PC: Call of Duty – World At War
2009. október 11. írta: Monty H.

PC: Call of Duty – World At War

Banzaaaai!!!

A Call of Duty 4 Modern Warfare elsöprő sikere után kisebb felhördülést keltett, hogy az Activision fényes diadalmenetet megért játéksorozatának újabb epizódja ismét a második világégéshez tér vissza. Akkor még nem volt tudható, hogy a (most már nemsokára érkező) Modern Warfare 2 is elkészül majd, az viszont nem sok jót ígért, hogy a fejlesztést a nem túl sikeres Treyarch csapata kapta. A megjelenés óta elmúlt egy évben sokan sokfélét mondtak-írtak erről a játékról. Most jött el az idő, hogy én is kipróbáljam…

A történet egy amerikai tengerészgyalogossal kezdődik, aki 1942-ben a Makin-zátonyon fogságba esik, s csak társai segítségével szabadul ki brutális fogvatartói kezei közül… Az ezt követő amerikai küldetésekben a csendes-óceáni hadszíntér szigetről szigetre vívott küzdelmeibe kapunk bepillantást, közben pedig Sztálingrádba is eljutunk, ahol egy orosz lövész bőrébe bújva vehetünk részt az úgynevezett nagy honvédő háborúban, s egyetlen röpke, bár igen mozgalmas sztálinvárosi összecsapás után máris Berlin kapuinál izgulhatunk…

Nos, máris felvetődik bennem pár kérdés.
Először is: mit keresünk mi MÁR MEGINT Sztálingrádban és Berlinben? Már a Call of Duty első és második része is foglalkozott a Volga-menti város védelmével, illetve Berlin bevételével. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem már a könyökömön jön ki ez a két helyszín. Miért nem lehet egyszer Szevasztopol (a keleti front egyik legvéresebb ostroma) vagy a Cserkasszij-katlan csatáit bemutatni?! (A United Offensive-ben például Harkovnál is harcolhattunk, tehát a jó példa a készítők előtt lebeghetett volna.)
Másodszor: a Csendes-óceáni hadműveleteket a hasonszőrű Medal of Honor Pacific Assault már feldolgozta (ideértve a Makin-zátonyt, a dzsungelben kolbászolást és a partraszállásokat követő bunker-tisztogató akciókat), és őszintén szólva annyival nem tud többet ez a játék, mint az… Nem ártana néha a konkurencia termékeit is megsasolni. Szóval: lehetséges, hogy a fejlesztőcsapat tagjai elakadtak Az Iwo Jima-i csata és az Ellenség a kapuknál című filmeknél, és restek kezükbe venni egy átfogó második világháborús kötetet, vagy szétnézni a szoftverpiacon?
Harmadszor: mi ez az ugrálás az időben? 1942, aztán hirtelen 1944-45? Sztálingrádból rögvest Berlinbe? A Makinról egyenest Peleliura? Ez komolytalan. Ha már mindenáron kell az a bevezető küldetés, akkor az átvezetésről is tessék gondoskodni.
Negyedszer: nem lehetne egyszer-egyszer más nemzetek katonáit is megjeleníteni? A háborúban nemcsak amcsi és orosz katonák harcoltak a szövetséges oldalon, és ha már World at War az alcím, beleférnének más ország harcosai is (a COD első részében legalább angolok is voltak). Javasolhatnám mondjuk a lengyelek küzdelmét Monte Cassinónál, az ausztrálok helytállását a Csendes-óceánnál, vagy ha már mindenáron amerikai katonákról legyen szó, akkor az észak-afrikai és olaszországi csatákat (amelyekből eddig csak a Medal of Honor Breakthrough mazsolázott).
Ötödször: néha már nem tudom eldönteni, az orosz propagandaszövegeket tényleg csak a hangulat fokozására használják-e, vagy ennyire bele akarják mindenki fejébe sulykolni, hogy „a-gonosz-nácik-leigázták-szegény-oroszokat-és-ott-rohadjon-meg-mind…” A második világháborúról én magam is sokat olvastam, és tudatában vagyok annak, hogy a németek voltak az agresszorok ebben az összecsapásban, de azért ez mégiscsak túlzás… Hogy mást ne mondjak, Berlin ostrománál drága jó parancsnok elvtársunk szinte A-tól Z-ig átveszi a szovjet propaganda akkori szólamait, épp csak arra nem szólít fel minket, hogy az összes utunkba kerülő német nőt erőszakoljuk meg (ahogy azt a valóságban bizony napiparancsba adták)…

