PC: Secret Weapons Over Normandy
2009. június 06. írta: Monty H.

PC: Secret Weapons Over Normandy

Churchill fantom légiereje

A fenti alcímet nem véletlenül választottam. Aki olvasta Gilman-Clive szerzőpáros sok évvel ezelőtt magyarul is kiadott, kitűnő kalandregényét, a KG 200 – Hitler fantom-légiereje című kötetet, talán már tudja, mire számíthat. Ott egy szigorúan titkos, egykor valóban létező, főleg az ellenségtől zsákmányolt repülőgépeket használó, különleges német repülőalakulat tevékenységéről volt szó – ebben a programban nagyjából ugyanezt találjuk, csak éppen a szövetséges oldalon.

A LucasArts már a régi időkben is gyártott történelmi alapú szimulátorokat. Az öregek nyilván emlékeznek a hasonló című Secret Weapons of the Luftwaffe-re, mely az 1942–1945-ös európai légiháborúnak állított emléket, amerikai és német oldalról. A szóbanforgó, 2003-as program azonban kissé elrugaszkodott a hagyományos szimulátorok stílusától, és sokkal inkább a Star Wars: Rogue Squadron hagyományait követi, vagyis egy külső nézetes, repülős akciójáték, melynél a történelmi hűség nem annyira lényeges, mint a játékélmény.

A sztori ismét csak a magányos amerikai hőssel indul, aki önként jelentkezik az 1940-es angliai csata idején a brit Királyi Légierőhöz. Az ő személyes történetén keresztül húzódik a cselekmény. (Ebből már kitalálható, hogy bizony az egész történet lineáris.) A Battlehawks nevezetű alakulat fogadja be hősünket, s néhány küldetés erejéig belekóstolhatunk a szigetország védelmébe – ez valójában a bemelegítő rész, ahol először nézhetünk szembe a német vadász- és bombázógépek áradatával, viszonylag hagyományos légiharcok során. Ami ezután jön, már kissé formabontóbb: egy zsákmányolt Ju-88 bombázóval ugorhatunk neki a francia tengerparton várakozó német inváziós flottának és a körzetben található reptereken állomásozó német gépállománynak – mindezt éjszaka.

Ezután durvul el a helyzet. Kis kompániánk mindig a legválságosabb helyeken tűnik fel, hogy tevékenységével megfordítsa a hadiszerencsét. Ez igen változatos játékmenetet, küldetéseket és gépállományt eredményez. Például kétfedelű, angol Swordfish torpedóvetőkkel támadjuk meg a vélhetően Rommel tábornagyot szállító német hajókonvojt a Földközi-tengeren, vagy F-4 Wildcat vadászgéppel kell megvédenünk a csendes-óceáni amerikai flotta hordozóit Midway-nél, de még Sztálingrádnál is bevetnek minket, ahol egy orosz Il-2 csatagéppel pusztíthatjuk a német páncélosokat, sőt a címben említett Normandia sem marad ki…

A küldetések előtt hangárban választhatjuk ki gépünket. A számítógép csillaggal jelöli a javasolt típust, de nem minden esetben muszáj ezt választanunk. Mondanom sem kell, hogy a játék előrehaladtával bővül a század standard és zsákmányolt gépállománya. Elöljáróban csak néhány típust említenék: Me-109, P-38, Mosquito, Spitfire. Ugyanitt választhatjuk ki a másodlagos fegyverzetet, például torpedókat, kisebb-nagyobb bombákat vagy rakétákat, de találunk itt gépágyúkat is. A fegyverzetnél egyértelműen érdemes a gép által javasolt összeállítást kiválasztani.

Mindeközben természetesen az ellenség sem tétlenkedik. A német légierő Nemezis-projektje és ennek keménykötésű pilótái gyakran keresztezik utunkat – még a Csendes-óceánnál is felbukkannak. Méltó ellenfelekre is találunk tehát a sok átlagos repjani mellett. A rendkívül változatos küldetéssorozat során unatkozni nem fogunk – viszont gyakran emlegetjük majd a készítők felmenőit. Ennek oka, hogy a játék egyik-másik küldetése túlontúl nehéz. Nem tudom, a tesztelők mit gondoltak, de volt olyan bevetés, amit még a gyakorló módban (egy külön letölthető könnyítéssel, mely például örök lőszert biztosít) sem tudtam végigjátszani, sokadszori próbálkozás után sem! Egyszerűen kifutok a rendelkezésre álló időből…

A játék összhatása mindenesetre kellemes, és akinek nincs ellenére az akcióprogram jelleg, biztosan jól szórakozik. Csak ez – a Lucasartsra amúgy is jellemző – nehézségi szint ne okozna ennyi gondot…

Inkább akció, mint szimulátor, de annak nagyon jó.
Értékelés: 8/10

Negatívumok:
*Egyes küldetések nagyon nehezek
*Itt-ott túl sok már a lövöldözés…

Pozitívumok:
*Szép grafika

*Kiváló hangok és gyönyörű zene

*Változatos feladatok
*Hangulatos és izgalmas

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr161165314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sir Pietro 2009.08.27. 20:01:49

Tiszteletem.

Nekem a játék kb megjelenése óta van meg. Véleményem szerint kifelyzetten élvezhető, egyszerü és könnyű játék. Hogy őszinte legyek nemigazán értem mely küldetés okozhatott neked - kedves cikk író - gondot, hisz (közel sem vagyok profi) nekem csupán csak addig volt 1-2 apróbb malőröm mig meg nem tanultam meik küldetésnél mit hogyan és mien sorrendben kell csinálni.
A fegyverzetet és a gépeket illetően pedig pár esetet leszámítva úgyvélem jobb ha magunk választjuk ki. Példának okáért ott a (asszem) 11. küldetés németországban, hol egy gát generátorait kell felrobbantanunk, biztositanunk kell a légteret a kommondósok tuléléséhez és persze itt találkozhatunk elösször a Me-262-esekkel. Nos itt a gép a gátrobbantót ajánlja de nyugodtan válasszuk a közepes rakétákat.
Még a mai napig is játszom vele mert nagyon jópofa kis játék, és tulképpen a nehézségi szintje szerintem elenyésző ha például azt vesszük alapul, hogy a Mitsubishi A6M Zero (Zeke) géppel - nincs páncélzata -végigjátszottam a játékot úgy, hogy a védelemre nem került ''upgrade requisition'' és mikor megkaptam aztkövetően csak azzal repültem minden küldetésben és challenge-ben.
süti beállítások módosítása