PC: Shellshock ’Nam '67
2008. november 13. írta: Monty H.

PC: Shellshock ’Nam '67

Vérengzés a dzsungelben

A Vietcong című játék után egy olyan vietnami témájú program következik, amely sajnos már nem annyira hitelességével hódít. A Shellshock készítői kétségtelenül egy hagyományosabb akciójátékot szándékoztak összehozni. A gond, hogy nagyon elmentek a „lődd-szét-a-fejét-taposd-ki-a-belét” típusú alkotások felé…

Egy tengerészgyalogos pályafutását követhetjük nyomon a játékban, aki mezei lövészbakából válik elit harcfelderítővé. Ezt kár is lenne túlragozni, a lényeg, hogy a hagyományosabb tisztogató akciók után következnek az éjszakai lopakodós küldetések. A több FPS-től eltérően itt visszanyúltak a külső nézethez, vagyis emberünket külső nézetből, hátulról láthatjuk. Személy szerint nem vagyok oda ezért, mivel zárt térben, falak mentén való mozgáskor néha óhatatlanul megvakulunk pár pillanatra, ha szerencsétlenül fordulunk. A küldetések előtt általában a bázison találjuk magunkat, ahol a lőtéren választhatunk fegyvert, a kórházbarakkban elbeszélgethetünk a nővérkékkel, eldiskurálhatunk a szerteszét sétáló bakákkal, s a bázis szomszédságában található bordélyt is felkereshetjük. Számos harceszköz közül válogathatunk, mind küldetések előtt, mind harc közben. Az eldobált fegyverek természetesen felvehetők, de egy kategóriából csak egy darabot tarthatunk magunknál.

A játék grafikája – ideértve az átvezető képsorokat – nem különösebben szép, viszont hangulatos, és nem biztos, hogy ennél több kell ide. Komolyabb gond, hogy a dzsungel és a mindenkori pályák erősen lineárisak. Ami különösen rányomja a bélyegét az élményre, az a sebzési modell: a lövések nyomán bizony szakadnak le a testrészek rendesen és ömlik a vér is. Ez – bár a valóságban is így működik – nem veszi ki magát túl jól. Felvetődik ugyanis a kérdés, hogy valóban ezt kell kihangsúlyozni egy valós alapú játéknál, miközben más részleteket feláldoztak? Én bizony máshol próbáltam volna javítani a hitelességen.

Ez viszont csak bemelegítés a későbbi küldetésekhez képest, ahol megpillantjuk azt a rengeteg kegyetlenkedést, amely sajnos nagyon is velejárója volt a vietnami háborúnak. Megcsonkított, esetleg feldarabolt amerikai foglyok holttestei… Bajtársaink sem bánnak könyörületesen a vietnami rabokkal, mivel a kívánt információ megszerzése után általában rövid úton megszabadulnak tőlük… Nos, a velejéig hiteles Vietcongban egy ilyet még elfogadtam volna néha-néha, de egy ilyen, orrvérzésig lövöldözős játékban nem biztos, hogy minden fiatal játékos felfogja majd, hogy az ilyen viselkedés még háború idején sem normális, nemhogy amúgy. Meg aztán, valljuk be, a tűzharcokban felhasznált lőszermennyiség sem a hitelességet javítja, legfeljebb a vérszomjasabb játékosok hangulatát.

Röviden tehát: aki nem elég türelmes ahhoz, hogy végiglopakodja a Vietcongot, annak ajánlom ezt a játékot, de csak akkor, ha tisztában van azzal, hogy amit lát, az elrettentés, nem követendő példa. Ugyanakkor csak szűk ötórás akciózásra készüljünk – ennél többre viszont nem is biztos, hogy szükség lett volna.

Értékelés: 6/10
A témában vannak sokkal jobbak is.

Negatívumok:
*Túlzásba vitt vérengzés
*Külső nézet
*Lineáris pályák
*Karót nyelt figurák

Pozitívumok:
*Atmoszférikus hangulat
*Összességében megfelelő grafika
*Pergő játékmenet

A bejegyzés trackback címe:

https://monty.blog.hu/api/trackback/id/tr27761577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsolt Karádi 2015.02.02. 20:52:29

Látom a negatívumba vetted a külső nézetet.Amúgy át lehet váltani belső nézetre is,úgyhogy szerintem ez nem negatívum.

Monty H. 2015.02.03. 00:09:05

@Zsolt Karádi: Húúú, ha ezt akkor tudtam volna... Emlékszem, rá lehetett közelíteni célzásnál, de a teljes belső nézetről nem tudtam.
süti beállítások módosítása