Mindezek fényében komoly fenntartásaim vannak, pláne, hogy az egyjátékos hadjárat viszonylag rövid, és kevés újdonságot hoz. Tengerészgyalogosként leginkább a Pacific Assault és a Men of Valor, orosz katonaként a már említett régebbi COD-részek jutottak eszembe, ideértve a rövid harckocsis pályát is, mely véleményem szerint enyhén felesleges volt. Szégyen ide vagy oda, a Reichstag ismételt ostromakor már az unalom ült ki az arcomra… Ami kiemelendő, az az amerikai rész repülőcsónakos része, ahol előbb a japán utánpótlást szállító konvoj levadászása, később pedig saját, megszegecselt flottánk hajótöröttjeinek kihalászása a cél – ez utóbbit nagyra becsülöm, mivel végre nemcsak a pusztítással járó feladatok kerülnek előtérbe, hanem az élet mentése is.

A grafika, elsősorban a környezet szépen kidolgozott és változatos (a partraszállási jelenet vizuálisan lenyűgöző, kár, hogy sok hasonlót láttunk már a többi ilyen játékban). A fegyverek, eszközök külsejével sincs gond – különösen tetszett, hogy az esős pályán a puskámon megülő apró vízcseppek is ragyogtak a fényben. Az átvezető képsorok rendkívül hatásosak: a korabeli híradók és propagandafilmek, valamint plakátok hangulatát tökéletesen adják vissza. A zene több helyen igencsak modern hangzású, engem ez nem zavart, de a jelek szerint sok más játékost igen… A brutalitás foka az eddigiekhez képest már durvább: a nyitójelenetben foglyot kínzó japán tiszt jó példa erre, bár hajmeresztőbb dolgok is történnek még. Ahogy a Shellshocknál is kifejtettem, mindaddig, míg ez a részlet nem öncélú, mert a hitelességet fokozza, nem ellenzem, de biztos vagyok benne, hogy sok fiatalabb játékos, aki a tizennyolcas karika ellenére játszik ezzel a programmal, nem tudja majd hova tenni. És ez már baj. A berlini pályán például egy ízben rám bízták a német foglyok sorsát. Mikor nem nyitottam tüzet rájuk, bajtársaim intézték el őket…

A fegyverek között nem sok újat találunk majd. Kiemelendő a lángszóró, mely bunkerek ellen igen hatásos, vagy az immár menet közben, csípőből is alkalmazható géppuskák, illetve egyes részekben a flotta tűztámogatása. Örülök, hogy a Garand puskát ezúttal ellátták a gránátvető-toldalékkal (lásd még Medal of Honor Airborne), olykor szuronnyal, illetve ez a fegyver immár félig kilőtt tárnál is újratölthető. Az ellenséges gránát visszadobásának lehetősége itt is adott, illetve késünket is felhasználhatjuk túlélésünk érdekében. Ez különösen akkor hatásos, amikor a fölénk magasodó japán katona szuronyos puskáját félreütjük, és saját pengénkkel védjük meg magunkat.

