Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

Monty blogja

Filmek, könyvek, zene, meg ami belefér.

Hirdetés

Címkék

afganisztáni háború (27) akciófilm (106) alfred hitchcock (6) alien (9) állatok (6) al pacino (2) amerikai polgárháború (5) andy mcnab (5) animációs film (5) ardenneki csata (11) arnold schwarzenegger (3) audrey hepburn (12) bábfilm (1) batman (5) blog (4) cary grant (8) christian bale (14) chris ryan (10) cod (7) colin firth (2) csecsen háború (1) damien lewis (2) diane kruger (10) dokumentumfilm (9) dráma (129) d nap (28) ejtőernyősök (11) életrajz (43) életvezetés (9) elso vilaghaboru (23) évforduló (61) falklandi háború (2) fps (23) francia film (9) gengszterfilm (2) george clooney (5) gérard philipe (4) grace kelly (12) gwyneth paltrow (2) háborús film (114) hadtörténelem (38) hagyományőrzés (4) harcjármű (7) hegymászás (4) hellókarácsony (5) heltai jenő (2) hidegháború (58) horror (6) huszár (5) ingrid bergman (1) iraki háború (43) irodalom (19) iskola (3) james bond (11) james dean (4) jane russell (1) jason statham (4) jean-paul belmondo (1) jean reno (1) johnny depp (2) joseph fiennes (3) jude law (5) jugoszláv háború (2) kalandfilm (12) keira knightley (3) kémkedés (20) kennedy (3) képregényfilm (14) koreai háború (5) krimi (47) különleges alakulatok (77) leonardo dicaprio (6) liam neeson (8) london (4) magyar film (10) marilyn monroe (1) marion cotillard (3) mark wahlberg (3) második világháború (100) mel gibson (3) mesterlövészek (17) michael caine (8) michael fassbender (6) mickey rourke (5) moha (5) napóleoni háborúk (5) nicole kidman (1) öböl háború (37) ókor (10) penelope cruz (5) peter sellers (2) quentin tarantino (2) rejtő jenő (3) repülés (30) robert capa (4) robert de niro (4) robert downey jr (4) rock n roll (9) romantikus film (41) romy schneider (1) rudolf péter (3) russell crowe (5) sarah brightman (6) sas (23) scifi (83) seal (13) sean bean (3) sean penn (1) sorozat (17) spanyol polgárháború (3) spartacus (4) sport (10) star wars (56) stratégia (4) strike back (4) swat (3) sylvester stallone (7) sztálingrád (3) tengerészgyalogosok (46) thriller (6) történelmi (1) történelmi film (15) vallás (6) vb (1) vietnami háború (45) vígjáték (32) western (10) william wyler (4) woody allen (4) zenés film (9) zórád ernő (8) Címkefelhő

Utolsó kommentek

2009.06.06. 01:37 Monty H.

FILM: Az elit alakulat (HBO)

„Ejtőernyősök vagyunk. Mindig körül vagyunk zárva.”

Steven Spielberg és Tom Hanks nem intett búcsút a második világháborús témának a Ryan közlegény megmentése után. Stephen E. Ambrose sikerkönyve, a Band of Brothers, mely az amerikai ejtőernyősök európai harcait mutatja be, szinte ordított egy filmváltozatért. Hossza miatt természetesen csak tévésorozatként volt megvalósítható, az HBO pedig látott benne elég fantáziát ahhoz, hogy belevágjon. Egészen addig ez volt a mozicsatorna legjelentősebb és legköltségesebb saját produkciója, melynek elkészültéhez három év és 120 millió dollár kellett...

Tíz részen át kísérhetjük figyelemmel a 101. légideszant-hadosztály 506. gyalogezrede E századának útját, akik az alapkiképzés után Angliába települnek át, hogy a partraszállás után kivegyék részüket a nyugat-európai hadjáratból. Minden jelentős állomásnak epizódot szenteltek, és minden részt más katona szemszögéből láthatunk (a D-napot például Winters hadnagy szemén át követhetjük nyomon).

