktervázlatokig és a plakáttervekig bezárólag, továbbá a korai forgatókönyv-változatok részleteibe is beleolvashatunk. Nem feledkeztek el az olyan jelentős elemekről sem, mint például a később legendássá vált Boba Fett figurájának létrehozásáról, vagy a különböző lépegető típusok bemutatásáról sem. A fényképek között pedig rengeteg jópofa vagy épp meghökkentő fotó bukkan fel, nem egy a kivágott jelenetek sorából.
A könyv előszavát A nyolcadik utas: a halál rendezője, Ridley Scott írta, akinek — Peter Jacksonhoz, az előző kötet előszavának szerzőjéhez hasonlóan — szintén van miért nosztalgiával emlékezni a Csillagok háborújára, hiszen az Alien-széria első része Lucas űroperájának nyomdokvízén indult el, és szerencsére sikert is aratott egy valamivel komorabb, sötétebb hangvételű sci-fiként.
Amikor a kiadvány megjelent, már borítékolni lehetett, hogy a VI. rész is meg fogja kapni a saját kötetét. Most már biztosnak tűnik, hogy idén ősszel, tehát a film bemutatójának 30. évfordulója után pár hónappal a boltokba kerül A jedi visszatér műhelytitkait elbeszélő folytatás.
The Making of The Empire Strikes Back
Írta: J.W. Rinzler
Ballantine Books 2010
362 oldal