Az egyjátékos hadjárat végigjátszása után megnyílik „az élőhalottak éjszakája” játékmód, ahol zombikkal kell felvennünk a harcot. Pontokat szerezhetünk, melyeket új fegyverek felvételére, barikádok építésére és elbontására használhatunk. Elég pihent ötlet, ami sok játékosnak nyilván bejön. Én a Modern Warfare Arcade játékmódját mindenesetre érdekesebbnek találtam…

Összességében azt kell mondjam, ez a játék nem éri meg az árát. A Treyarch úgy öt évvel ezelőtt bizonyára aratott volna ezzel a programmal, de ma már ez kevés. A Modern Warfare remekül sikerült háttértörténete pedig amúgy is magasra tette a lécet, és bár ugyanezt a szintet nehéz egy második világháborús (tehát sokkal kötöttebb) környezetben megütni, azért lehetett volna még próbálkozni. Különösen, ha végre elszakadnának a régi, már-már klisészerű helyszínektől és csatáktól. Mindig is érdeklődéssel fordultam a fenti konfliktusról szóló játékok felé, de ez így, ebben a formában már nekem is unalmas…

Értékelés: 6/10
A Call of Duty 2 kiegészítő lemezeként anno még lett volna esélye…


Negatívumok
*Többnyire unalomig ismerős csaták újrajátszása
*Orosz oldalon szinte végig városi környezet
*Sablonos történetvezetés
*Relatíve rövid játékidő
*Butácska mesterséges intelligenca
*Az orosz propaganda túlhangsúlyozása
*Lineáris játékmenet.

Pozitívumok:
*Szép grafika
*Számos fegyvertípus
*Kiváló hangok
*A Modern Warfare újításainak megtartása

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr961440065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tommm 2009.10.14. 19:58:45

Végigtoltam, de csak becsületből. Nem lenne ez rossz önmagában, de sokadik-sokadik bőr ugyanarról.

Sztag (törölt) 2009.10.19. 17:35:15

Szerintem alaptalanul értékeli mindenki ezt a játékot a valójánál rosszabbul; be lett ugyanis jelentve, hogy ugyanazzal az engine-nel fut majd, mint a cod4, tehát emiatt nem érdemes szidni (gondolok itt emiatt arra, akinek a multiplayerrel, vagy az MI-vel van problémája.) Az viszont teljesen igaz, hogy a csaták kicsit unalmasak (én például nagyon reméltem Budapest ostromát, hiszen nem volt egy utolsó mozzanata a II.Vh-nak), de végülis úgysem hitelesek a helyszínek (gondolok itt a domborzat, vagy a bokrok elhelyezésére), tehát gyakorlatilag teljesen mindegy minek hívjuk azt a csatát, amit éppen játszunk (az érőviszonyok pedig úgyis a nehézségi szinttől függenek.) Ennek ellenére egyszerűen nem is értem, hogy miért nem sikerült új helyszíneket belerakniuk a single playerbe. Viszont a multiplayer pályák kifejezetten elütnek a cod2 multi-pályáktól.
Egyszóval a 6/10-et keveslem, de mindenkinek megvan a maga véleménye ugyebár...

ave 2010.11.15. 00:21:37

Ezt most olvastam.
Elfelejtesz egy fontos dolgot: Van akinek ez az elso Call of Duty-ja, esetleg az elso masodik vilaghaborus Call of Duty-ja.
Nem mindenki a Wolfeinstein 3D-vel kezdett FPS-ezni.
Szerintem jo volt, en elveztem.

bioLarzen 2010.11.15. 01:03:21

Szia,

"ha már mindenáron amerikai katonákról legyen szó, akkor az észak-afrikai és olaszországi csatákat (amelyekből eddig csak a Medal of Honor Breakthrough mazsolázott)."

Nem lényeges, csak a teljesség kedvéért: a Medal of Honor Airborne első 2 pályája is Olaszországban játszódik :)

(Ráadásul aztán Hollandia, s csak végül Németorszád, Berlin és Sztálingrád egy szál se :D)

bio

bioLarzen 2010.11.15. 01:04:44

Ja, még annyit, hogy tetszett a kritika, sztem jogos pontokat hozol fel.