Spielberg és Hanks producerként, illetve utóbbi rendezőként is részt vett a munkálatokban. Mindazt, amit a Ryan közlegény megmentése során filmkészítői oldalról megtanultak, igyekeztek itt is hasznosítani. A kamerakezelés, a korlátozott filmzenehasználat (a csatajelenetek közben nem hallunk zenét), illetve a színkezelés (az egyes jelenetek hangulatához mérten állítgatták át a színtelítettséget és a kontrasztot) itt is tetten érhetők. Az egyes részeket egyébként más és más szakember (például Erik Jendresen, Phil Alden Robinson vagy John Orloff) rendezte – s mivel az epizódok hangulata amúgy is eltérő, ez talán nem is baj. A jelmezek, kellékek és díszletek kiválók, az akkori hangulatot tényleg sikerült megragadni. A forgatókönyv az eredeti Ambrose-féle kötetet követi, és számos apróbb elem visszaköszön onnan. Viszont mivel valós alapú, óhatatlanul előfordulnak kevésbé izgalmas részek is, főleg a sorozat vége felé. Ettől függetlenül vagy éppen ezért a hitelesség nem szenved csorbát. Az alkotás dokumentarista jellegét pedig csak erősíti, hogy mindegyik részt a veteránokkal készített interjúk rövid részletei vezetik be, de csak a legutolsó epizód során írják ki neveiket.

A legtöbb városi díszletet ugyanazon a hatfieldi reptéren alakították ki, ahol a Ryan közlegény megmentése városi jeleneteit is forgatták annak idején. Ezúttal tizenegy különböző összeállításra volt szükség, hogy a franciaországi, hollandiai, németországi és a többi helyszínt megjeleníthessék. Körülbelül 2000 komplett egyenruhát és több mint ezer civil ruhát is legyártottak. Számos korabeli vagy utángyártott járművet kellett összeszedni, ideértve a Ryanhez is használt, T-34-esből átalakított Tigris tankot. A főszereplőket – megint csak a Ryan előkészületeihez hasonlóan – Dale A. Dye százados képezte katonává. Mire megkezdődött a forgatás, nemcsak képesek voltak az ejtőernyősök hiteles eljátszására, de létrejött köztük az a kötelék, amiről az egész sorozat szól. Mellettük összesen durván tízezer statisztát foglalkoztattak.

A digitális technika több helyen is fontos szerepet kapott. A szövetséges légiflotta és a lefelé ereszkedő ejtőernyősök megjelenítése a partraszállás éjszakáján vagy Hollandia egén, mind-mind számítógépes eljárások révén sikerült, melyek során a bluebox-technika is felhasználásra került. Műtermi felvételekre is szükség volt, elsősorban a havas erdőben játszódó jelenetek kedvéért.

Akad persze néhány részlet, amely egyszerűen bántó. A jelek szerint Spielberg bácsinak derogál a németeket dicsérni, pláne egy olyan alkotásban, ami az ellenük vívott háborút eleveníti fel. Így tehát néhány rövidebb résztől eltekintve valahogy mintha dominálna a németellenesség. Különösen markáns a kilencedik részben látható jelenetsor, amelyben Nixon százados betör egy német otthonba, hogy némi alkoholhoz jusson. A hirtelen feltűnő idős német özvegy szigorú tekintete állítja csak meg, akin látszik, hogy az amerikai barbárság iskolapéldájának tartja az esetet. Néhány nap múlva ez a német asszony a felszabadított koncentrációs táborban kénytelen segédkezni az eltakarításban, ahol persze újra összefut Nixonnal. A jelenetből csak úgy süt a kérdés: „Most mondd meg, ki itt az igazi barbár?” És bár a könyv vonatkozó része kiemeli – és amúgy, más forrásokból is ismerhetjük – a lágerek borzalmait, közben valahogy kisebb hangsúlyt kap mindaz, ami Németországgal kapcsolatban igenis lenyűgözte az amerikaiakat. Ott van, de nincs ekkora súlya.

