Vissza a csatatérre...

Miután kiszórakoztam magam a Modern Warfare 3-mal, legfőbb ideje szemügyre vennem a tavalyi szezon másik nagy befutóját, az Electronic Arts üdvöskéjét, a BF3-at is. A játékot persze hatalmas reklámkampány vezette be, és a promóanyagok nyilván nemcsak az én szívemet dobogtatták meg. Azt viszont egyenesen félelmetesnek tartom, hogy bizonyos fórumokon a magyar játékosok kevésbé kultúrált része hogyan anyázta egymást a sárga földig a "BF3 kontra MW3" című vitában... Mivel azonban nem fogom tudni megváltoztatni az ő hozzáállásukat, inkább nekikezdek saját összefoglalómnak.

A Battlefield-sorozat mindig is a multis játékmódról volt ismert, az első kivételt a Bad Company 2 jelentette. Most, gondolom, ilyen módon is versenyre akartak kelni a Modern Warfare-sorozat legújabb darabjával, így hát összedobtak egy egyjátékos hadjáratot is, mely a cég vezetője szerint az újabb rajongók beetetésére szolgál - én pedig szeretettel üdvözlöm az ilyen jellegű kezdeményezéseket.

A filmszerű kezdés kellően hangulatos, bár nem hiszem, hogy bárki is túl extrának tartja. A lényeg, hogy elsősorban Blackburn tengerészgyalogos őrmester emlékeit átélve fogjuk megismerni a fenti konfliktus történetét - néha azért más szereplők bőrébe is belebújhatunk, persze, ideértve orosz ellenlábasainkat. Az alapsztori a MW3-hoz képest kevésbé grandiózus, bár némileg hasonlatos, a kerettörténet pedig leginkább a Black Ops-ra hajaz. Tulajdonképpen az egész nem egy nagy durranás, bár hangulati oldalról nézve megfelelő. Nem megyek most részletekbe, hadd szolgáljon inkább a játék során fokozatosan kibontakozó sztori néhány meglepetéssel.

Szerencsére nem csak a gyalogos harcászat embert próbáló szépségeibe nyerhetünk betekintést - ha már Battlefield, egy harckocsi és egy vadászgép is előkerül. Az ilyen bevetések természetesen csak töltelékszerepet kaphatnak egy FPS-ben, de örömmel mondhatom, itt és most sikerült jó arányérzékkel megalkotni néhány, unalomba nem fulladó küldetést.

A rövidre szabott - durván négyórás -  egyszemélyes hadjáratban természetesen nincs helye gondolkodásnak, ismét "csőszerű menetet" kapunk. Néhányszor előjön pár részben szkriptelt momentum - ilyenek a kézitusák -, melyeket sajnálatos módon többször is túlszkripteltek: egyszerűen el kellett volna dönteniük a készítőknek, hogy most akkor van a játékosnak beleszólása egy verekedés kimenetelébe vagy nincs, de eltolták. Így sokszor élhettem át ugyanazt, amit a Star Wars: The Force Unleashed II-nél, hogy az alkotó agyával gondolkodva kellett volna a megadott időben leütni a megadott billentyűket főleg olyan jelenetekben, amelyek amúgy is csak átvezetésre szolgáltak. Ez egyszerűen vérgáz... Az pedig szintén nem szívderítő, hogy a játék kissé bugos, vagyis kénytelenek leszünk többször is betölteni a legutóbbi ellenőrzőpontot (esetleg visszamenni a bevetés elejére), ha tovább akarunk jutni. És ha már itt tartunk, már a játék elindításával is voltak gondjaim, egyes esetekben a neten át történő start és pályabetöltés - merthogy ez még egyjátékos módban is így megy! - után a rendszer közölte, hogy "valami hiba történt"... Hát köszi. Ez lenne az Electronic Arts színvonala 2011-ben???

A grafikáról csak pozitívan tudok nyilatkozni. Az viszont erős túlzás, hogy bárhol is vagyunk, egy manhattani irodában vagy egy párizsi utcán, a "kamera" lencséjén állandóan látszanak bizonyos koszfoltok. A szemünk ugyebár nem így működik, vagyis az ilyen effektnek csak akkor lenne itt létjogosultsága, ha állandóan védőszemüveget vagy gázálarcot viselnénk - márpedig ez nincs mindig így. Az előkerülő fegyverek kapcsán panasznak nincs helye, a készítők néhány, eddig túlnyomórészt hanyagolt vasat is a kezünkbe adnak.

Az egyjátékos módról tehát annyit tudnék megállapítani, hogy erősen érződik a "beetető" jelleg, ami reklámnak nem a legjobb, s a vásárlók nagy része a negatív kritikák miatt már bele sem kezdett, hanem rögtön a multis részt töltötte be. Ilyen téren a Modern Warfare 3 egyértelműen diadalmaskodott, de az eladási statisztikák szerint is utóbbi került ki győztesen az összecsapásból. Hogy aztán az egyszeri játékos melyiket favorizálja, teljesen más kérdés. Mindenesetre kár lenne egymás nyakának ugrani a témában. Mindkettőnek vannak pozitív és negatív jellemzői - nekünk csak választanunk kell.

A multis részre is rányomta a bélyegét a szerverek túlterheltsége. Sokszor képtelen voltam csatlakozni és egy nyamvadt quick matchet lenyomni. Ez is nagyon elgondolkodtató, főleg, mert most emiatt nem tudok nyilatkozni a multis játékélményről... Ha majd összejön, kiegészítem ezt a cikket.

Magyar viszonylatban szerencsére egyre gyakoribb, hogy megjelenik egy-egy játék kísérőkötete. Az Assassin's Creed vagy a HALO után most a BF3-mmal is ez történt. A vonatkozó kritikám ITT olvasható.

Értékelés: 7/10
A sztorimód nem üt akkorát, a multis rész meg egyelőre nem akar betöltődni...

Negatívumok:
*Lineáris játékmenet
*Kevés igazi újdonság és kevesebb izgalom
*Rövid egyjátékos hadjárat
*Bugok
 
Pozitívumok:
*Kidolgozott történet és rendes párbeszédek
*Nagyon hangulatos és változatos
*Sokféle fegyvertípus
*Gyönyörű grafika