(Mármint, a játkkal em játszottam, csak általában, amiket írsz, azok jogosnak tűnnek egy ilyen típusú játékkal kapcsolatan.)

bio

bioLarzen 2010.11.15. 01:26:22

"Örülök, hogy a Garand puskát ezúttal ellátták a gránátvető-toldalékkal (lásd még Medal of Honor Airborne)"

És itt is annyira használhatatlan, mint az Airborne-ban? Komolyan mondom, pár próbálkozás után eljutottam oda, hogy minimum a céltól (a képernyőn számolva) 6-8 centire "céloztam2, így nagyobb esélye volt a találatnak, mintha pontosan célra (vagyis, persze, kicsit fölé, a távolságtól függően) tartanék. Aztán nemsokára egy-az-egben hagytam a francba a gránátvetést, annyira alacsony hatásfokkal dolgozott - és mindezt még lassan is...

Ebben a játékban is ez a helyzet?

bio

bioLarzen 2010.11.15. 01:39:17

A képek szépek nagyon...

Azért kicsit érdekes mondjuk az utolsó előttin együtt látni a gyönyörű, pórusokat is mutató bőrt a már 10 éve is max átlagosnak mondható szögletes tölténnyel, egy képen... :)

bio

bioLarzen 2010.11.15. 01:46:05

@ave: Persze, van igazság abban amit mondasz, de a cikk írójától azért nem lenne sztem teljesen igazságos elvárni, hogy minden "oldal" nézőpontját figyelembe vegy. Mert nyilván vannak még II. világháború-őrültek is, akiknek sosem elég, nyilván ők is élvezik nagyon Aztán ott vannak azok, akinmek mindegy, csak mehessenek és lőhessenek. Nekik is bejön...

Szóval igazad van neked is, de az írónak is - sztem :)

bio

Monty H. 2010.11.15. 16:39:12

@ave: Ez jogos, de azért közbeszúrnám, hogy az első háborús fps-m a MOHA volt 2003-ban és azokkal játszottam, amikről kritikát is olvashatsz itt, ill. amire még utalok itt-ott. Tehát mindent én sem ismerem.
Amúgy pedig tökéletesen igazad van. De gondolom, egyetértünk abban, hogy újdonságokat még lehetne hozni :-)

Monty H. 2010.11.15. 16:41:10

@bioLarzen: Igen, az Airborne első pályája is formabontó ilyen szempontból, csak ott jellege miatt ez nem érvényesül úgy, mint mondjuk a Breakthrough-ban, ahol a környezet szinte végig jobban passzolt a mediterrán éghajlathoz.

A puskagránátvető az Airborne-ban szerintem egyáltalán nem használhatatlan, csak gyakorlás kérdése az egész :-) Én, miután rájöttem, hogyan is kell használni, nagyon megszerettem és pofátlanul ki is használom, ha épp az kell. ):-)

scaniafan 2014.06.30. 18:18:01

Maga a kritika jó, de azért szerintem egy erős 8at megérne a játék.A brutalitásról csak annyit:a második világháborúban a valóságban is hasonló volt.Pozitív még a Breaking Point küldetés egésze szerintem.
Igen sok hely elcsépelt, ám szerintem igazándiból az oroszoknál inkább Reznov bácsi a főszereplő nem a mi karakterünk.Meg az hogy uszítóak az orosz szövegek?A németeké sem különb csak az nem angol nyelven ordibál.De valóban lehetne több nemzet is.Sőt akkor csinálhatna valaki olyan játékot ami a háború összes jelentős csatáját, hadmozdulatát, akcióját(persze ezekből sok ma is titkosított) fordulópontját bemutatná.Ebben az esetben nem hinném hogy legalább 20-30 résznél kevesebb lenne
süti beállítások módosítása