„Az E század az ötödik idegen országban készült belépni. Nagy-Britanniát és az angol embereket az Easy katonái szívből megkedvelték. A franciákat viszont egyáltalán nem szerették, hálátlannak, sértődöttnek, lustának és mocskosnak találták őket. A belgákkal különleges kapcsolatuk alakult ki, hála Bastogne lakosainak, akik valóban mindent megtetteik, hogy segítsék a városuk körül harcoló amerikaiakat.
A hollandokba beleszerettek. Bátor, leleményes, túláradóan hálás emberekkel találkoztak Hollandiában, akik Európa legszervezettebb ellenállási mozgalmát működtették, és akik kérés és feltétel nélkül megnyitották az amerikai katonáknak azokat az élelemszerrel megtömött pincéiket, amelyeket oly gondosan elrejtettek a németek elő. Hogy csak néhányat említsünk az ejtőernyősök által a hollandokra zúdított dicsérő jelzők közül: tiszta, szorgalmas, önzetlen és becsületes.
Hódítóként léptek Németország földjére, olyan győztes katonaként, akit kioktattak, sohase bízzon meg a németekben. A hadsereg hivatalos rendelkezései tiltottak mindenféle nem hivatalos emberi kapcsolatot – a fraternizálást – a német lakossággal. Az Easy soraiban azonban Liebgotton és talán még egy-két társán kívül senki sem érzett olthatatlan gyűlöletet a német nép iránt. Teljesítményükért sokan tisztelték azokat a német katonákat, akikkel a harctéren szembe kerültek. Nem Webster volt az egyetlen, aki úgy érezte, a legtöbb atrocitás, amiről hallottak, csak propagandafogás. Így vagy úgy, hamarosan a saját szemükkel győződhetnek meg róla, hogy vajon tényleg minden német náci is egyben, s hogy valóban olyan aljasak-e a nácik, mint amilyennek a szövetségesek sajtója és rádiói lefestették őket.
Az, hogy az Easy egyes katonái miként reagáltak a német emberekkel való találkozásra, erősen függött a magukkal hozott elképzeléseiktől és korábbi élettapasztalatuktól. Egyesek már meglévő gyűlöletük megerősítésére találtak okot, másoknak nagyon tetszett az ország és a népe is. Végül a prekoncepciójához képest szinte mindenkinek megváltozott a véleménye, és nem akadt senki, akit valamilyen módon meg ne érintett volna Németország varázsa.
A második világháborúban az amerikai katona rengeteg idegen néppel találkozott. A rögzült közhelyek szerint ilyennek látta őket. Az arabok megvetésre méltó gazfickók, mind hazudik, lop, mocskos és aljas, nincs egyetlen rokonszenves vonásuk sem. Az olaszok is hazugok, tolvajok és mocskosak, de ők csodálatos népség, rengeteg rokonszenves vonással, csak megbízni nem szabad bennük soha. A vidéki francia bárgyú, lassú és hálátlan, a párizsi viszont kapzsi, sunyin ravasz és tökmindegy neki, hogy a németeket vagy az amerikaiakat veri át éppen. A britek bátrak, leleményesek, csodabogarak, visszahúzódók és unalmasak. A hollandokat – amint már láttuk – minden szempontból tökéletesnek és csodálatosnak találták. […]
Az áttekintő minősítés nagyjából így szokott véget érni: csodák csodája, az átlag amerikai katona arra döbbent rá, hogy a nép, akit a leginkább képes kedvelni, akivel a legmélyebben azonosul és a legjobban érzi magát, az bizony a német. A tiszta, szorgalmas, keményen dolgozó, fegyelmezetten élő, iskolázott, ízlésében és életstílusában középosztálybeli értékeket követő németeket találta nagyon sok amerikai katona „pontosan olyannak, mint mi”. […]
Az amerikai katonák egyetértéssel kontstatálták, hogy a front átvonulását követő első reggelen a németek nekiláttak eltakarítani a romokat és a törmeléket. Szívesen hasonlították ezt az elszánt szorgalmat a Franciaországban látottakhoz, ahol sok helyen még mindig senki sem takarította el a háború nyomait.”

(Az elit alakulat, 309-312. o.)


Az HBO szerencsére példás gyorsasággal készítette el a magyar változatot, melyet először 2001 decemberében tűzött műsorára (később az MTV is sugározta). A magyar szinkron meglepően igényesre sikerült. A címválasztással viszont nemcsak én nem vagyok kibékülve. Hazánkban sajnos továbbra is dívik a hangzatos címekre való vadászat, ami reklámszempontból tökéletesen érthető, ugyanakkor az eredeti cím lényege sokszor elvész, és ez még akkor is szomorú, ha egyébként egy kulturális szempontból mifelénk értelmezhetetlen szókapcsolatról van szó. A „Band of Brothers” („egy falka fivér”), mely Shakespeare V. Henrikjének klasszikus sora az Agincourt mellett vívott csata előtt mondott beszédből, a bajtársak testvériségét hivatott kiemelni (nagyjából olyan híres és azonnal felismerhető mondat angolszász körökben, mint magyarban a „Hass, alkoss, gyarapíts”) és nem az alakulat elit jellegét. Így tehát mindenképp hitelesebb lett volna a „Bajtársak”, vagy ehhez hasonló cím – de erről már késő lenne vitát nyitni.

A DVD-változatra hazánkban sem kellett sokat várni. A fém díszdoboz mindenképp méltó az alkotáshoz, keserű szájízt csak apróbb részletek okoznak – magyar szinkron például nincs a lemezeken, a magyar felirat viszont annak alapján készült, annak minden hibájával együtt; az extrákhoz magyar felirat nem jár (angol szerencsére igen); a 9. epizód címének félrefordítása (Why We Fight => Miért repülünk) pedig arcpirító… Lemezenként két epizódot kapunk, illetve az extrákat külön korongon. Ez utóbbiak közt egy jól sikerült werkfilm, egy nyolcvanperces dokumentumfilm az E századról, Ron Livingston (Nixon hadnagy) videós naplója a forgatásról (nagyon jópofa), rövidfilmek, többek között a Normandiában tartott bemutatóról, illetve az egyes szereplőket bemutató rövidke tévéreklámok.

Az egyes epizódok rövid tartalma:

1. rész – Currahee
Az első epizód az Egyesült Államokban és Angliában kapott kiképzést mutatja be, egészen a D-napig. Alapvetően Winters hadnagyra és Sobel századosra koncentrál.

2. rész – A nagy nap

A téma a D-nap és a század ekkor végrehajtott merész akciója, melynek során használhatatlanná tettek egy 105 mm-es lövegekből álló német üteget. Túlnyomórészt Winters hadnagy szemszögéből látjuk az eseményeket.

3. rész – Carentan
A D-napot követő normandiai harcokról szól ez a rész, beleértve Carentan városának bevételét. Az epizód Blithe közlegény élményein keresztül alakul.

4. rész – Újoncok
A Franciaországban elesettek helyére érkező utánpótlás beilleszkedését, illetve a balsikerű Market-Garden hadműveletet követhetjük nyomon, elsősorban az újoncok, illetve Randleman őrmester szemszögéből. 

5. rész – Keresztutak
Ebben az epizódban is Wintersé a főszerep, a középpontban a Hollandiában rostokoló 506-osok portyáival.

6. rész – Bastogne
Az ardenneki csata során körülzárt 101-es ejtőernyősök Bastogne városát védik. A hóborította erdőkben folyó küzdelmet Roe doki szemén keresztül ismerjük meg.

7. rész – Töréspont
Bastogne felmentése után további harcok vártak az ejtőernyősökre a város környékén. Ez a rész Lipton őrmesteré.

8. rész – Az utolsó őrjárat
A francia-német határ közelében állomásozó ejtőernyősök az Ardennek után igyekeznek lazítani és kihúzni valahogy a háború végéig. A felgyógyult Webster közlegényé a főszerep.

9. rész – Miért harcolunk
A Németországba benyomuló amerikaiak számos új tapasztalatot szereznek az ellenség földjén, ideértve a landsbergi koncentrációs tábor felfedezését is. Liebgott és Webster a központi karakterek.

10. rész – Pontok
Az európai háború befejeződésével egyre többen gondolnak a hazatérésre, ám megszálló erőként is feladatuk van még. Winters ismét hangsúlyos szerepet kap.


surveys & polls
survey software

 

A sorozat kedvelőinek feltétlenül javaslom az eredeti Ambrose-kötet elolvasását. Aki pedig ennyivel nem elégszik meg, de angoltudása kielégítő, annak azt ajánlom, nézzen utána az Easy század tagjai által írt egyéb visszaemlékezéseknek. Dick Winters például megírta saját megemlékezését Beyond Band of Brothers (Az elit alakulaton túl) címmel, de róla más is írt, Biggest Brothers: The Life of Major Dick Winters (A legnagyobb fivér: Dick Winters őrnagy élete) címen. David Webster közlegény is tollat ragadott, élményeit a Parachute Infantry (Ejtőernyős gyalogság) című könyvében foglalta össze, hogy Bill Guarnere és Ed Heffron kötetéről, a Brothers in Battle, Best of Friends (Bajtársak és legjobb barátok) című memoárról ne is beszéljünk.


Igényes és felejthetetlen.
Értékelés: 10/10

Az elit alakulat (Band of Brothers)
HBO 2001
Háborús minisorozat (10 epizód)
Rendező: Phil Alden Robinson, John Orloff, Tom Hanks, stb.
Szereplők: Damien Lewis, Ron Livingston, Dale A. Dye, stb.
Zene: Michael Kamen

Hasznos linkek: 

Egy a számos előzetesből 

A sokat látott bevezető képsor

A német tábornok beszéde az utolsó részből  

Tisztelgés Dick Winters előtt (zenés fotómontázs)

1 komment

Címkék: sorozat évforduló második világháború ejtőernyősök háborús film d nap damien lewis ardenneki csata


A bejegyzés trackback címe:

http://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr921158654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Z(é) 2012.07.27. 21:20:00

Nagyszerűen összefoglaltad a lényeget. A mai napig a kedvenc sorozatom, kb 9x láttam. "Igényes és felejthetetlen" ennél jobb szavakat én sem tudok rá. Nekem a 9-10 rész a kedvencem (főleg a 10) talán mert annyi mindent élünk át nézőként az E századdal, hogy valóságos megkönnyebülés, hogy vége a háborúnak, Winters tóban úszós jelenete, a sasfészek bevétele, Nixon ahogy belép a borospincébe. Felejthetetlen.. :)